Alkonyodik délben
Alkonyodik délben
AZ ÉBREDJETEK! ANGOLAI ÉS ZAMBIAI ÍRÓITÓL
„ALKONYODIK délben? Az lehetetlen!” — mondhatják némelyek. Nem hogy lehetetlen, hanem minden évtizedben többször is megesik — amikor csak teljes napfogyatkozás következik be. Mi idézi elő a napfogyatkozást, és miért olyan látványos esemény? Ahhoz, hogy választ kapjunk, vegyük szemügyre először a Holdat.
Tudod, hogy miként változtatja a Hold az alakját, mialatt a Föld körül kering? Az úgynevezett teliholdat akkor látjuk, amikor a Hold és a Nap az égbolt két ellentétes pontján van, ilyenkor a Hold akkor kel fel keleten, amikor a Nap lenyugszik nyugaton. Amint telnek a napok, a Hold minden este később kel fel, és fokozatosan közeledik az égbolton a felkelő Naphoz. A Hold megvilágított része egyre kisebb és kisebb lesz, míg végül már csak egy vékony sarló látszik belőle. Amikor a Hold egész nap együtt van az égen a Nappal, még a sarló alakú része is tovább fogy, és a Hold, mivel az árnyékos oldala néz a Föld felé, gyakorlatilag láthatatlanná válik. Ezt hívják újholdnak. Majd ellentétes folyamat játszódik le, és a Hold távolodni kezd a Naptól egészen addig, míg újra telihold nem lesz. Ez a körforgás körülbelül 28 naponta megismétlődik.
A napfogyatkozás kulcsa az újhold. Általában a Hold napközben egyszerűen elmegy a Nap mellett, és ezt még csak nem is látjuk, mert nem ugyanabban a síkban van a pályájuk. Időnként azonban a Nap, a Hold és a Föld éppen egyvonalban vannak. Ekkor a Hold árnyéka rávetődik a Föld felszínére, és napfogyatkozást idéz elő.
A napfogyatkozás a Nap, a Hold és a Föld egyedülálló kapcsolatának az eredménye. A Napnak óriási a mérete, és körülbelül négyszázszor nagyobb az átmérője, mint a Holdnak. Figyelemre méltó azonban, hogy a Nap körülbelül négyszázszor távolabb van tőlünk, mint a Hold. Ezért a nézőpontunkból a Nap és a Hold körülbelül ugyanakkorának látszik. Így időnként a Hold látszólag tökéletesen el tudja takarni a Napot.
Ahhoz, hogy ilyen teljes napfogyatkozás következzen be, a Napnak, a Holdnak és a Földnek pontosan egyvonalban kell lennie, de úgy, hogy a Hold a pályájának Földhöz közeli részén legyen. * Ilyenkor a Hold kúp alakú árnyékának a csúcsa egy vékony csík mentén sötét árnyékot vet a Föld felszínére.
Annak a teljes napfogyatkozásnak, melyet 2001. június 21-én lehetett látni, 200 kilométer széles volt az árnyéka. A sötét sáv napkeltekor jelent meg Dél-Amerika keleti partjánál, és átszelte az Atlanti-óceán déli részét, ahol a teljes sötétség a leghosszabb ideig, mintegy öt percig tartott. Majd miután átfutott Angolán, Zambián, Zimbabwén és Mozambikon, napnyugtakor tűnt el Madagaszkár keleti partjánál. Lássuk, hogyan figyelték ezt a lenyűgöző égi jelenséget Angolában és Zambiában.
Előkészületek
Hivatásos kutatók, amatőr csillagászok és még sokan mások nagy várakozással özönlötték el Afrikát, hogy tanúi legyenek az új évezred első teljes napfogyatkozásának. Mivel a zambiai Lusaka volt az egyedüli főváros a napfogyatkozás sávjában, rengeteg látogató utazott oda a jelenség megfigyelésére.
Talán ez volt eddig a legnagyobb turisztikai látványosság Zambiában. Csupán néhány nappal a napfogyatkozást megelőzően látogatók ezrei lepték el Lusakát. Az eseménnyel kapcsolatos előkészületek azonban már hónapokkal azelőtt megkezdődtek. A hoteleket, vendégházakat, kempingeket és magánlakásokat mind előre lefoglalták, és rengeteg látogatót fogadtak be.
A megfigyelőhelyek közé tartozott a lusakai repülőtér, amelyet megnyitottak a nézők előtt. Ide reggel érkezhettek a látogatók, majd miután megnézték a jelenséget, este elutazhattak. A tévében és a rádióban több héten át rendszeresen felhívták az emberek figyelmét a bekövetkező látványosságra, és ismételten figyelmeztettek arra, mennyire veszélyes közvetlenül belenézni a Napba. A különleges napszemüvegek eladása minden várakozást felülmúlt, és sok üzlet az utolsó darabot is eladta.
Ám a napfogyatkozás először Angolát érintette az afrikai kontinensen, méghozzá a part mentén fekvő Sumbe városát. A szárazföldről a megfigyelők itt nézhették a leghosszabb ideig a teljes napfogyatkozást: négy és fél percig.
Angola fővárosában, Luandában, valamint a nagyobb városokban a napfogyatkozást megelőző hónapokban hirdetőtáblákat helyeztek el, amelyek felhívták a figyelmet a napfogyatkozásra és annak veszélyeire. A Hold árnyéka az ország közepén haladt át, ezért Angolában mindenki legalább részleges napfogyatkozást látott, de látványban ez sem tért el sokban a teljes napfogyatkozástól. Luandából azt lehetett látni, hogy a napkorong 96 százalékát takarja el a Hold. A kormány magáncégekkel együttműködve több millió különleges napszemüveget importált. Ebből sokat ingyen osztottak szét a hátrányos helyzetű embereknek.
Angolában a napfogyatkozás megfigyelésének a központja Sumbe városában volt, amely egy gyönyörű, keskeny parti síkságon található az Atlanti-óceán déli része és az Angola közepén elterülő fennsík között. Sumbe környékét nem érték azok a súlyos harcok, amelyek lerombolták Angola többi részét, ezért a látogatók egy ép várost találhattak körülbelül 25 000 lakóval, akik egytől egyig szívélyesek, barátságosak és társaságkedvelők. Azért, hogy befogadhassák az összes látogatót, további létesítményeket készítettek a turistáknak, és javítottak a helyi áramszolgáltatáson. Különleges tanfolyamot szerveztek a napfogyatkozásról az Angolából, valamint más országokból érkezett tudósoknak, minisztereknek és humanitárius munkát végző dolgozóknak. A strandon hatalmas színpadot állítottak fel, amelyen a szórakoztató programok olyan széles skáláját mutatták be, mint soha azelőtt Sumbe városában.
Elérkezik a nagy nap
Azért is kedvező volt Angolából nézni a napfogyatkozást, mert júniusban az időjárás igen száraz arrafelé. De képzeljük el azt a rémületet, amikor a napfogyatkozást megelőző napon felhők borították be az eget Sumbe környékén! Egész éjszaka és még másnap reggel is vastag felhőtakaró volt a város felett. Vajon szertefoszlik minden reményük arra, hogy láthassák a napfogyatkozást? Délelőtt kilenc-tíz óra tájban a felhőtakaró szakadozni kezdett, és tizenegy óra felé már egyetlen felhő sem látszott a kék égen. Micsoda megkönnyebbülés! Hasonlóan aggódtak a Zambiában levők, amint a hajnal fényei ködös, felhős eget világítottak meg. De ott is épp időben tisztult ki az ég. Hallgassuk meg néhány szemtanú beszámolóját, akik elmesélik a kibontakozó eseményeket!
Angola: „Úgy döntöttünk, hogy a napfogyatkozást egy magasabb helyről fogjuk megfigyelni, ahonnan látni a tengert. Amint közeledett az idő, egyre nagyobb tömeg gyűlt össze a városi strandon, és az esemény megfigyelésére kijelölt területeken. Délben, amikor elkezdődött a napfogyatkozás, sokan felvették a védőszemüveget, és elkezdték figyelni, amint a Hold kezdi eltakarni a napkorongot. Nem sokkal déli tizenkét óra után megkezdődött a napfogyatkozás. Távcsővel több napfoltot, vagyis a Nap felszínén levő sötét foltot lehetett kivenni. A megfigyelők látták, amint fokozatosan sötétbe kerülnek ezek a foltok. Amint tovább folyt a napfogyatkozás, a hőmérséklet észrevehetően csökkent, és kísértetiessé váltak a fények. Végül, amint a Nap sarlójának még látható részét is eltakarta az előrehaladó árnyék, beállt a sötétség.”
Zambia: „Jehova Tanúinak a lusakai Makeniben található zambiai fiókhivatala szinte tökéletes hely volt a teljes napfogyatkozás megtekintésére. 15 óra 7 perckor a Hold kezdte eltakarni a Napot. Az épületek falaira hosszú árnyak kúsztak, olyan hatást keltve, mintha a fény lágyan fodrozódna. Elállt a szél, a madarak pedig elcsendesedtek. Az állatok mind az éjszakai pihenésre készülődtek. 15 óra 9 perckor, pár másodperccel a teljes elsötétedés előtt, a Nap eltűnő korongja csupán néhány, majd már csak egyetlen ragyogó fényponttá vált. Ezeket a jelenségeket hívják Baily gyöngyszemeinek, illetve gyémántgyűrűnek. * Ezt követte a kromoszféra látványa, egy rózsaszínes vörös felvillanás, amely után a totalitás és a sötétség következett!”
Angola: „A gyémántgyűrű káprázatos látványát figyelve némelyeknek még a lélegzetük is elállt, mások pedig felkiáltottak. Majd helyi idő szerint 13 óra 48 perckor megkezdődött a totalitás. Az emberek reagálása eltérő volt. Némelyek belemerültek a fotózásba. Mások meg egybehangzóan kezdték kiabálni: »Teljes! Teljes! Teljes!« Megint mások fütyültek és kiabáltak csodálkozásukban, hogy így bealkonyodott napközben. A Nap millió fokos légkörének kilövellései minden irányban megjelentek, és egy koronát formáltak. Láthattuk a Hold sötét korongja körül kivillanó lángoló gáz íveit. Hirtelen, mintha felgyorsult volna az idő, a totalitás véget ért, és a Nap első sugarai megjelentek az árnyék másik oldalán.
Amint a napkorong kezdett kibújni, láttuk a napfoltokat, amelyeket korábban befedett az árnyék, és fokozatosan előbukkantak a sötétből, amint lassan helyreállt a Nap megszokott, kerek látványa.”
Zambia: „A teljes napfogyatkozás itt 3 perc 14 másodpercig tartott, ezért volt idő az esemény megcsodálására. Sötét volt, de alkonyati fényben úszott a horizont. Bár az ég még mindig kék volt, láthatóvá váltak azok a bolygók, amelyeket általában elhomályosít a Nap: például a Jupiter és a Szaturnusz tisztán kivehető világító pontokként tűntek fel. A napfogyatkozás talán legbámulatosabb látványa a napkorona volt. Rózsaszínes, fehéres lángnak látszott a fekete korong körül. A megigézett nézők »döbbenetesnek és lenyűgözőnek« írták le. A Hold korongja fokozatosan továbbkúszott, és egyre többet engedett látni a Napból, melynek sugarai kezdték zavartalanul megvilágítani a Földet. 16 óra 28 perckor véget ért a napfogyatkozás!”
Mit tanulhatunk a napfogyatkozásból?
Utána sokan beszéltek arról, hogy milyen lélekemelő hatással volt rájuk ez az esemény. Angolában egy asszony azt mondta, hogy majdnem könnyekre fakadt. Egy másik azon tűnődött, milyen csodálatos ajándék ez Istentől. Megint más megjegyezte, hogy csak egy szerető Teremtő gondoskodhat ilyen látványról, hogy az emberek értékelni tudják a Föld energiaforrásának hihetetlen szépségét.
Nyilvánvaló volt, hogy Afrikában sokan nagy tiszteletben tartják a Teremtőt és a Bibliát. Amikor Jehova Tanúi Sumbe városában beszélgettek másokkal a napfogyatkozásról, és megjegyezték, hogy ez Jehovának, a Teremtőnknek csupán egyetlen csodálatos tette volt a sok közül, az emberek igazi érdeklődéssel vettek részt a beszélgetésben. Sokan lelkesen elfogadták Az Őrtorony folyóirat legfrissebb számát, amely ezekkel a csodálatos tettekkel foglalkozik.
Ez az égi jelenség több millió emberrel feledtette néhány rövid percre a gondjait, és valami igazán felemelőre és lenyűgözőre terelte a figyelmüket. Mivel látták a Napnak azokat a csodálatos tulajdonságait, amelyek általában láthatatlanok, némelyeknek eszükbe jutott a Nap Teremtőjének, Jehovának a láthatatlan, de sokkal lenyűgözőbb dicsősége.
[Lábjegyzetek]
^ 7. bek. Mivel a Hold és a Föld pályája ellipszis alakú, a Nap és a Hold látszólagos mérete egy kicsit változik attól függően, hogy hol vannak a pályájukon. Amikor a Hold a pályáján a legtávolabb van a Földtől, a Hold árnyékának a legsötétebb része nem éri el a Föld felszínét. Amikor ez történik, akkor azok a földi megfigyelők, akik éppen szembenéznek ezzel az árnyékkal, gyűrűs napfogyatkozást láthatnak, melynek során a Nap a sötét árnyékot övező fénylő gyűrűként látható.
^ 19. bek. A Baily gyöngyszemeinek hívott jelenséget az okozza, hogy a napfény a Hold völgyein süt keresztül közvetlenül a totalitás előtt. A „gyémántgyűrű” kifejezés a Napnak közvetlenül a totalitás előtti látványát írja le, amikor a Nap egy kicsiny része még mindig látható, és olyan képet fest, mint egy fehér gyűrűn levő fényes szikrázás, vagyis éppen olyan, mint egy gyémántgyűrű.
[Ábra a 21. oldalon]
(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)
→ →
Nap → Hold ⇨ Sötét sáv ⇨ Föld
→ →
[Forrásjelzés]
© 1998 Visual Language
[Képek a 23. oldalon]
Baily gyöngyszemei
Totalitás
Gyémántgyűrű
[Forrásjelzés]
Courtesy Juan Carlos Casado, www.skylook.net
[Kép a 23. oldalon]
A napfogyatkozás néhány megfigyelője a zambiai Lusakában