Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Figyeljük a világot

Figyeljük a világot

Figyeljük a világot

Egy ritka orchideafajt megmentenek a kipusztulástól

Nagy-Britanniában az erdei papucskosbor (Cypripedium calceoulus) egyetlen vadon élő példányát 50 éven keresztül éjjel-nappal őrizték, hogy megóvják a kipusztulástól. A viktoriánus kori emberek és az utánuk következő generációk annyira kedvelték ezt a gyönyörű, vörösesbarna és sárga színben pompázó orchideafajt, hogy az 1950-es évekre „jóformán az összeset leszedték”, csupán egyetlen példány maradt. A botanikusok megpróbáltak új növényeket gyökereztetni ebből a North Yorkshire-i növényből, de mivel ritkán virágzik, a természetes beporzás lehetetlen volt. Ám az 1990-es évek elején a londoni Kew Gardens tudósai feltalálták a mikroszaporítást, melynek alkalmazásával sikerült új növényeket csíráztatni olyan magokból, melyeket a virágok kézi beporzása által nyertek. Majd az új virágokat kitelepítették a természetes, mészkőben gazdag élőhelyükre, így most 200-300 erdei papucskosbor él Anglia északi részén. Az egyik területen bárki megtekintheti őket, számol be a londoni The Independent című újság, a többi virágot azonban titkos helyen tartják, hogy még véletlenül se legyen bajuk, mivel „a tudósok tovább vizsgálják, hogy miként lehetne őket ellenállóbbá tenni a kártevőkkel és a gombákkal szemben”.

Allergiásak az emberre

„Sok állat allergiás az emberre” — írja a Leipziger Volkszeitung című német napilap. A beszámoló szerint egy német társaság, mely az allergiákkal és az asztmával foglalkozik (DAAB), nemrégiben bejelentette, hogy „20 házi kedvenc közül 1 jellegzetes allergiás tünetekkel küszködik, amikor emberek között van, például kiütést kap, vagy folyton prüszköl”. Azt mondják, hogy a legtöbb esetben vagy elhalt emberi bőrdarabok váltják ki az allergiás reakciót, vagy az azokon élősködő poratkák által hátrahagyott salakanyagok. Ha az állat folyton vakarózik, nyalogatja magát, vagy tépi a bundáját, de nem bolhás, akkor a gazdája arra következtethet, hogy a kedvence allergiás az emberre. Ha környezetváltozáskor vagy a gazdi távolléte alatt enyhülnek a tünetek, az még inkább ezt támasztja alá. Különböző ételekről és a virágporról is úgy tartják, hogy allergiát vált ki az állatoknál. A DAAB például megfigyelte, hogy a közelmúltban megnövekedett a szénanáthában szenvedő lovak száma.

Mitől lesz valaki „igazi férfi”?

„A fiúk . . . változatlanul azt hiszik, hogy ha jól sportolnak, márkás ruhákat viselnek, és nem kötnek szoros barátságokat, akkor »igazi férfinak« tekintik őket, a kemény munka viszont szerintük »nem férfias« jellemvonás — jelenti a The Independent című londoni újság. — A fiúk felnéznek azokra az osztálytársaikra, akikben buzog az önbizalom, mindig a helyzet magaslatán állnak, és lépten-nyomon káromkodnak. Azok a tinédzserek, akik nem azonosulnak ezzel az ideállal, zsarnokoskodásnak teszik ki magukat, vagy homoszexuálisnak tekintik őket.” A Londoni Egyetemhez tartozó Birkbeck Egyetem munkatársai 12 londoni iskolába látogattak el, és a 11—14 éves fiúk között készített felmérésükből kiderült, hogy a fiúk „saját bevallásuk szerint gyakran magányosnak érezték magukat, és féltek megnyílni mások előtt, amikor »férfiasan« próbáltak viselkedni” — írja az újság. Stephen Frosh, a kutatást vezető professzor elmondta: „Azt kell tudatosítani a fiúkban, hogy nem kell keményfiúként viselkedniük, és magukba zárniuk az érzéseiket ahhoz, hogy férfinak tekintsék őket.”

Bírálat érte a Vöröskeresztet

A szeptember 11-i támadások után az Amerikai Vöröskereszt nem késlekedett; lázasan kezdett bele a pénzadományok gyűjtésébe és a véradók toborzásába. Körülbelül 850 millió dollárnyi készpénzt és 400 000 egységnyi vért sikerült begyűjtenie. De amilyen gyors volt a gyűjtés, olyan nehézkes az adományok szétosztása. „Az Amerikai Vöröskeresztnek lassan ment az adományok szétosztása a támadások miatt kárt szenvedett családok között — jelenti ki a The Washington Times. — A segélyadományokat olyan programokra használták, melyeknek semmi közük szeptember 11-éhez”, és tetemes mennyiséget tettek félre „hosszú távú szükségletek kielégítésére, úgymint vérkészletek lefagyasztására, pszichoterápiás kezelésekre és esetleges jövőbeli támadásokra”. Mivel az összegyűjtött vérre nincs igazán szükség, 42 napos szavatossági ideje pedig lejárt, „használhatatlanná vált, és el kell égetni” — olvasható a cikkben. A hírközlő eszközök tudósítása szerint a Vöröskeresztet ért rengeteg kritika miatt a vezetőség leváltotta az elnököt, és 2002. január végén bejelentette, hogy az összegyűlt adomány 90 százaléka 2002. szeptember 11-ére a katasztrófa károsultjainak a kezében lesz.

Végzetes természeti katasztrófák

„A természeti katasztrófákban elhunytak száma világszerte legalább 25 000 volt 2001-ben, ami több mint kétszerese az azt megelőző évi adatoknak” — mondja a Reuter egyik beszámolója. A Munich Re, a világ legnagyobb viszontbiztosítója szerint a katasztrófák összesen 36 milliárd dolláros gazdasági kárt okoztak; sokkal többet, mint amennyit a szeptember 11-i támadások az Egyesült Államokban. A 700 legsúlyosabb katasztrófa kétharmadát viharok és áradások idézték elő. A szélsőséges időjárásért a föld folyamatosan változó éghajlatát okolják. „Az Ausztrália erdőit megtizedelő tüzek, a brazíliai és törökországi áradások, a Közép- és Dél-Európán végigsöprő hóviharok, valamint a szingapúri tájfun, melynek kialakulását a meteorológusok lehetetlennek vélték, mind-mind azt jelzi, hogy az éghajlatváltozás és az időjárási katasztrófák kapcsolatban vannak egymással” — jelenti a Munich Re, és arra is rámutat, hogy 2001 volt a második legmelegebb év azóta, hogy 160 éve elkezdtek feljegyzéseket készíteni. A földrengések szedték a legtöbb halálos áldozatot. Csak a januári indiai földrengés több mint 14 000 áldozatot követelt. Összesen 80 jelentős földrengést számoltak össze az év során.

A hátsó ülésen is fontos bekapcsolni az övet!

„Ha az utasok a hátsó ülésen nem kapcsolják be a biztonsági övüket, az első ülésen ülők, akiknek be van kapcsolva az övük, ötször akkora valószínűséggel halnak meg, ha baleset történik” — számol be a londoni The Guardian. Japánban a Tokiói Egyetem kutatói egy vizsgálat kapcsán több mint 100 000 autóbaleset jelentését nézték át, amelyek egy ötéves időszak alatt következtek be. Ez alapján kiderítették, hogy az első ülésen ülő, biztonsági övet használó utasok közötti elhalálozások csaknem 80 százalékát el lehetett volna kerülni, ha a hátsó ülésen ülő utasok bekapcsolták volna az övüket. Ütközéskor a hátul ülő, be nem kötött utasok akkora erővel vágódnak előre, hogy az elöl ülők még súlyosabb sérüléseket szenvedhetnek, sőt agyon is nyomódhatnak. Bár Nagy-Britanniában 1991 óta kötelező a hátsó ülésen is biztonsági övet használni, a felmérések szerint a felnőttek körülbelül 40 százaléka még mindig nem csatolja be magát.

Ázsia fuldoklik

„Indiában a légszennyezés több mint 40 000 ember halálát okozza évente” — írja a Down to Earth című környezetvédelmi folyóirat. A Világbank és a Stockholmi Környezetvédelmi Intézet által végzett kutatások eredményei szerint Ázsiában jóval szennyezettebb a levegő, mint Európában és Amerikában együttvéve. Szöulban, Pekingben, Bangkokban, Jakartában, valamint Manilában több ezer ember életét oltja ki. Manilában például évente több mint 4000-en halnak meg valamilyen légzőszervi megbetegedésben, s emellett 90 000 ember szenved súlyos, krónikus hörghurutban. Pekingben és Jakartában még magasabb az elhalálozások száma. A folyóirat szerint a gondot az okozza, hogy „rossz minőségű tüzelőanyagot használnak, az energiatermelés nem elég hatékony, rossz állapotban lévő gépjárművekkel közlekednek, és sok a forgalmi dugó”.

Jól jött nekik az euró

Az euróra való áttéréskor az olaszországi katolikus egyház „kihasználta a líra megszűnését arra, hogy növelje a gyér adományokat”, méghozzá úgy, hogy „felkerekítette az árait” — írja a Corriere della Sera. Róma vikáriusa egy körlevélben arra kérte az összes egyházközséget, hogy „módosítsa egy kicsit az »árakat«. Míg korábban egy miséért 15 000 líra hozzájárulást kértek, most 10 eurót (azaz 19 363 lírát) kérnek. Eddig az esküvőkért maximum 450 000 lírát kértek, most viszont 270 eurót (azaz 523 000 lírát) is elkérhetnek.” A körlevél azonban rámutat, hogy „ez az összeg csak azokra vonatkozik, akik nem »egyházközségi tagok«; az egyházközség tagjai számára az adomány nagysága tetszés szerinti, csakúgy, mint a kereszteléskor és a temetéskor adandó összeg”. De az egyházközségek papjainak Rómában még így is gyakran azzal a ténnyel kell szembenézniük, hogy lehangolóan konganak az adománygyűjtő perselyek, ami talán annak tudható be, hogy „a hívők valamelyest fösvények, és hogy a templomba járók száma csökken” — olvasható az újságban.