Mit tehetünk egy szemetelő társadalomban?

„A TERMÉSZETBEN . . . nincs olyan fogalom, hogy szemét.” A Time folyóirat szerint ez a véleménye egy olyan köztiszteletben álló szakértőnek, aki az újrafeldolgozással foglalkozik. Arra a bámulatos módra utalt, ahogyan az ökoszisztéma egyik részétől származó elhalt vagy feleslegessé vált anyagot mindig hasznosítja a többi része. Ugyanez a szakértő úgy véli, hogy „az emberiség utánozhatja a természet hulladékmentesítő módszereit, de ehhez újfajta technikát kell alkalmazni, és nagymértékben változtatni kell a szemléletmódon”.

A legtöbbünk valószínűleg keveset tehet annak érdekében, hogy hozzájáruljon az újfajta technika kifejlesztéséhez. A szemléletmódunkon  azonban változtathatunk! Ha megfelelően tekintünk a helyénvaló viselkedés bizonyos alapelveire, az segíteni fog, hogy megbirkózhassunk a gondokkal, amelyek ebben a szemetelő társadalomban érnek bennünket.

Kerüljük a pazarlást!

A földön minden ötödik ember éhesen fekszik le este. Ennek tudata ösztönözzön arra minket, hogy értékeljük az élelmet, és kerüljük a pazarlást. Egy házaspár, amely 28 évi afrikai misszionáriusszolgálat után tért vissza Európába, azt mondta, hogy amikor újból igyekeztek megszokni az otthoni életet, az egyik legnehezebb az volt, hogy látták, mennyire „pazarlóan bánnak az emberek az étellel”.

A bölcs szülők megtanítják gyermekeiknek, hogy csak annyit szedjenek ki a tányérra, amennyit meg tudnak enni. Ezáltal csökkenteni lehet a szemét mennyiségét. Jobb, ha először keveset szed az ember, és utána kér még. Természetesen a szülőknek példát kell mutatniuk. Jézus példát mutatott mindnyájunknak, amikor őszinte értékelést mutatott aziránt, hogy Isten fizikailag és szellemileg is gondoskodik az emberekről. A Biblia beszámol arról, hogy Jézus gondosan kerülte a pazarlást, még a csoda útján megsokasított ételt sem tékozolta el! (János 6:11–13).

A pazarlás kerülése vonatkozhat a ruhákra, bútorokra és gépekre is. Ha rendben tartjuk, és igyekszünk a lehető leghosszabb ideig használni őket, azzal azt mutatjuk, hogy értékeljük azt, amink van. Nem szabad a reklámok csábításának áldozatává válnunk azzal, hogy hagyjuk magunkat elégedetlenné tenni, mivel valami nagyobbat, jobbat, gyorsabbat, erősebbet kínálnak fel. Természetesen minden jogunk megvan ahhoz, hogy lecseréljük még használható értékeinket. De mielőtt ezt tesszük, jó, ha átgondoljuk szemléletmódunkat és indítékainkat.

 Kerüljük a kapzsiságot!

Amikor az izraeliták átutaztak a pusztaságon az Ígéret földje felé, Isten gondoskodott számukra élelemről a manna formájában. A bibliai beszámoló szerint mindig elegendő mannát kaptak. Az izraeliták azonban arra lettek figyelmeztetve, hogy ne legyenek kapzsik; csak annyi mannát gyűjthettek, amennyivel ki tudták elégíteni pillanatnyi szükségleteiket. Azok, akik nem engedelmeskedtek, látták, hogy a kapzsiság nem kifizetődő, mert a félretett mannát férgek lepték el, és megbüdösödött (2Mózes 16:16–20). A Biblia világos kijelentésekkel erőteljesen és ismételten elítéli a kapzsiságot (Efézus 5:3).

Nemcsak a Biblia van ilyen állásponton. Például Seneca, egy első századi római filozófus és drámaíró felismerte, hogy a kapzsi személyek sohasem elégedettek. Ezt figyelte meg: „A kapzsisághoz az egész természet is kicsi.” Erich Fromm XX. századi filozófus is hasonló következtetésre jutott: „A mohóság feneketlen gödör, amely elcsigázza az erőfeszítések végtelen sorozatát megtevő, ám kielégülést mégsem találó személyt.” Azon kívül, hogy kerüljük a kapzsiságot és a pazarlást, van még néhány olyan lépés, amelyet sokan megtesznek.

Tanuljunk meg adakozni!

Mielőtt kidobnánk valamit, ami még mindig jó állapotban van, gondoljuk át, hogy ki örülhetne neki. Például amikor a gyermekek kinövik a ruháikat, vajon más gyermekek tudnák még hordani? Hasonlóan tudnál tenni a többi olyan dologgal, amely még mindig értékes, de már nem használod olyan sokat, mint azelőtt? Oszd meg az örömet, amelyet neked szerzett, azáltal hogy továbbadod valaki másnak! Mark Twain amerikai író és humorista egyszer ezt írta: „A legjobb módszer önmagunk felvidítására, ha felvidítunk valaki mást.” Talán tapasztaltad már, hogy a megosztott öröm megkétszereződik. Ezenkívül ha így adakozunk, az segít legyőznünk a nemtörődöm gondolkodásmód nemkívánatos hatásait.

Az adakozás olyan erény, amelyet a Biblia nagyon ajánl (Lukács 3:11; Róma 12:13; 2Korintus 8:14, 15; 1Timóteus 6:18). Csakugyan mennyivel jobb lenne a világ, ha mindenki készségesen adakozna!

Legyünk elégedettek a létszükségleti cikkekkel!

Az elégedett ember boldog. Ez egyetemes igazság. Egy görög közmondás így szól: „Semmivel sem lehet megelégíteni azt, aki a kevéssel nem elégedett.” A japánok pedig úgy tartják: „Szegény az, aki nem elégedett.” A Biblia szintén dicséri a megelégedést. „Az biztos, hogy az Isten iránti odaadás megelégedettséggel nagy nyereség eszköze. Mert semmit sem hoztunk a világba, és ki sem vihetünk semmit. Így hát, ha van élelmünk és ruházatunk meg hajlékunk, elégedettek leszünk ezekkel” (1Timóteus 6:6–8; Filippi 4:11).

Természetesen ahhoz, hogy elégedettek legyünk a javainkkal, talán „nagymértékben változtatni kell a szemléletmódon”. Egy fiatalasszony, akit Zsuzsannának hívnak, nemrég felismerte, hogy neki is változnia kell. Ezt mondta: „Elhatároztam, hogy mivel nem kaphatom meg mindazt, amit szeretnék, meg kell tanulnom szeretni azt, amim van. Most boldog és elégedett vagyok.”

A megelégedés csakugyan boldogsághoz vezet. Argir Hadjihristev professzor, bolgár szakértő az öregedésről szólva ezt mondja: „Az emberre az a legkárosabb, ha nem tudja kevéssel beérni.” A megelégedés egészségre gyakorolt kedvező hatására utalva még hozzáfűzte: „Az az ember, aki nem próbál magasabb színvonalon élni a szomszédjánál, aki nem akar mindig többet és többet, annak az élete mentes a versengéstől, és nem szenved a stressztől. Ez pedig jót tesz az idegeknek.”

Igen, a szemetelő társadalom sosem képes igazi boldogságot hozni. A nemtörődöm gondolkodásmód még kevésbé! Úgy tűnik, hogy egyre több ember kezdi ezt megérteni. És mi?

[Kép a 9. oldalon]

A gyermekeknek meg kell tanulniuk, hogy ne pazarolják az ételt

[Kép a 9. oldalon]

Jézus kiváló példát mutatott azzal, hogy kerülte a pazarlást

[Kép a 10. oldalon]

Ahelyett hogy kidobnánk valamit, amit már nem használunk, miért ne adnánk oda másoknak?