A biblianyomtatás mentsvára

AZ ÉBREDJETEK! BELGIUMI ÍRÓJÁTÓL

Mintegy 500 évvel ezelőtt Antwerpenben (Belgium) nyomtatták a teljes Bibliák első példányainak némelyikét. Mi vonzotta a nyomdászokat ebbe a városba? Milyen kockázatot vállaltak a biblianyomtatással? Ezekre a kérdésekre akkor kapunk választ, ha visszautazunk az időben a XVI. század elejére.

ANTWERPEN a Schelde-folyó torkolatánál fekszik, körülbelül 90 kilométerre az Északi-tengertől. A XVI. században, a város „aranykorának” idején Antwerpen gazdasága annyira fellendült, mint korábban még soha. A város gyorsan terjeszkedett, és nemsokára Európa legnagyobb kikötővárosa lett. Egyike volt annak a néhány nyugat-európai városnak, melynek lakossága meghaladta a százezret.

Antwerpen fejlődése Európa minden tájáról vonzotta a kereskedőket. A növekvő jólét elnézőbbé tette a város elöljáróit, így Antwerpen új eszmék bölcsője lett. A toleráns légkör a városba csalogatta a nyomdászokat, mivel úgy érezték, hogy itt nem fenyegeti őket veszély, ha nyomtatásban megjelentetik és terjesztik az új eszméket. A XVI. századi Antwerpen nemsokára 271 nyomdásznak, könyvkiadónak és könyvárusnak adott otthont. Az akkori elöljárók azzal büszkélkedtek, hogy a város „az összes művészet, tudomány és nemzet menedéke, mi több, paradicsoma, és az erény mentsvára”.

Könyvek és szerzetesek a máglyán

Luther Márton (1483—1546) új tanai is megjelentek nyomtatásban, és közkézen forogtak. Luther a reformáció vezetője volt, azé a  vallási mozgalomé, mely a protestantizmus megszületéséhez vezetett. A reformáció kezdete után mindössze hat hónappal Luther munkái megjelentek Antwerpen könyvesboltjaiban. Nem meglepő, hogy a katolikus egyház nem repesett örömében. 1521 júliusában az egyház felbujtására Antwerpenben elégettek négyszáz, eretneknek bélyegzett könyvet. Két évvel később két antwerpeni Ágoston-rendi szerzetest vetettek máglyára, amiért kinyilvánították rokonszenvüket Luther tanai iránt.

Egy csoport bátor antwerpeni nyomdásznak nem szegték kedvét ezek a támadások. Ezeknek a nyomdászoknak az elszántsága nagy szerepet játszott abban, hogy a Biblia eljusson az egyszerű emberekhez. Kik voltak ezek a nyomdászok? Említsük most meg néhányukat név szerint.

Nyomdászból mártír

Adriaen van Berghen nyomdász és könyvkereskedő volt. 1522-ben kalodába zárták, amiért Luther könyveit árusította, majd nem sokkal később börtönbüntetésre ítélték. Kegyelmet kapott, és rögtön visszatért a munkájához. Újra nyomtatni kezdett, méghozzá Luther „Újszövetsége” egyes részeinek a holland fordítását. 1523-ban tette ezt közzé, csupán egy évvel azután, hogy Luther „Újszövetsége” először jelent meg németül.

Ám 1542-ben, amikor nagy mennyiségű betiltott könyvet találtak Van Berghen delfti (Hollandia) házában, a nyomdászt újra letartóztatták. Először a bíró enyhe büntetést szabott ki rá: két órát kellett a vesztőhelyen töltenie, „nyakában a tiltott könyvek némelyikével”. Később viszont a büntetését halálos ítéletre változtatták, és a bátor nyomdászt pallossal lefejezték.

Egy lapszéli jegyzet az életébe került

Azokban az időkben a holland nyelvű Biblia legtevékenyebb sokszorosítója Jacob van Liesvelt volt. Tizennyolcszor adta ki a Bibliát holland nyelven. A teljes holland nyelvű Bibliát 1526-ban nyomtatta ki, négy évvel megelőzve ezzel az első teljes francia nyelvű Biblia megjelenését, illetve kilenc évvel az első teljes angol nyelvű Bibliáét! Van Liesvelt Bibliája elsősorban Luther akkoriban még be nem fejezett német Bibliáján alapult.

Van Liesvelt legutolsó, 1542-ben megjelent holland Bibliája fametszeteket és új lapszéli jegyzeteket tartalmazott. A Máté 4:3 mellett lévő fametszet például szakállas, rózsafüzéres, kecskelábú szerzetesként ábrázolta az Ördögöt. Ám legfőképpen a lapszéli jegyzetek dühítették fel a katolikus egyházat. Az egyik ilyen jegyzetre hivatkozva ítélték halálra Van Liesveltet. Ez a jegyzet így szólt: „Egyedül Jézus Krisztus által van megmentésünk.” Bár Van Liesvelt úgy érvelt, hogy egyházi engedéllyel nyomtatja a Bibliáját, 1545-ben lefejezték Antwerpenben.

Először jóváhagyták, majd betiltották

Időközben Franciaországban a jól ismert katolikus humanista, Jacques Lefèvre d’Étaples  buzgón fordította a Bibliát latinról franciára, időnként pedig felhasználta az eredeti görög szöveget is. D’Étaples azt szerette volna, hogy minden ember olvashassa a Bibliát. „Eljön az idő, amikor a prédikációkban tisztán tanítanak majd Krisztusról, az emberi hagyományokat elhagyva — írta. — Most még nem ez a helyzet.” 1523-ban Párizsban kiadta az „Újszövetség” francia nyelvű fordítását. A tekintélyes Sorbonne Egyetem teológusai rossz szemmel néztek a fordítására, mivel a nép nyelvén készült. Az üldözés elől D’Étaples Párizsból a Franciaország északkeleti részén fekvő Strasbourgba menekült.

A kialakult helyzet miatt a franciaországi nyomdászok nem mertek többé Bibliát nyomtatni francia nyelven. Hol nyomtathatná ki D’Étaples a Bibliáját? Antwerpen volt a magától értetődő válasz. A Merten de Keyser által 1530-ban nyomtatott D’Étaples-fordítású Biblia volt a Szentírás első, egy kötetben kiadott francia fordítása. Érdekes módon De Keyser Belgium legősibb egyetemének, a Louvaini Katolikus Egyetemnek, valamint a német-római császárnak, V. Károlynak a jóváhagyásával nyomtatta ki ezt a fordítást. D’Étaples fordítása 1546-ban mégis felkerült a katolikusok számára tiltott olvasmánynak számító könyvek listájára.

„A püspök megkapta a könyveket . . . , Tyndale pedig a pénzt”

Angliában ebben az időben egy felszentelt pap, William Tyndale szerette volna lefordítani a Bibliát angol nyelvre, ám London püspökének, Cuthbert Tunstallnak a goromba visszautasításával találkozott. Amikor Tyndale ráébredt, hogy nem fordíthatja le a Bibliát Angliában, Németországba menekült. Végül 1526 februárjában sikerült kinyomtattatnia az „Újszövetség” első teljes angol fordítását. Nem telt bele egy hónap, és fordításának az első példányai megjelentek Angliában.

Tunstall püspöknek azonban feltett szándéka volt, hogy lehetetlenné teszi, hogy az egyszerű emberek olvassák a Bibliát. Így hát elégettette Tyndale fordításának minden fellelt példányát. Mégsem sikerült kivonnia ezeket a Bibliákat a forgalomból. A püspök elintézte hát, hogy egy kereskedő, Packington vásárolja fel Tyndale teljes bibliakészletét, mielőtt a Bibliák elhagyják a kontinenst, és elérik Angliát. Tyndale elfogadta az ajánlatot, és arra használta az így kapott pénzt, hogy javítson a fordítása minőségén, és kinyomtassa az átdolgozott kiadást. „Mindenki jól járt — írta egy korabeli forrásmű. — A püspök megkapta a könyveket, Packington a köszönetet,  Tyndale pedig a pénzt.” London püspöke következésképp akaratlanul is támogatta anyagilag Tyndale bibliafordító munkáját.

Tyndale antwerpeni kapcsolata

Hiába vásárolták meg és égették el a Bibliákat, Tyndale „Újszövetségének” példányai továbbra is nagy mennyiségben érkeztek Angliába. Mi tette ezt lehetővé? Két bátor antwerpeni nyomdász, Hans és Christopher van Ruremond titokban számos példányt nyomtatott Tyndale „Újszövetségéből”. Noha ezekben a Bibliákban hemzsegtek a sajtóhibák, az angol emberek szívesen vásárolták ezt a fordítást.

Ámde 1528-ban Hansot bebörtönözték Londonban. A vád az volt ellene, hogy 1500 példányt nyomtatott Tyndale „Újszövetségéből”, és ebből 500-at becsempészett Angliába. Hans valószínűleg egy angliai börtönben halt meg. Öccsét, Christophert az „Újszövetség” árusításáért 1531-ben szintén bebörtönözték Angliában, és feltehetően őt is a rabságban érte a vég.

„Tyndale legnagyszerűbb műve” — Nyomtatás Antwerpenben

Tyndale 1529 és 1535 között a legtöbb idejét Antwerpenben töltötte, mivel a városban uralkodó légkör elősegítette a munkája végzését. Ugyanitt Merten de Keyser 1530-ban kinyomtatta Tyndale fordítását, melyet Mózes öt könyvéről készített, és amelyben a Jehova név először jelent meg angol nyelven.

Tyndale-t 1535 májusában letartóztatták Antwerpenben. Míg a börtönben sínylődött, egyik tanítványa, Miles Coverdale elvégezte az utolsó simításokat Tyndale Héber Iratokról készített fordításán. Tyndale-t 1536. október 6-án egy oszlophoz kötözték, megfojtották és elégették Vilvoorde-ban (Belgium). Ezek voltak az utolsó szavai: „Uram, nyisd fel Anglia királyának szemét!”

Tyndale öröksége

Nem sokkal Tyndale kivégzése után Anglia királya, VIII. Henrik engedélyezte, hogy a templomokban felolvassanak a Biblia egyik fordításából. Ezt a fordítást Matthias Crom, egy másik antwerpeni nyomdász sokszorosította. Ez a Biblia, mely általában Matthew-Biblia néven ismert (Thomas Matthew * neve után), alapjában véve Tyndale fordítását tartalmazza. Mennyire ironikus, hogy most ugyanazok a püspökök használták ezt a fordítást, akik néhány évvel korábban elégették, ráadásul ennek a fordításnak az elkészítéséért végezték ki Tyndale-t!

Tyndale fordításának nagy része fennmaradt a King James Versionben. Így a King James Version sok kifejezése, melyet Tyndale talált ki, és amely először Antwerpenben jelent meg nyomtatásban, részévé vált az angol nyelvnek. Latré professzor szerint Tyndale nagyobb hatással volt az angol nyelvre, mint Shakespeare!

A XVI. század második felében véget ért Antwerpenben a vallási türelem időszaka, és a város már nem volt többé a biblianyomtatás mentsvára. A változást főleg a katolikus ellenreformáció által szított üldözés idézte elő. Antwerpen egykori biblianyomtatóinak a bátorsága és áldozatkészsége mégis nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Isten Szava a világ több részén hozzáférhetővé váljon a mai bibliaolvasó embereknek.

[Lábjegyzet]

[Képek a 19. oldalon]

Fent: kézi szedés; Luther Márton fordítja a Bibliát; ősi térkép Antwerpenről

[Kép a 20. oldalon]

Jacob van Liesvelt könyvelárusító helye

[Képek a 21. oldalon]

Jacques Lefèvre d’Étaples és 1530-as kiadású, Antwerpenben nyomtatott Bibliájának a címlapja

[Kép a 21. oldalon]

Angol nyelvű Bibliák égetése Londonban

[Képek a 22. oldalon]

William Tyndale, egy oldal a Bibliájából és Miles Coverdale

[Képek forrásának jelzései a 20. oldalon]

19. oldal: szedő: Printer’s Ornaments/by Carol Belanger Grafton/Dover Publications, Inc.; Luther: From the book Bildersaal deutscher Geschichte; térkép: By courtesy of Museum Plantin-Moretus/Stedelijk Prentenkabinet Antwerpen; 21. oldal: arckép: From the book Histoire de la Bible en France; egy oldal a Bibliából: © Cliché Bibliothèque nationale de France, Paris; bibliaégetés: From the book The Parallel Bible, The Holy Bible, 1885; 22. oldal: Tyndale: From the book The Evolution of the English Bible; Coverdale: From the book Our English Bible: Its Translations and Translators