A titokzatos evriposzi árapály

AZ ÉBREDJETEK! GÖRÖGORSZÁGI ÍRÓJÁTÓL

GÖRÖGORSZÁG keleti részén, Halkída városához közel, egy keskeny szoros választja el a szárazföldtől Évia szigetét. Ez az Evriposzi-csatorna. Nyolc kilométer hosszú, szélessége változó, valahol meghaladja a másfél kilométert, néhol csupán negyven méter. A legsekélyebb pontján mindössze hat méter mély. Az „Evriposz” név jelentése: ’sebes sodrás’, ez jól leírja, hogy a csatornában milyen vadul áramlik időnként a víz, melynek sebessége gyakran a húsz kilométer/órát is elérheti. Meglepő azonban, hogy néhanapján csak erőtlenül ringatózik a víztükör, sőt talán meg sem moccan! A Halkídába látogatók közül sokan elsétálnak egy kis hídra, mely a csatorna fölött ível át, hogy megfigyeljék ezt a szokatlan árapályjelenséget.

Az árapályt az okozza, hogy a Nap és a Hold vonzza a Földön elterülő tengereket. Ezért az árapály a Föld Naphoz és Holdhoz viszonyított helyzetével összhangban változik. Újhold idején a Nap és a Hold a Földnek ugyanazon az oldalán helyezkedik el. Teliholdkor a föld ellentétes oldalán vannak. Mindkét esetben a Nap és a Hold együtt fejti ki hatását, és a legmagasabb állású dagályt hozza létre.

Az Evriposzi-csatornában megszokott, hogy körülbelül huszonnégy óránként két dagály és két apály követi váltakozva egymást. A víz az egyik irányba áramlik 6 órán és 13 percen át, kicsit megáll, majd megfordul a sodrása, és az ellenkező irányba kezd folyni. Ezt a szokásos rendet követi a holdhónap 23-24 napján. De a hónap utolsó 4-5 napján valami szokatlan történik. Egyes napokon a sodrás iránya változatlan, míg máskor akár tizennégyszer is megfordul!

 Megkísérlik megmagyarázni a jelenséget

Az evriposzi jelenség már évezredek óta megdöbbenti a megfigyelőket. A népi hagyomány szerint Arisztotelész, aki az i. e. IV. században élt, miután hiába igyekezett megfejteni az árapály rejtélyét, ezen a helyen vetette vízbe magát, és belefulladt. A valóságban nem fulladt vízbe, de csakugyan próbált magyarázatot találni a jelenségre. A Meteorologica című munkájában ezt írta: „Úgy tűnik, mintha a tenger a környező földterület miatt folyna át ezen a keskeny csatornán. A víz a földfelszín rezgésének hatására egy kisebb víztömegből egy nagyobb víztömegbe áramlik.” Arisztotelész tévesen azt hitte, hogy maga a földfelszín mozog a tenger hullámzása és a földrengések miatt, amelyek gyakoriak a környéken. Körülbelül egy évszázaddal később Eratoszthenész, görög csillagász felismerte, hogy a csatorna „mindkét végében eltérő a tengerszint magassága”. Úgy gondolta, hogy az árapály azért következik be, mert a szoros két partja eltérő magasságú.

Még ma sem értik teljesen, miért rendszertelen az evriposzi árapály. De úgy tűnik, világos, hogy a rendszeresen megfigyelhető jelenség oka az, hogy a csatorna két végén eltérő a vízszint magassága. Emiatt a víz a magasabb szintről az alacsonyabb szint felé áramlik. A különbség még a negyven centimétert is elérheti, és látható a halkídai hídról.

Miért van ilyen különbség?

Hogyan magyarázzák ezt a vízszintkülönbséget? A Földközi-tenger keleti részéről érkező dagály áramlata kettéválik, amikor eléri Évia szigetét. A nyugati áramlat a csatorna déli végébe ömlik. A keleti áramlatnak azonban meg kell kerülnie a szigetet, mielőtt elérné a csatornát északról. A hosszabb út miatt a keleti áramlat körülbelül egy és egy negyed órával később éri csak el Evriposzt. Ilyen körülmények között a tengerszint és ennek következtében a víznyomás a csatorna egyik végében sokkal nagyobb, mint a másik oldalon. A nagyobb nyomás felerősíti az Evriposzon átfolyó dagály megszokott sodrását.

De mit mondhatunk arról, amikor az árapály rendszertelenül következik be? A Hold első és utolsó negyedének idején, a Nap gravitációja közömbösíti, nem pedig erősíti a Hold gravitációs erejét. Míg a Hold apályt, addig a Nap vonzása inkább dagályt igyekszik előidézni. Emiatt ezekben az időszakokban a csatorna északi és déli végében levő tengerszint a legkevésbé tér el egymástól. A sodrás ereje így elenyésző. Időnként, amikor feltámad a szél, a sodrás teljesen hatását veszti, és elsimul a víztükör.

Természetesen még többet is lehetne mesélni az árapály érdekes, titokzatos viselkedéséről. Ha valaha Görögországban jársz, feltétlen menj el Évia szigetére, és figyeld meg magad is az evriposzi árapály lenyűgöző jelenségét!

[Térképek a 12–13. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

FÖLDKÖZI-TENGER

ÉGEI-TENGER

ÉVIA

Halkída

Az Evriposzi-szoros

GÖRÖGORSZÁG

ATHÉN

[Forrásjelzés]

Mountain High Maps® Copyright © 1997 Digital Wisdom, Inc.

[Kép a 13. oldalon]

Légi felvétel az Evriposzi-szorosról