Figyeljük a világot

Mesterséges rovarszem

„Ausztrál tudósok által tervezett robotrovarszemeket vásárolt a NASA, hogy egy Mars-szondára szerelje” — számol be róla a The Australian című újság. Az ausztrál Állami Egyetem kutatói a sáskák szeme alapján tervezték meg a mesterséges érzékelőket. A beszámolóból kiderül, hogy „az egyetem látással foglalkozó biorobotikai laboratóriumában éveket töltöttek azzal, hogy megfigyeljék, hogyan használják a sáskák, méhek és szitakötők a látást repülésük irányítására. Megállapították azokat a szabályokat, amelyek irányítják a repülésüket, és matematikai algoritmusokat alkottak, hogy utánozzák azokat.” A NASA szeretné a mesterséges sáskaszemeket egy apró szondára szerelni, amely „szélsebesen végigrepül a Mars sziklás felszíne felett, és közben nem ütközik neki semminek, éppen úgy, mint egy rovar”. Ha sikerül, a szonda „megvizsgálja a Naprendszer legnagyobb kanyonjának — a 4000 km hosszú és 7 km mély Valles Marinerisnek — a kőzetrétegeit, hogy feltárják a vörös bolygó geológiai történelmét”.

 A kardszárnyú delfineket vonzza a tájszólás

„Hogyan tudják a kardszárnyú delfinek elkerülni a beltenyészetet, hiszen az egész életüket ugyanabban a kis közösségben töltik? — teszi fel a kérdést a The Vancouver Sun kanadai újság. — Hét éven át tartó genetikai kutatás, valamint brit columbiai és alaszkai kardszárnyú delfinektől származó 340 DNS-minta alapján a vancouveri akvárium vezető tudósa, Lance Barrett-Lennard úgy találta, hogy a nőstények kizárólag más közösségekből származó hímekkel párosodnak”, de persze mindig a helyi populációjukhoz tartozó másik közösségből valókkal. „Semmi sem mutat arra, hogy vérfertőzés jellemezné a párosodást — mondja Barrett-Lennard. — Szinte minden párosodás nagyon különböző nyelvjárású közösségek egyedei között történik.” A cikk hozzáfűzi, hogy „a kardszárnyú delfinek a lehető legtávolabbról választanak maguknak társat, ez az eljárás pedig valószínűleg azon alapul, hogy figyelik más delfinek hangját, vagyis nyelvjárását, és igyekeznek megtalálni azt, amelyik a leginkább különbözik az övékétől”.

A nagy fehér cápa nyomában

„Sikerült műholddal nyomon követni a legnagyobb ragadozó hal, a nagy fehér cápa mozgását, és megállapították, hogy több ezer kilométert tesz meg, átúszva a nyílt óceánt” — mondja a londoni The Daily Telegraph. Ez a felfedezés, amelyet a Nature folyóirat közölt, megcáfolt minden korábbi elgondolást a fehér cápákról. Bár a cápák világszerte megtalálhatók, eddig azt hitték, hogy a part mentén tanyáznak, fókákra és oroszlánfókákra vadásznak, és sosem kóborolnak el messze a saját területüktől. Nemrégiben azonban, amikor Kaliforniában kutatók megjelöltek négy hímet és két nőstényt, azt vették észre, hogy az egyik cápa egészen a Hawaii-szigetekig elment — 3700 kilométerre a kaliforniai partoktól —, és legalább 70 kilométert tett meg naponta. A tanulmány azt is feltárta, hogy a fehér cápák — bár a partok közelében ritkán úsznak 30 méternél mélyebbre — a nyílt óceánban néha nagyon mélyre lemerülnek.

Gazdasági nehézségek hatása a klinikákra

A Clarín című újság szerint az Argentínában tapasztalt mérhetetlen infláció okozta gazdasági nehézségek miatt az argentin kórházak és klinikák megteltek a stresszből fakadó bajoktól szenvedő betegekkel, ami már befogadóképességükön felül igénybe veszi ezeket a létesítményeket. Ilyen egészségi gondok lehetnek a következők: „fejfájás, magas vérnyomás, fekélyek, gyomorhurut, álmatlanság és szorongás.” Egy orvos szakértő azt mondta, hogy némelyek elájulnak, pedig ennek nincs semmi „idegi oka”. Az egyik klinikán a stresszel, depresszióval és aggodalommal kapcsolatos konzultációk száma háromszorosára nőtt csupán néhány nap leforgása alatt. Azon kívül, hogy el kell viselniük a zsúfolt várótermeket, az orvosoknak és a nővéreknek még azokkal a betegekkel is meg kell küzdeniük, akik mérgesek a gazdasági válság miatt. Néhány beteg még tettleg is bántalmazta az orvosokat és a nővéreket. Az egyik nővérnek betörték a fejét.

Villámgyors hullámvasút

„A világ leggyorsabb hullámvasútját nyitották meg a Fudzsikju-felföldi vidámparkban” — számol be az IHT Aszahi-sinbun japán újság. „Álló helyzetből két másodperc alatt 172 kilométer/órás sebességre képes felgyorsulni, ami nem éppen nyúlszívűeknek való. Olyan, mintha rakétával lőnék ki az embert. Az utasok olyan oldaláról ismerhetik meg a gravitációs erőt, amelyet általában csak a vadászpilóták éreznek.” Heith Robertson, annak a társaságnak az építésvezetője, amelyik készítette ezt a hullámvasutat, ezt mondta: „Amikor egy repülő felszáll, az ember 2,5 g-vel ható erőt tapasztal [ez a gravitációs erő 2,5-szerese]. Ám itt 3,6 g hat az utasokra.” A hullámvasút „egy kisrepülőgép kerekeihez hasonló kerekeken” száguld, és három, összesen 50 000 lóerős légkompresszor hajtja, ezért „egy kisebb rakétához hasonlítható”.

Dohányzásból eredő szívbetegség Indiában

„Vezető [indiai] kardiológusok azt mondják, hogy a szívkoszorúér-megbetegedések gyakorisága emelkedik” — jegyzi meg a Mumbai Newsline. „Dr. Ashwin Mehta szerint, aki a Jaslok Kórházban a kardiológia vezetője, az indiaiak genetikailag hajlamosak a szívbetegségekre.” A legnagyobb aggodalomra az ad okot, hogy mind több fiatalnak van „baja a szívével az egyre elterjedtebb dohányzás miatt”. Dr. P. L. Tiwari, a Bombayi Kórház kardiológus szakértője úgy gondolja, hogy hacsak nem történik valamilyen gyökeres változás, eljön az idő, amikor Indiában lesz a legtöbb szívbeteg a világon. A szomszédos Bangladesben a 35—49 éves férfiaknak több mint a 70 százaléka dohányzik — állítja a The Times of India —, és „a dohányzók aránya nő, míg a jövedelem csökken”. Átlagban véve a dohányosok „egyénenként több mint kétszer annyit költenek cigarettára, mint a ruházkodásra, a lakásra, az egészségre és az oktatásra együttvéve”. Úgy becsülik, hogy ebben a szegény országban 10,5 millió alultáplált ember tudna elég élelemhez jutni, ha a dohányzásra szánt pénzből élelmet venne.

Még mindig népszerűek a magas épületek

„Az ikertornyok összeomlása valami újra és félelmetesre döbbentette rá az építészeket és mérnököket” — jelenti ki a U.S.News and World Report. „Ám a pillanatnyi megtorpanás ellenére a felhőkarcolók iránti igény nem fog csökkenni.” Ennek egyik oka az, hogy bizonyos helyeken kevés és nagyon drága a beépíthető terület. Ezenkívül a városok szeretnének valamivel büszkélkedni. A túlságosan magas épületek építésének az a célja, hogy „hírnevet szerezzenek, lépést tartsanak a modern technikával, vagy valami ehhez hasonló” — mondja William Mitchell, a Massachusettsi Műszaki Intézet építészeti és tervezési iskolájának dékánja. Az építészek azonban vitatkoznak azon, hogy miként lehet biztonságosabbá tenni az épületeiket. Az épületeket robbanás ellen védő falakkal és ablakokkal lehet megerősíteni a támadásokkal szemben, de ezek növelik az épület súlyát, és túl drágák. Kínában az építési előírások megkövetelik, hogy 15 emeletenként legyen egy nyitott, üres „menekülőszint”. Máshol az építésre vonatkozó törvények előírják, hogy legyen egy lift kifejezetten a tűzoltóknak, amely a tetőre is felmegy, valamint legyenek magasabb légnyomású lépcsőházak, hogy távol tarthassák a füstöt. A világ leendő legmagasabb épületének, a Sanghaji Nemzetközi Pénzügyi Központnak a tervezői további óvintézkedésekkel egészítették ki terveiket.

Környezeti zajártalom

„Lengyelországban minden ötödik iskoláskorú gyermeknek és minden harmadik felnőttnek baj van a hallásával” — mondja a Polityka lengyel hetilap. A felmérések feltárták, hogy a legnagyobb kellemetlenséget a forgalom zaja, valamint a hangos audio-, video- és háztartási berendezések okozzák. A környezet állapotáról szóló egyik jelentés szerint Varsóban a forgalom növekedése már 100 decibelre növelte az egyik főút zajszintjét. A gyermekek sikoltozása játék közben ugyanilyen hangos. A diszkókban használt erősítők 120 decibellel is szólhatnak, ami csak egy kicsivel marad el attól a zajszinttől, amely már fájdalmat okoz (130-140 decibel). Szakértők azt mondják, hogy ezek a hangos zajok a halláskárosodás közvetlen okozói. A Hallás Élettanának és Kórtanának Intézetében dolgozó Henryk Skarżyński professzor, fül-, orr-, gégespecialista megjegyzi: „A halláskárosodás komoly társadalmi gondokhoz vezethet. Az érintett emberek ingerlékenyebbek, tanulási nehézségekkel küszködnek, [és] nehezebben tanulnak meg idegen nyelveket.”