Sötét kilátások

KÉPZELJÜK magunk elé a következőt: az Egyesült Államokban terroristák titokban himlővírust juttatnak a levegőbe három bevásárlóközpontban. A gyanútlan vásárlók megfertőződnek a vírussal. Hamarosan — kicsivel több mint egy hét múlva — az orvosok 20 emberen fedezik fel a betegség tüneteit. Az elkövetkező napokban a vírus átterjed másokra. Pánik tör ki, elszabadulnak az indulatok. Az egészségügyi rendszernek nincs kapacitása arra, hogy gondoskodjon a betegekről. Lezárják a határokat. A gazdaság az összeomlás szélén áll. Huszonegy nappal a kórokozók kibocsátása után a betegség már az Egyesült Államok 25 államában és további 10 országban tombol. Ekkorra a fertőzöttek száma eléri a 16 000-et, a halottaké pedig az 1000-et. Az orvosok becslése szerint az elkövetkező három hétben a betegek száma 300 000-re fog emelkedni, és egyharmaduk nem marad életben.

Ez nem egy tudományos-fantasztikus filmből vett részlet, hanem egy számítógépes szimulációs gyakorlat, mely előrevetíti, hogy valószínűleg mi történne, ha ilyesfajta járvány törne ki. A gyakorlatot, melyre 2001 júniusában került sor, neves kutatók egy csoportja végezte.

A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után sokakban átértékelődött, hogy milyen is az igazán vészjósló jövő, és most még sötétebbnek érzik a kilátásainkat. A Világkereskedelmi Központ (New York) és a Pentagon (Washington) elleni támadások megrendítően tanúskodtak arról, hogy vannak könyörtelen, gyűlölettől hajtott emberek, akik nem riadnak vissza attól, hogy tömegeket pusztítsanak el. Ezenkívül a támadások bizonyították, hogy az Egyesült Államok, és tágabb értelemben minden más nemzet, sebezhető  az ilyen merényletekkel szemben. Olyan világban élünk, ahol elszánt terroristák képesek arra, hogy rövid idő alatt több ezer emberrel végezzenek.

Nem sokkal a szeptember 11-i merényletek után amerikai politikusok és a média egyes képviselői olyan leveleket kaptak, melyek halált okozó lépfene-baktériumokat tartalmaztak. Az embereken úrrá lett a félelem, melyet még az is táplált, hogy a hírközlő eszközök a szakértőkkel együtt beharangozták, hogy a terroristák a lépfene-baktériumnál is pusztítóbb kórokozókat vetnek majd be, például a  pestis vagy a himlő kórokozóját. Talán némelyik állam, mely kivonja magát a különféle egyezmények hatálya alól, titkos laboratóriumokban már tömegesen állít elő ilyen anyagokat. Vizsgáljunk meg néhány tudósítást, mely az utóbbi időben látott napvilágot:

„Az Orvosok Világszövetsége felismeri, hogy egyre nagyobb a veszélye a biológiai fegyverek bevetésének. Ezeket arra használják, hogy pusztító járványokat indítsanak el, melyek nem »tisztelik« az országhatárokat. Egyetlen ország sincs biztonságban. A megbetegedések, halálesetek, valamint a járványt kísérő pánik miatt katasztrofális következménye lehet annak, ha bevetik a himlő, pestis, lépfene és egyéb fertőző betegségek kórokozóit” (Amerikai Orvosok Szövetsége).

„A biológiai fegyverek alattomosabbak a bombáknál és az ideggázoknál, mivel az általuk előidézett betegségek lappangási ideje lehetővé teszi, hogy a csapás lassan és észrevétlenül bontakozzon ki. Eleinte csak néhány ember kerül kórházba. A tüneteik összezavarhatják az orvosokat, vagy más, megszokott betegségek tüneteire hasonlíthatnak. Mire az egészségügyi szakemberek felismerik, hogy mi is megy végbe valójában, egész városok fertőződhetnek meg” (Scientific American magazin).

„Ha ma terjedni kezdene a himlő vírusa, a világ lakosságának legnagyobb része védtelen lenne. Mivel a vírussal fertőzöttek 30 százaléka meghal, csaknem kétmilliárd ember veszíthetné életét” (Foreign Affairs magazin).

„Egyetlen ország sincs biztonságban.” „Egész városok fertőződhetnek meg.” „Kétmilliárd ember veszíthetné életét.” Ezek igencsak nyugtalanító kijelentések. Ám mekkora a valószínűsége annak, hogy egy pusztító biológiai támadás történik? Ez a kérdés fejtörést okoz a szakembereknek. A következő cikk segít majd megértenünk néhány részletet, melyek összefüggésben vannak ezzel a kérdéssel.

[Kép a 4. oldalon]

Katonák gyakorolják, hogy mit tennének egy biológiai támadás esetén

[Forrásjelzés]

DoD photo by Cpl. Branden P. O’Brien, U.S. Marine Corps