Egyre több az egyszülős család

„Éjszakánként sírva fordultam Istenhez. »Fogalmam sincs, mihez fogok kezdeni holnap« — imádkoztam” (GLORIA, EGY HÁROMGYERMEKES, EGYEDÜLÁLLÓ ÉDESANYA).

AZ EGYSZÜLŐS családok * napjainkban sok társadalom szerves és igen szembetűnő részét képezik. A demográfusok és a szociológusok a világ különböző részein értetlenül figyelik, amint a hagyományos, férj, feleség és gyermekek alkotta családot más felépítésű családok váltják fel.

Simon Duncan és Rosalind Edwards szociológusprofesszorok megjegyzik, hogy „már egy ideje különféle változások figyelhetők meg a családok felépítésében és a két nem közötti kapcsolatban”. Mi okozza ezeket a változásokat? Néhány megfigyelő véleménye szerint az, ahogyan az emberek a gazdasági, kulturális és társadalmi változások hatására a saját életmódjukat formálják.

Nézzünk meg néhány ilyen változást, illetve az ezek hatására hozott döntéseket. Az élettel járó stresszhelyzetek rendkívüli módon befolyásolják az emberek mindennapjait. A körülöttünk nyüzsgő világ reggeltől estig ostromol minket. Míg az emberek korábban a családjukkal töltötték az időt, ma az internettel vannak elfoglalva, a televízió előtt ülnek, telefonálnak, utazással megy el az idejük, vagy éppen rohannak valahová.

A gazdasági nyomásnak is megvannak a negatív következményei. A korszerű technika nyújtotta kényelem pénzbe kerül, így több lett a dolgozó szülő. Folyton mozgásban lévő társadalmunkban sok családtag nem számíthat arra a támogatásra, amit egy nagycsalád  nyújt, mivel a megélhetése miatt messzire költözik a rokonaitól. Vannak olyan családok, amelyekben még a férj és a feleség is távol élnek egymástól. Sok országban a népszerű szórakoztatóipar is ront a helyzeten úgy, hogy gyakran lekicsinylően mutatja be azokat az intézményeket, melyek az állandóság érzését kölcsönzik az embernek, így a házasságot és a családot is. *

Az egyedülálló anya napjainkban

Napjainkban az egyedülálló anyákra nem feltétlenül illik rá az a korábban kialakított általános kép, mely szerint az ilyen anyák férj nélküli tizenévesek, akik valamilyen állami segélyből tengődnek. A leányanyaság már nem szégyenfoltja a társadalomnak, sőt még divatossá is tették a példaképeknek tekintett hírességek. Emellett sok nő iskolázottabb, és könnyebben el tudja magát tartani, mint korábban, ezért anyagi szempontokat tekintve napjainkban nem kell valakinek férjnél lennie ahhoz, hogy vállalhassa az anyaságot.

Néhány egyedülálló anya, különösen, ha elvált szülők gyermeke, nem megy férjhez, mert nem akarja, hogy az ő gyermekei is megtudják, milyen szörnyű érzés az, amikor az egyik szülő elhagyja a családot. De vannak olyan nők is, akik nem akarták egyedül nevelni a gyermekeiket, ám cserbenhagyták őket. „A magukra hagyott szülők nem önző okokból és előre megfontolt szándékkal válnak egyedülállóvá — jelenti ki a nagy-britanniai Joseph Rowntree Alapítvány —; az ilyen szülők gyermekei pedig nincsenek elhanyagolva és szabadjára engedve.”

Ennek ellenére aggodalomra ad okot az, hogy növekszik az egyszülős családok száma, mert nemcsak érzelmi nyomás és anyagi nehézségek terhe nehezedhet az ilyen családokban élő szülőkre és gyermekeikre, hanem társadalmilag is hátrányos helyzetbe kerülhetnek. Vannak, akik nem biztosak abban, hogy az ilyen szülőknek sikerülhet eredményesen felnevelniük a gyermekeiket. Többek között milyen sajátos nehézségekkel kell megküzdeniük az egyszülős családoknak? Hogyan tud egy keresztény sikeresen megbirkózni a gyermeknevelés feladatával, ha egyedülálló szülő?

[Lábjegyzetek]

[Kiemelt rész a 4. oldalon]

Néhány meghatározás

Világszerte más-más kifejezéssel utalnak azokra az édesanyákra, akik egyedül nevelik a gyermekeiket. Vannak olyan országok, ahol az „egyedülálló anya” kifejezés alatt olyan nő értendő, aki soha nem volt férjnél. Más helyeken a „magára hagyott anya” kifejezéssel élnek, és így utalnak minden olyan anyára, aki társ nélkül neveli a gyermekeit. Az ilyen anyák között vannak elvált asszonyok, vagy akik külön élnek a férjüktől, özvegyek, valamint olyanok, akiknek soha nem is volt férjük.

Ebben a cikksorozatban az „egyedülálló szülő”, illetve az „egyedülálló anya” kifejezéseket olyan szülőkre alkalmazzuk, akik házastárs nélkül nevelik gyermekeiket.

[Kiemelt rész/térkép a 4–5. oldalon]

 EGYEDÜLÁLLÓ SZÜLŐK — SOK ORSZÁGBAN EGYRE TÖBBEN VANNAK

Egyesült Államok: „Az egyedülálló anyák száma 1970 és 2000 között 3 millióról 10 millióra növekedett. Ugyanezen időszak alatt az egyedülálló apák száma is több lett; 393 000-ről 2 millióra emelkedett” (az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatala).

Mexikó: A La Jornada című újság szerint az országban a terhes nőknek körülbelül a 27 százaléka tizenéves.

Írország: 1981-ben a családok 5,7 százaléka volt egyszülős, míg 1991-re ez az arány 7,9 százalékra növekedett. „A házasságok felbomlása továbbra is kiemelkedő szerepet játszik az egyszülős családok kialakulásában” (Single Mothers in an International Context, 1997).

Nagy-Britannia: „Most először haladta meg a 25 százalékot azoknak a családoknak a száma, melyekben egyetlen szülő neveli a gyermekeket. Ez a tény arról árulkodik, hogy az elmúlt 30 évben óriási mértékben megnövekedett azoknak az anyáknak a száma, akik egyáltalán nem is mentek férjhez, és a válások is hihetetlenül megsokasodtak” (The Times, London, 2000. március 2.).

Franciaország: „Az 1970-es évek második fele óta az egyszülős családok száma több mint 50 százalékkal nőtt” (Single Mothers in an International Context, 1997).

Németország: „Az elmúlt két évtized folyamán megkétszereződött az egyedülálló szülők száma. Majdnem minden egyszülős családban . . . az anya a családfő” (Single Mothers in an International Context, 1997).

Görögország: „1980 óta 29,8 százalékkal növekedett a leányanyák száma. Az Európai Unió által készített adatok rámutatnak, hogy 1997-ben a gyermekek 3,3 százaléka született házasságon kívül, míg 1980-ban csupán 1,1 százalékuk” (a Ta Nea című athéni újság 1998. szeptember 4-i száma).

Japán: A magukra hagyott anyák által fenntartott családok száma az 1970-es évek óta egyre növekszik. 1997-ben a családok 17 százalékáról gondoskodott egyedülálló anya. (Single Mothers in an International Context, 1997; The World’s Women 2000: Trends and Statistics).

Ausztrália: Majdnem minden negyedik gyermeket csak az egyik vér szerinti szülő neveli. Ennek általában az az oka, hogy a szülők házassága vagy kapcsolata tönkremegy. A becslések szerint az egyszülős családok számában 30-66 százalékos növekedés lesz tapasztalható 25 év leforgása alatt (Ausztrália Statisztikai Hivatala).