Figyeljük a világot

A gazdagságról fantáziálgatnak

A szűnni nem akaró reklámok sok szegénységben tengődő embert abba a hitbe ringatnak, hogy ha szerencsejátékok űzésére adja a fejét, megszabadulhat szomorú sorsától, pedig valójában nagyon kevés az esély arra, hogy bárki is nagyobb összeget nyerjen, jelenti a Times of Zambia. A cikk rámutat, hogy „a lottóreklámok arra ösztönzik az embereket, hogy gazdagságról, luxusról és azonnali gondtalan életről fantáziálgassanak”, ám az ilyen reklámok „arról nem sokat beszélnek, hogy mennyire elenyésző a nyerési lehetőség”. Az újság így összegzi a dolgot: „Nem számít, milyen érveket hoznak fel a szerencsejátékok mellett, valójában fényes nappal elkövetett lopásról van szó, és minden olyan társadalomnak, mely ad az erkölcsökre, be kellene tiltania ezt a tevékenységet.”

 Szorongás a sötétben

A mai „gyermekek jobban félnek a sötétben, mint annak idején a szüleik, mivel ma több a mesterséges fény; emiatt jóformán nem is tudják, mi az a teljes sötétség” — olvasható a londoni The Times egyik beszámolójában. Aric Sigman pszichológus és író olyan vizsgálatokat elemzett, melyek szerint a tíz éven aluli gyermekeknek majdnem a kétharmada ragaszkodik ahhoz, hogy éjjel lámpafénynél aludhasson. Azt állítja, hogy a gyermekek fantáziája elkorcsosul, ha soha nincsenek sötétségben, még éjszaka sem, amikor ágyban vannak. „Teret kell engedni a gyermekek fantáziájának ahhoz, hogy fejlődhessen” — jegyzi meg a beszámoló. „Fölöttébb serkentő hatása van annak, amikor önmaguk szórakoztatására a sötétben játszanak, hiszen az ilyenkor előrajzolódó alakok mindegyike egyedülálló.” De napjainkban „a gyermekek agya tele van előre gyártott képekkel és jelenetekkel, melyekkel a televízió képernyőjén, a mozivásznon és a számítógépes játékokban találkoznak”, s ezek a képek bizony ijesztőek. Dr. Sigman megállapítja: „Régimódi tanácsként hangzik, hogy olvassunk többet, és ritkábban nézzünk tévét, mégis egyre-másra hangoztatni kell.”

Darabokban egy antarktiszi jégnyelv

A Coloradói Egyetem Nemzeti Hó és Jég Adatközpontja jelentette, hogy az Antarktiszi-félsziget keleti oldalán elhelyezkedő Larsen B jégnyelv egy 3250 négyzetkilométernyi darabja több ezer önálló, úszó jégtömbre esett szét. A folyamat 2002. január végén kezdődött, s mindössze 35 nap alatt végbement. A Déli-sarkvidék túlnyomó részét vastag, gleccserekből táplálkozó jégpadok övezik, ám a félsziget jégpáncélja az 1940-es évek második fele óta a folyamatos felmelegedés miatt egyre kisebb. Mivel úszó jégnyelvről van szó, a szétesés számottevő mértékben nem fogja megemelni az óceán vízszintjét. Viszont „a jégtömbök egy erődítményrendszert alkotnak, mely útját állja a gleccsereknek” — olvasható a jelentésben. „Ha a jégnyelvek eltűnnek, a gleccserek . . . több jeget juttathatnak az óceánba, mint amennyit hó formájában felvesznek.” A felmelegedés okai még nem egészen világosak, az adatok pedig zavarba ejthetik az embert, hiszen a félszigetet leszámítva „a Déli-sarkvidék többi részén nem tapasztalható általános felmelegedés” — jegyzi meg a The New York Times. Sőt, néhány kutatásból arra lehet következtetni, hogy a földrész egészén a hőmérséklet csökkent az elmúlt 35 év során.

Kínai űrprogram

A kínai Szencsou 3 nevű, legénység nélküli űrhajó 2002. április 1-jén, egyhetes útja végén sikeresen földet ért Belső-Mongóliában, jelenti a BBC. Az űrhajón egy „mesterséges embert”, vagyis egy bábut helyeztek el olyan érzékelőkkel felszerelve, melyek az oxigénszintet és a hőmérsékletet mérik. Ennek az volt a célja, hogy megnézzék, jól működnek-e a létfenntartó rendszerek, melyeket a jövőben szeretnének alkalmazni, ha majd egy legénységgel felszerelt űrhajót küldenek fel. A kínai űrhajózási hatóságok bejelentették, hogy azt tervezik, legkésőbb 2005-ig embert küldenek a világűrbe. „A kínai űrügynökség hosszú távú célja az, hogy 2010-ig embert küldjön a Holdra” — szólt a jelentés.

A hullámos papagáj odavan az élénk színekért

Mi alapján választanak maguknak párt a hullámos papagájok? A madarak tollazatának élénk színe nagy szerepet játszhat a társkeresésben. A hullámos papagájok tollazata olyan vegyi anyagot tartalmaz, mely elnyeli az ibolyántúli sugarakat, majd egy annál hosszabb hullámhosszon visszaveri őket, így a madár tolla sárgáspiros színben fluoreszkál. Az ausztráliai Queenslandi Egyetemről dr. Justin Marshall és munkatársai napozószerrel kenték be néhány szabadon élő papagáj tollazatát, hogy az kevésbé fluoreszkáljon. „A fakó madaraknak sokkal kisebb volt a vonzerejük a másik nem szemében” — írja a The Sydney Morning Herald beszámolója. Dr. Marshall rámutatott, hogy az élénk szín azt jelzi, hogy a madár minden bizonnyal rátermett, életerős. Azt is elmondta, hogy noha más állatok szervezete is tartalmazhat fluoreszkáló vegyi anyagokat, a hullámos papagáj az „első olyan állat, melyről bebizonyosodott, hogy fel is használja” — mondja az újság.

Veszélyeztetett oroszlánok

„Az oroszlánok nemsokára óriási területekről tűnhetnek el Afrikában” — jelenti a New Scientist című folyóirat. Körülbelül 500-1000 oroszlánnak kell lennie egy populáción belül ahhoz, hogy meglegyen az a 100 szaporodóképes oroszlánpár, melyre szükség van a beltenyészet elkerüléséhez. A Világ Természetvédelmi Unió szerint Nyugat- és Közép-Afrikában még csak megközelítőleg sincs ennyi oroszlán populációnként. „A helyzet igen komoly — mondja Hans Bauer, a hollandiai Leideni Egyetem munkatársa. — Egyetlen populáció sincs, melyről teljes biztonsággal azt mondhatnánk, hogy még holnap is itt lesz.” Az állatok számában tapasztalható fogyatkozás fő oka az, hogy az emberek nagy területeket vesznek el maguknak az oroszlánok élőhelyéből. Az oroszlánoknak hatalmas területre — a hímeknek fejenként nem kevesebb mint 200 négyzetkilométerre — van szükségük ahhoz, hogy vadászni tudjanak. „Az oroszlán kulcsfontosságú faj — figyelmeztet Hans Bauer. — Vegyük hát ezt figyelmeztetésnek, hiszen veszélyeztetettségük annak az előjele, hogy 20-30 éven belül más fajok helyzete is válságosra fordulhat.”

Szoláriumrajongók, vigyázat!

„A szoláriumok látogatóinak több mint kétszer akkora valószínűséggel rákosodik el a bőrük, mint másoknak, a fiatalok pedig különösen nagy veszélyben vannak”— jelenti a londoni The Guardian. Margaret Karagas, az egyesült államokbeli New Hampshire-ben működő Dartmouth Orvosi Egyetem professzora 1500, 25—74 éves beteggel készített interjút, akiknek több mint a felénél nemrégiben állapították meg a bőrrákot. „A szoláriumba járóknál” a rák kialakulásának valószínűsége „akár 20 százalékkal is [növekedhet] évtizedenként, 50 éves korig” — írja a The Times of London. Karagas professzor asszony rámutat: „A szoláriumok fényforrásainak erőteljes és nagy adagokban kibocsátott ultraibolya sugárzása a napfényt hivatott utánozni.” Nagy-Britanniában ma háromszor több halálos áldozatot követel a bőrrák, mint az 1960-as években, Skóciában pedig négyszer többet. A szakemberek szerint a halálesetek a napozás és a szolárium használata során kapott nagy mennyiségű ultraibolya sugárzásnak tudhatók be. „Biztonságos módon szerzett barnulás nem létezik — jelentette ki a nagy-britanniai Rákkutató Központ egyik szóvivője —, hiszen a szervezet valójában a DNS roncsolódására reagál barnulással.”

Pusztulófélben a „víztornyok”

A világ lakosságának a fele a hegységek ökoszisztémájából nyeri az édesvizet, jegyzi meg a kanadai The Toronto Star. Az Egyesült Nemzetek Szervezete az általa meghirdetett Hegységek Évét bevezető egyik beszámolójában „a világ víztornyaiként” utalt ezekre a válságos helyzetben lévő hegységrendszerekre. Az újság szerint a károk „az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés, a fegyveres összecsapások, a lakosság növekedése, az erdőirtás, valamint a mezőgazdaság, a bányászat és a turizmus okozta pusztítás” számlájára írandók. A beszámoló figyelmeztet, hogy a hegységek ökoszisztémájának „pusztulása több áradáshoz, földcsuszamláshoz és éhínséghez fog vezetni” — írja az újság.

Alkoholfüggőség

Nagy-Britanniában minden tizenharmadik ember alkoholfüggő, jelenti a The Independent című londoni napilap. Így ez a szenvedély „kétszer olyan elterjedt, mint a kábítószerezés és a gyógyszerfüggőség”. 1994 és 1999 között majdnem 43 százalékkal növekedett meg azoknak a haláleseteknek a száma, melyeket közvetlenül az alkohollal való visszaélés okozott — köztük a szívbetegség, a májzsugorodás és az alkoholmérgezés miatti haláleseteké. Az ittas vezetők által okozott balesetek száma 10 100-ról 11 780-ra nőtt 1998 és 2000 között. A közúti balesetekben minden hetedik haláleset ittas vezető miatt történt. A munkáltatók 60 százalékának kell olyan dolgozókkal bajlódnia, akik mértéktelenül isznak, és az erőszakos bűncselekmények elkövetőinek 40 százaléka alkohol hatása alatt vetemedik ilyen tettekre. Eric Appleby, egy alkoholizmussal foglalkozó brit jótékonysági szervezet igazgatója a következőket mondta: „Olyan gondról van szó, mely borzasztó nagy terhet ró az emberek egészségére, a másokkal való kapcsolatukra és a pénztárcájukra, nem is beszélve a társadalomra nehezedő teherről . . . Ennek fényében még fontosabb, hogy összefogjunk, és azonnali lépéseket tegyünk.”