Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Az AIDS terjed Afrikában

Az AIDS terjed Afrikában

Az AIDS terjed Afrikában

„Egy fajta jelenkori apokalipszissel állunk szemben.”

AZ IMÉNT idézett szavaival Stephen Lewis, az ENSZ HIV/AIDS programjának afrikai különleges küldöttje, sok ember abbéli aggodalmának ad hangot, hogy mekkora károkat okoz az AIDS Afrikának a Szaharától délre fekvő területein.

A HIV terjedéséhez sok minden hozzájárul, az AIDS pedig tetézi a problémákat. Azok az állapotok, melyek egyes afrikai országokban és egyéb olyan helyeken tapasztalhatók, ahol az AIDS egyre inkább terjed, gyakran a következő gondokkal hozhatók kapcsolatba.

Erkölcsök. Mivel a HIV elsősorban nemi úton terjed, a határozott erkölcsi irányelvek hiánya egyértelműen hozzájárul a járvány terjedéséhez. Sokan azonban úgy érzik, hogy semmi haszna annak, ha az egyedülállókat arra buzdítják, hogy ne létesítsenek senkivel nemi kapcsolatot. „Azzal semmit nem érünk el, ha egyszerűen csak figyelmeztetjük a tizenéveseket, hogy tartózkodjanak a szextől — írja Francois Dufour Johannesburg (Dél-afrikai Köztársaság) egyik napilapjában, a The Star-ban. — Minden áldott nap szexualitást tartalmazó üzenetekkel vannak elárasztva, melyek befolyásolják, hogy miként formálják a külsejüket és a magatartásukat.”

Ez a megállapítás igaznak tűnik, ha megnézzük a fiatalok viselkedését. Egy országban például egy felmérés végeredménye az volt, hogy a 12—17 év közötti fiatalok körülbelül egyharmadának már volt nemi partnere.

A nemi erőszakról azt mondják, hogy országos válsághelyzetet idéz elő a Dél-afrikai Köztársaságban. A The Citizen című johannesburgi újság egyik beszámolója szerint már „annyira elharapódzott, hogy az összes kockázati tényező közül ez veszélyezteti a leginkább a nők, és egyre több gyermek egészségét az országban”. Ugyanez a cikk megjegyzi: „A gyermekeken elkövetett nemi erőszak az utóbbi időben megkétszereződött . . . Úgy tűnik, azért követnek el ilyen bűntetteket, mert az a hiedelem járja, hogy ha egy HIV-fertőzött megerőszakol egy szüzet, akkor meggyógyul.”

Nemi úton terjedő betegségek. Nagyon sok ember szenved ilyen betegségben a földnek ezen a részén. A South African Medical Journal kijelentette: „Egy nemi úton terjedő betegség felbukkanása kétszeresére vagy akár az ötszörösére is növelheti a HIV-1 fertőzés kockázatát.”

Szegénység. Számos afrikai országot szegénység sújt, ami kedvez az AIDS terjedésének. Azok a dolgok, melyeket a fejlett országokban az alapvető szükségletek közé sorolnak, a legtöbb fejlődő országban nem elérhetőek. Hatalmas közösségek élnek áram és tiszta ivóvíz nélkül. Vidéken nagyon rosszak az utak, ha egyáltalán vannak. Rengetegen szenvednek alultápláltságban, és alig van egy-két egészségügyi intézmény.

Az AIDS az üzleti életre és az iparra is kihat. A bányászatban a termelékenység csökken, amint a vállalatoknál egyre több munkás kapja meg a fertőzést. Néhány cég azon gondolkodik, hogy miként automatizálja és gépesítse az egyes munkafolyamatokat, hogy pótolja a veszteséget. A becslések szerint az egyik platinabányában 2000-ben szinte megduplázódott az AIDS-es dolgozók száma; az alkalmazottaknak körülbelül a 26 százaléka volt fertőzött.

Az AIDS egyik szomorú következménye az, hogy rengeteg gyermek marad árván, amikor a szülei végül a fertőzés áldozataivá válnak. De nem elég, hogy elveszítik a szüleiket, és anyagi nehézségekkel küzdenek, még az is szenvedést okoz nekik, hogy az AIDS miatt a társadalom szégyenfoltjaivá válnak. A rokonság, illetve a közösség tagjai gyakran annyira szegények, hogy nem tudnak segíteni, ha pedig tudnak, akkor nem hajlandóak rá. Sok árva be sem fejezi az iskolát. Néhányukból prostituált lesz, és emiatt még gyorsabban terjed a járvány. Számos ország olyan kormányzati vagy magánprogramokat indított el, melyek támogatást nyújtanak ezeknek az árváknak.

Tudatlanság. Rengeteg HIV-fertőzöttnek fogalma sincs róla, hogy ő is hordozza a vírust. Sokan nem is akarják megvizsgáltatni magukat, mert nem akarnak a társadalom számkivetettjeivé válni. „Megesik, hogy azok, akik hordozzák a vírust, illetve akikről úgy sejtik, hogy fertőzöttek, nem kapnak orvosi ellátást, se lakást vagy állást; a barátaik és a kollégáik kerülik őket; nem köthetnek biztosítást, és nem engedik be őket más országokba” — jegyzi meg az Egyesült Nemzetek Szervezete HIV/AIDS Közös Programjának (UNAIDS) egyik sajtóközleménye. Néhány embert meg is gyilkoltak, amikor kiderült róluk, hogy HIV-pozitívak.

Kulturális szokások. Sok afrikai kultúrában megszokott, hogy a nők nem vonhatják kérdőre a férjüket a házasságon kívül folytatott viszonyokért, nem utasíthatják vissza a szexuális közeledést, és nem tehetnek javaslatot arra, hogy miként lehetne biztonságosabb nemi életet élni. A társadalomban elfogadott nézetek gyakran tudatlanságról árulkodnak, és arról, hogy az emberek nem hajlandók valóságként elfogadni az AIDS-et. Vannak például olyan fertőzöttek, akik úgy érzik, hogy boszorkányság áldozataivá váltak, és kuruzslóhoz fordulnak segítségért.

Megfelelő egészségügyi intézmények hiánya. A már amúgy is rosszul felszerelt egészségügyi intézményekre az AIDS még nagyobb terhet ró. Két nagy kórház arról számol be, hogy a benn tartott betegeknek több mint a fele HIV-pozitív. KwaZulu-Natal tartományban az egyik kórház főorvosa azt mondta, hogy minden osztályán 140 százalékos teljesítménnyel folyik a munka. Van, hogy két betegnek kell osztoznia egy ágyon, egy harmadik pedig az ágy alatt fekszik! (South African Medical Journal).

Amint láthatjuk, Afrikában a helyzet már most tragikus, ám a jelek szerint még rosszabbra fordulhatnak a dolgok. „A járvány még csak most kezd kibontakozni” — jegyezte meg Peter Piot, az UNAIDS vezérigazgatója.

Az tény, hogy néhány országban szorgalmasan dolgoznak azon, hogy leküzdjék a betegséget. 2001 júniusában az ENSZ Közgyűlése első ízben hívott össze konferenciát a HIV/AIDS-szel kapcsolatos gondok megvitatására. Vajon győzhetnek az emberi erőfeszítések? Mikor lesz végre megfékezve a halálos AIDS-járvány?

[Kiemelt rész/kép az 5. oldalon]

NEVIRAPIN — A DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG DILEMMÁJA

Mi az a Nevirapin? Nicole Itano újságírónő szavaival élve „egy retrovírus-ellenes gyógyszerről van szó, mely a vizsgálatok szerint a felére tudja csökkenteni annak valószínűségét, hogy [egy édesanya] átadja az AIDS-et a gyermekének”. Egy németországi gyógyszergyártó cég felajánlotta, hogy a következő öt év során a Dél-afrikai Köztársaságnak ingyen adja a gyógyszert. Ám 2001 augusztusában a kormány még mindig nem mondott igent az ajánlatra. Mi a gond?

A köztársaságban 4,7 millió HIV-fertőzött ember él, több, mint bármely más országban a földön. A londoni The Economist 2002 februárjában arról számolt be, hogy a köztársaság elnöke, Thabo Mbeki „kétli, hogy a HIV-nek köze lenne az AIDS-hez, ahogyan azt a legtöbben gondolják”. Az újság szerint „az AIDS-elleni gyógyszerek költsége, biztonságossága, valamint hatékonysága is kételyeket ébreszt [az elnökben]. Be ugyan nem tiltatta őket, de a helyi orvosokat arra ösztönzik, hogy ne használjanak ilyen készítményeket.” Miért olyan tragikus ez a döntés? Nos azért, mert a Dél-afrikai Köztársaságban minden évben több ezer HIV-pozitív gyermek születik, és a terhes nők 25 százaléka fertőzött.

Az eltérő vélemények miatt az ügyet bíróság elé vitték, hogy ezúton kényszerítsék a kormányt, hogy tegye hozzáférhetővé a Nevirapint. A Dél-afrikai Köztársaság Alkotmánybírósága 2002 áprilisában közzétette a bírói véleményt. Ravi Nessman egy cikkében, amely a The Washington Postban jelent meg, elmondta, hogy a bíróság arra kötelezi „a kormányt, hogy minden olyan egészségügyi intézményt lásson el ezzel a gyógyszerrel, mely fel van szerelve az ilyenfajta kezelések elvégzésére”. Bár a kormány jóvoltából országszerte 18 helyen kísérleti jelleggel már eddig is használták a készítményt, a vélemények szerint az új döntés minden egyes HIV-pozitív terhes nőnek reményt ad ebben az országban.

[Kiemelt rész/kép a 6. oldalon]

EGY ALATTOMOS VÍRUS TŐRBE CSALJA A SEJTET

Lépjünk be néhány percre a humán immundeficiencia vírus (HIV) parányi világába. Egy tudós a következő megállapítást tette: „Elektronmikroszkópon keresztül már hosszú évek óta vizsgálom a vírusrészecskéket, ám még mindig ámulatba ejt és izgalommal tölt el az a precizitás és bonyolultság, melyet egy ilyen hihetetlenül parányi dolog felépítésében látok.”

A vírusok kisebbek, mint a baktériumok, a baktériumok pedig jóval kisebbek, mint egy átlagos emberi sejt. Egy tekintélyes forrásmű szerint a HIV-vírus annyira kicsi, hogy „230 millió [HIV-részecske] férne el a ponton, mely ennek a mondatnak a végén van”. A vírus csak akkor tud szaporodni, ha behatol egy gazdasejtbe, és átveszi a sejtfunkciók irányítását.

Amikor a HIV bejut az ember szervezetébe, hatalmas ellenállással találja szembe magát, melyet az immunrendszer * fejt ki. A csontvelőben termelődő fehérvérsejtek egy védelmi rendszert alkotnak. A fehérvérsejtek közé tartozik a limfociták két főbb csoportja: a T-sejtek és a B-sejtek. Vannak olyan fehérvérsejtek is, melyeket fagocitáknak, azaz „falósejteknek” nevezünk.

A T-sejtek különböző típusainak más-más feladatuk van. A segítő (helper) T-sejtek döntő szerepet játszanak a harcban. Az a feladatuk, hogy felismerjék az idegen betolakodókat, és olyan sejtek termelődését indítsák el, melyek megtámadják, majd megölik az ellenséget. A HIV elsősorban ezeket a segítő T-sejteket támadja meg. A sejtölő (killer) T-sejtek akkor aktiválódnak, amikor olyan sejteket kell elpusztítani a szervezetben, melyeket megtámadott a kórokozó. A B-sejtek antitesteket termelnek, melyeket a szervezet ugyancsak bevet a fertőzések elleni harcban.

Alattomos stratégia

A HIV a retrovírusok csoportjába tartozik. Ez a vírus a genetikai információját DNS (dezoxiribonukleinsav) helyett RNS (ribonukleinsav) formájában tárolja. A HIV a retrovírusoknak egy sajátos alcsoportjába, az úgynevezett lentivírusok közé tartozik, melyek hosszú ideig bujkálhatnak a szervezetben, mielőtt súlyos tüneteket okoznának.

Amikor a HIV bejut a gazdasejtbe, saját céljaira használja fel a sejt működését. „Átprogramozza” a gazdasejt DNS-ét, hogy az még több HIV-vírust termeljen. De ahhoz, hogy ez sikerüljön neki, más „nyelven” kell kiadnia a parancsot. Saját RNS-ét DNS-sé kell alakítania, hogy a gazdasejt le tudja olvasni, és értelmezni tudja az információt. Ehhez egy reverz-transzkriptáz nevű vírusenzimet használ. Idővel a sejt elhal, de előtte ezer meg ezer új HIV-részecskét termel. Ezek az új részecskék aztán más sejteket is megfertőznek.

Idővel a segítő T-sejtek száma nagyon alacsonyra süllyed, így bármilyen kórokozó megtámadhatja a szervezetet anélkül, hogy ellenállásba ütközne, így az ember védtelenné válik a betegségekkel és fertőzésekkel szemben. A fertőzött egyénnél kialakul az AIDS. A HIV-vírusnak sikerült két vállra fektetnie az egész immunrendszert.

Ez csupán egy egyszerűsített magyarázat volt. Ne feledjük, hogy a kutatók még sok kérdésre keresik a választ az immunrendszerrel és a HIV-vírus működésével kapcsolatban.

Ez a parányi vírus már közel két évtizede foglalkoztatja a világ kiemelkedő orvosainak kutatócsoportjait, melyek mindent bevetnek, amit szellemi és fizikai téren tudnak, s mindez hatalmas kiadásokkal jár. Ennek köszönhetően már nagyon sokat megtudtunk a HIV-vírusról. Egy sebész, dr. Sherwin B. Nuland, néhány éve így nyilatkozott: „Mondhatni bámulatos, hogy mekkora ismeretet halmoztunk fel a humán immundeficiencia vírussal kapcsolatban, és hogy milyen nagyszerű előrelépéseket tettünk annak érdekében, hogy kivédjük a támadásait.”

Ám mindezek ellenére a halálos AIDS-járvány megfékezhetetlenül tombol.

[Lábjegyzet]

[Kép]

A HIV megtámadja az immunrendszer limfocitáit, és átprogramozza őket, hogy HIV-vírusokat termeljenek

[Forrásjelzés]

CDC, Atlanta, Ga.

[Kép a 7. oldalon]

Fiatalok ezrei ragaszkodnak a bibliai alapelvekhez