Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Figyeljük a világot

Figyeljük a világot

Figyeljük a világot

Nyugodtan ásítozz!

Az anyaméhben fejlődő magzat már 11 héttel a fogantatás után ásítozni kezd, fejti ki egy spanyol hetilap, a Salud. A legtöbb emlősállatnál, valamint néhány madárnál és hüllőnél is jelentkezik ez az önkéntelen reakció. Még nem sikerült választ találni arra, hogy pontosan miért is ásítunk, ám a kutatók megfigyelték, hogy a nyújtózkodáshoz és hasonló mozdulatokhoz általában ásítás kapcsolódik. Azt mondják, hogy ezek a mozdulatok „növelik a vérnyomást és a pulzust, valamint pihentetik az izmokat és az ízületeket”. Ha megpróbáljuk összeszorítani az állkapcsunkat, hogy elnyomjuk az ásítást, azzal megfosztjuk magunkat az ásítás jótékony hatásaitól. Ezért a kutatócsoport azt javasolja, hogy amennyiben a körülmények engedik, ha ásítanunk kell, „nyugodtan tornáztassuk meg az állkapcsunkat és az arcizmainkat”. Ki tudja, egy jó kis ásítás után talán egész nap üdébbnek fogjuk érezni magunkat!

Vörös áfonya a fertőzés ellen

„Az áfonyalé hosszú és figyelemre méltó múltra tekint vissza — írja a londoni The Times. — Az amerikai őslakosok körében nagyon népszerű volt, úgy is, mint orvosság, és úgy is, mint ital; az amerikai tengerészek a skorbut megelőzésére használták.” A C-vitaminban és antioxidánsokban gazdag „vörös áfonya leve baktériumölő anyagokat is tartalmaz, ezért kitűnően alkalmazható a húgyúti fertőzések kezelésére”. Ez azonban nem az áfonyalének a vizelet savasságára gyakorolt hatásával van kapcsolatban, ahogyan azt korábban gondolták. Az ital olyan anyagokat tartalmaz, melyek „megakadályozzák, hogy az E. coli baktérium [mely a legtöbb fertőzéses betegségnek, köztük a húgyhólyaggyulladásnak az okozója] a húgycső falára tapadjon. Így a baktérium kikerül a szervezetből, még mielőtt fertőzést okozna” — írja az újság. A kutatók arra is rájöttek, hogy az áfonyalé enyhítheti az ínygyulladás tüneteit.

Védelem az agynak szívroham esetén

„Két nagyon fontos vizsgálat feltárta, hogy szívroham esetén, ha a testhőmérsékletet csupán néhány fokkal lehűtik, azzal jelentősen csökken az agykárosodás és a halál kockázata” — olvasható a kanadai The Toronto Star egyik beszámolójában. Egy vizsgálat, melyet öt európai ország bevonásával végeztek, és egy másik, mely Ausztráliában folyt, kiderítette, hogy a testhőmérséklet enyhe csökkenése elősegítette a betegek idegrendszerének és szellemi funkcióinak a felépülését. A szívrohammal kórházba szállított, eszméletlen állapotban levő betegek testhőmérsékletét hideg levegő és jeges borogatás alkalmazásával 33 Celsius-fokra csökkentették 12-24 órára. Beth Abramson kardiológus szerint ez az olcsó és egyszerű kezelés csökkenti „az agy oxigénigényét, s egyúttal gátolja azoknak a kémiai folyamatoknak a beindulását, melyek megölik az agysejteket” — írja az újság. „A hűtéses módszer olyan eredményesnek tűnik, hogy Kanadában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Európában az orvosok szeretnék, ha minden, szívrohammal kórházba szállított beteg rutinszerűen ilyen ellátásban részesülne.”

Gyermekek nem lehetnek katonák

„Mától lép életbe az a szerződés, mely megtiltja, hogy gyermekekből katonákat képezzenek ki; a siker tízéves kemény küzdelemnek az eredménye, melyet több ország együtt vívott azért, hogy eltörölje az emberi jogok megsértésének egyik elsődleges formáját” — jelentette ki az ENSZ 2002. február 12-i sajtóközleménye. A Fakultatív Jegyzőkönyv, melyet 96 ország írt alá, „kijelenti, hogy egyetlen 18 éven aluli gyermeket sem lehet kötelező katonai szolgálatra besorozni a hadseregbe; valamint arra kötelezi a kormányokat, hogy emeljék fel az önkéntes katonai szolgálat alsó korhatárát legalább 16 évre”. A becslések szerint „jelenleg világszerte 85 országban félmillió gyermek szolgál kormányhadseregekben, illetve katonai jellegű és fegyveres csoportokban; közülük 300 ezernél többen vesznek részt aktívan a harcokban több mint 35 országban”. Az ENSZ-hírszolgálat weboldala arról tájékoztat, hogy sok gyermek úgy kerül a hadseregbe, hogy elrabolják, és „ha megpróbál megszökni, megverik vagy megölik. A lányok még kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, mivel gyakori, hogy szexuálisan kizsákmányolják őket.”

A gyógyszerek és az idősek

„A 60 éven felüli betegek átlagosan háromféle gyógyszert szednek, és háromszor annyit, mint amennyit a fiatalabb betegek — jelenti a német hírmagazin, a Der Spiegel. — Ám minél többféle gyógyszert szed valaki, annál könnyebben megeshet, hogy kölcsönhatás lép fel a gyógyszerek között, és emiatt a mellékhatások is megsokasodhatnak.” Az is komplikációkat idézhet elő, hogy „a háziorvosok sokszor megfeledkeznek arról, hogy az idősek veseműködése már nem a régi”. Ennek következtében a gyógyszerek felhalmozódhatnak a szervezetben. Így „az az adag, mely megfelel egy 40 évesnek, megmérgezhet egy 70 évest” — fejti ki a magazin. „Sok idős tovább ront a helyzeten azzal, hogy nem iszik elegendő vizet.” A beszámoló rámutat, hogy a kiszáradás már önmagában hasonló mellékhatásokat idézhet elő, mint a gyógyszerek, például a fájdalomcsillapítók, a nyugtatók és a vérnyomáscsökkentők. Egyebek közt zavartságot, önkívületet és hirtelen szédülést okozhat, ezeket a tüneteket pedig sokszor egyszerűen csak a korra fogják.

Az Extasy halálos

Az úgynevezett rave-bulikon, ahol az emberek egész éjszakán át táncolnak, tíz személy közül kilenc az Extasy néven ismert, amfetamin alapú kábítószer fogyasztója, számol be a spanyol El País című napilap. A közelmúltban két fiatal halt meg Spanyolországban egy rave-bulin Extasy-túladagolás következtében. „Állandóan kínálgatták nekünk a drogokat” — mondja a halott fiúk egyik barátja. Miért fogadják el a fiatalok a kábítószereket? Egyrészt a társaktól jövő nyomás miatt, másrészt azért, mert az Extasy átmenetileg azt az érzést kelti az emberben, hogy mindenki a barátja, és emellett az önbecsülését is növeli. A fiatalok gyakran más kábítószerekkel, például hasissal vagy kokainnal, illetve alkohollal együtt fogyasztják, így pedig még veszélyesebbek a mellékhatásai. Az Extasy emlékezetkiesést és depressziót okoz, sőt, használata légzőszervi rendellenességekhez, agyvérzéshez vagy akár halálhoz is vezethet, figyelmeztet a Spanyol Kábítószer-ellenes Program.

Káromkodás a munkahelyen

A káromkodás sok munkahelyen teljesen megszokottá vált, jelenti ki a The Gazette című montreáli (Kanada) napilap egyik beszámolója. Néhány szakember határozottan állítja, hogy a káromkodás növeli a munkahelyi stresszt. Karen Harlos, a McGill Egyetem szervezeti magatartással foglalkozó professzor asszonya megjegyzi: „Ha a káromkodás romboló kritikával párosul, csökkentheti az alkalmazott teljesítményét, valamint rombolhatja az önérzetét és az egészségét.” A napilap rámutat, hogy egy munkahelyen „rendszerint a főnök példáját” követik a többiek. Azt javasolja, hogy ha valakit zavar, hogy a munkahelyén káromkodnak, először beszéljen „azzal, aki érzései szerint túlment a megengedett határon, és udvariasan kérje meg, hogy ne cifrázza a mondandóját az ő jelenlétében”.

A házimunka kitűnő testmozgás

Vajon a porszívózás, az ablakpucolás és a babakocsi-tologatás egészséges testmozgásnak számít? Az ausztráliai Queenslandi Egyetem egy nemrégiben végzett vizsgálata szerint igen. A kutatók gázanalizátort erősítettek hét olyan anyukára, akinek öt éven aluli gyermeke van, hogy megnézzék, mennyi oxigént használnak el napi teendőik végzése során, tájékoztat egy beszámoló a The Canberra Timesban. A kutatók szerint „az eredmények azt mutatják, hogy [a nők] olyan lendülettel végzik egyik-másik otthoni teendőjüket, hogy valamilyen szinten még egészségileg is jót tesz nekik”. Wendy Brown professzor asszony megállapította, hogy „a nők által végzett házimunka nagyjából olyan, mintha mérsékelt testmozgást végeznének; ilyen például a gyorsgyaloglás, a biciklizés vagy az úszás” — jegyzi meg a beszámoló. „Mindez csupán előzetes kutatásoknak az eredménye — mondta a professzor asszony —, az azonban világos, hogy semmiképpen nem lehet tétlennek minősíteni azokat a nőket, akik egész nap talpon vannak.”

Rizspelyva betonszilárdításra

„A kutatók szerint óriási előrehaladásra számíthatunk az építőiparban — írja a brazíliai Jornal da USP. — Ez olyan szerkezeteknek lesz köszönhető, melyek hosszabb ideig megmaradnak, és ellenállnak az időjárás viszontagságainak, valamint a környezet okozta károknak. A São Pauló-i Egyetem mérnöki karának kutatói ugyanis egy újfajta cementet fejlesztettek ki.” A tudósok rizspelyva hamvából származó szilícium-dioxidot kevertek a szokványos cementbe. Az így készült rendkívüli finomságú cement minősége kiváló. Nem annyira porózus, ellenállóbb a szennyeződéssel és a természet erőivel szemben, és legalább háromszor-négyszer olyan erős, mint a hagyományos cement. Így az oszlopok méretét akár 30 százalékkal is csökkenthetik majd. „Ám ezek a szerkezetek semmivel sem lesznek gyengébbek, [és] használatuknak számos előnye lesz: több hely fog maradni, könnyebbek lesznek a szerkezetek, rövidebb ideig fognak tartani az építkezések, kevesebb pénzt kell majd költeni építőanyagokra, és kevesebb munkaerőre lesz szükség” — számol be az újság. Világszerte körülbelül 80 millió tonna rizspelyva termelődik évente, ebből pedig 3,2 millió tonna szilícium-dioxidot lehet nyerni.