Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Orvosi csoda erkölcsi buktatókkal

Orvosi csoda erkölcsi buktatókkal

Orvosi csoda erkölcsi buktatókkal

„Az őssejtekről folytatott vita kapcsán a szakemberek és a laikusok egyaránt eltűnődnek olyan mélyreható kérdéseken, mint például hogy kik vagyunk, és mi tesz minket emberré” (AMERIKAI TUDOMÁNYOS AKADÉMIA).

KARENNEK 1-es típusú (inzulinfüggő) cukorbetegsége van: beteg hasnyálmirigye nem termel inzulint. Mi lenne, ha Karen egyszerűen elmehetne az orvoshoz, és különleges eljárással kitenyésztett új sejteket ültetnének a testébe, hogy felváltsák a károsodott hasnyálmirigysejteket? Ahogy az új sejtek elkezdenek működni, Karen fokozatosan abbahagyhatná az inzulinkezelést, és meggyógyulna.

Nem is olyan rég egy ilyen gyógymódot csupán agyszüleménynek tartottak volna, ma már viszont néhány kutató másképp vélekedik. Miért? Azért, mert a tudósok 1998-ban rájöttek, hogy miként tenyészthetnek ki nagy mennyiségben emberi őssejteket. Ezek az őssejtek * az emberi testben található több mint 200 különféle sejttípus közül szinte bármelyikké fejlődhetnek, egyebek között a hasnyálmirigy sejtjeivé is.

Az Egyesült Államok Országos Egészségügyi Intézetének egy tanulmánya szerint „az őssejteknek kulcsszerepük lehet majd az olyan sejtek pótlásában, melyek a sokféle pusztító betegség valamelyikében mennek tönkre”. Ilyen betegség például „a Parkinson-kór, cukorbetegség, krónikus szívbetegség, előrehaladott vesebetegség, májelégtelenség és rák”. Az őssejtek vérképző hatásúak, ezért állítólag még a vérbankokat is feleslegessé tehetik. Valójában az orvosok már évek óta használnak őssejteket bizonyos vérképzőszervi betegségek kezelésére. Az ilyen kezelések során általában csontvelő-átültetést végeztek, mivel a csontvelő gazdag vérképző őssejtekben. Manapság azonban az orvosok jobban szeretik a vérkeringésből származó őssejteket használni. Minthogy az őssejtterápia egészséges új szövetek létrehozásának a lehetőségével kecsegtet, „helyreállító orvoslásként” is utalnak rá.

Ennek az új tudományágnak bizonyos jellegzetességei nagy port kavarnak. Sokan úgy érzik, köztük jó néhány tudós is, hogy az emberi őssejtek felhasználása — főleg azoké, amelyek embriókból vagy magzatokból származnak — tiszteletlenség az emberi élet szentsége iránt. Annyira kiélezetté vált a helyzet, hogy erkölcsi és politikai válság alakult ki.

Mivel az őssejtek felhasználásának a támogatói ezekben a módszerekben számos betegségre csodagyógymódot látnak, a következő cikkekben alaposabban megvizsgáljuk majd a különféle őssejteket, azt, hogy mi módon jutnak hozzájuk, és miért van annyi vita róluk.

[Lábjegyzet]

^ 4. bek. Az Egyesült Államok egymástól függetlenül működő laboratóriumaiban kétfajta őssejtet tenyésztettek ki: humán embrionális őssejtet (ES-sejt) és humán ősivarsejtet (EG-sejt).