Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Robusztus hajók — Segítenek a bajban

Robusztus hajók — Segítenek a bajban

Robusztus hajók — Segítenek a bajban

AZ ÉBREDJETEK! FINNORSZÁGI ÍRÓJÁTÓL

A TISZTA égboltot sirályok tarkítják. A nap szinte éget, a levegőt pedig a kávébab kellemes illata tölti meg. Egyszer csak nagy robajt hallani. Az áruval megrakott teherhajó rakodóterének ajtajai becsapódnak, megszólalnak a kürtök, és a hajó komótosan elindul. Kávébabot szállít Finnországba, a kávékedvelők hazájába. Ám néhány hét elteltével a hajó eléri a Balti-tengert, és itt, ahol zord tél tombol, kávébabbal teli zsákjaival együtt egykettőre foglyul ejti a vastag jég. Most mi legyen? Nincs ok a pánikra, ugyanis a segítség már úton van. Egy robusztus hajó tűnik fel a láthatáron, egy jégtörő.

Befagyott kikötők

A világ teherszállításának nagy részét hajók végzik. A fuvarozásnak ez a módja rendszerint nem is okoz gondot, ám hogyan tudják a hajók megközelíteni azokat a kikötőket, ahol a víz be van fagyva? A forgalmas Balti-tengeren ez különösen nagy fejtörést okoz, és sok országnak bizony ez a tenger jelenti az egyedüli összeköttetést az óceánnal. Ha például Finnországban kemény tél köszönt be, majdnem az összes kikötőt jég veszi körül, a legészakibb kikötőket akár 6 hónapig is. Emberi életek is odavesztek már emiatt.

Észak- és Közép-Európában rossz volt az aratás 1867-ben. Mivel a jég miatt vízi úton nem lehetett megközelíteni Finnországot egészen májusig, lehetetlen volt segélyszállítmányt juttatni az országba, míg a jég fel nem olvadt. Seppo Laurell hajóskapitány a következőkre mutat rá a Through Ice and Snow című könyvében: „Addigra körülbelül 110 000 ember, vagyis [Finnország] lakosságának több mint az öt százaléka éhen halt.”

A jég máshol is akadályozza a teherforgalmat. Észak-Amerikában a Nagy-tavakon, a Szent Lőrinc-folyón és a kanadai partok mentén a jég mindig gondot okoz. Az Északi- és Déli-sarkvidéken még nehezebb a hajózás a fagyos téli hónapokban. Ezeken a helyeken a jég átlagosan két-három méter vastag.

Hogyan próbáltak kezdetben utat törni?

A vitorlás hajók korában a jég csaknem leküzdhetetlen akadály volt. Amikor megjelentek az első acélszerkezetű gőzhajók, a helyzet valamelyest javult. Azok a teherhajók, melyek elég erősek voltak, át tudták verekedni magukat egy vékony jégrétegen. Ám annak ellenére, hogy ezeket a hajókat felkészítették a jéggel való találkozásra, hatékonyságuk mégis korlátozott volt.

Jégtörő hajók építése volt a megoldás. A világ első jégtörője állítólag a City Ice Boat I nevű hajó volt, melyet az Egyesült Államokban építettek 1837-ben. Európában az Eisbrechert 1871-ben építették, a németországi Hamburgban. Az emberek tapasztalatból hamar rájöttek, hogy milyen hajók tudnak a legügyesebben megbirkózni a jéggel, így a XX. század elejére már létrehoztak néhány alapvető típust. *

Úszó fémóriások

Milyen az, amikor egy hajó megreked a jégen? „Úgy reszket, mintha magas láza lenne” — mondja egy tengerész. A hajótestnek sokkalta nagyobb nyomást kell kibírnia egy jégtörő esetében, mint ha egy kereskedelmi hajóról lenne szó. „Olyan nekiütközni egy jégtorlasznak, mint amikor egy motorcsónak kifut a partra” — jegyzi meg egy jégtörőn dolgozó személy. A hajó orrába épített acéllemezek sokszor még a 30 milliméter vastagságot is meghaladják. Ha sarkvidéki jégtörőről van szó, akár 50 milliméter vastag is lehet az acél. A hajótestbe a szokványos bordák mellé különleges bordákat építenek, melyek ellenállóvá teszik a hajót a jéggel szemben. Mennyire erősek ezek a hajók? Amikor a II. világháborúban a Tarmo nevű jégtörőre bombát dobtak, a navigációs fedélzet és majdnem minden kabin megsemmisült, ám a hajótesten egy karcolás sem esett.

A hajótest alakja döntő fontosságú a jégtörők esetében. Gyakran nem a jég feltörése a legnehezebb, hanem az, hogy miként lehet a jégdarabokat eltolni az útból. Sok jégtörőnek az orra valamelyest lapos, alakja pedig kanálszerű. A hajó a tömegével töri össze a jeget, majd oldalirányba tolja, illetve maga alá nyomja. A hajótest gondosan megtervezett alakja csökkenti a hajó és a jég közötti súrlódást. Emellett a hajótestet rozsdamentes acéllal vagy egy rendkívül sima és tartós epoxi festékkel vonják be.

Mi működteti ezeket a fémóriásokat? Azok a napok már tovatűntek, amikor a gépházban izzadságban fürdő férfiak szenet lapátoltak a kazánba. A modern jégtörőket dízel-villamos motorok hajtják, a tengelyteljesítményük pedig a közepes nagyságú tankhajókéval egyenlő. Néhány hajót atomreaktorok működtetnek, így nem kell attól tartani, hogy a sarkvidék kellős közepén kifogy az üzemanyag.

Egyedi felépítés

Ha egy evezős csónak beleragad az iszapba, a csónakázó úgy tudja kiszabadítani, hogy elkezdi ide-oda hintáztatni. A jégtörők hasonló elven működnek. Ám egy ilyen hajó még akkor sem kezdene el hintázni, ha a körülbelül 30 főből álló legénység összes tagja a hajó egyik oldalából a másikba rohangálna. Ezeket az úgynevezett döngölő lengéseket különleges gépi berendezések hozzák létre a hajótest két oldalán elhelyezett hatalmas tartályok által úgy, hogy a bennük lévő vizet ide-oda terelik, egyszer az egyik tartályba, aztán a másikba. Hitted volna, hogy vannak olyan hajók, melyeknek csupán 15 másodpercre van szükségük ahhoz, hogy meginduljon a lengés? Azoknak, akik szeretik, ha szilárd talaj van a lábuk alatt, már a hintázás puszta gondolatára felfordul a gyomruk. Nem úgy a tengerészeknek! Őket más fából faragták.

A XIX. század vége felé valakinek az az ötlete támadt, hogy a hajóorra is tegyenek egy propellert. A csavar forgó mozgása nyomán keletkező vízsugár csökkentette a súrlódást, és elvitte a jégdarabokat az útból. Egyes modern jégtörőknek két csavarjuk van a hajó farán, és egy vagy kettő az orron. Sok hajón a kiálló hajócsavart a légbuborékos rendszer váltotta fel. A hajótest víz alá merülő részéből szórófejeken keresztül nagy mennyiségű sűrített levegőt lövellnek a jég alá a vízbe. A víz erőteljes pezsgése csökkenti a súrlódást.

Egy pillantás a horizontra

A tavaszi nap melege olyasmit művel, melyre Finnország kilenc robusztus jégtörője együttes erővel sem képes: az összes kikötőt, még a legészakibb fekvésűeket is megszabadítja a jég rabságából. A jégtörők visszatérnek a saját kikötőjükbe, a legénység pedig gondtalanul élvezheti a nyarat. Ezek a speciális és költséges járművek néhány hónapig tétlenül fognak állomásozni, mivel sajátos felépítésük miatt nem alkalmasak jégmentes tengeren való hajózásra.

Ám újabb típusok jelentek meg, melyek több feladatot is el tudnak látni: telente jeget törnek, amint azt már megszoktuk az ilyen hajóktól, a jégmentes időszakban viszont kábelfektetésre, kutatási expedíciókra, valamint a partközeli olajkutak karbantartására és egyéb feladatok elvégzésére alkalmazzák őket. Az egyik ilyen hajónak, a Botnicának, melyet 1998-ban építettek a Finn Tengerészeti Hatóság számára, két forgatható hajtóműve van. Mindkét hajtómű 360 fokos szögben fordul el, így nemcsak hajócsavarként, hanem kormányként is működik. A forgatható hajtóművek nagy mértékben növelik a hajó manőverezőképességét. Ilyen technikával építik a legújabb luxushajókat is.

A jégtörésben alkalmazott, egyre korszerűbb módszerek nyomán felmerült az ötlet egy újfajta teherhajó tervezésére. Előremenetben a hajó a szokványos módon szelné a vizet, a hajó fara pedig a jégtörésben kapna szerepet. Ez a „kettős működésű tankhajó” különösen a sarkvidékeken fog jó szolgálatot tenni, ahol gyakran nincs lehetőség jégtörők segítségét kérni. A hajó hátrafelé tolatva saját maga vághatna utat.

Na de Finnország már epedezik a kávéért. A jégtörőnek, mellyel cikkünk első bekezdésében találkoztunk, sikerült kiszabadítania a kávébabbal megrakott teherhajót, melyet most maga mögött vontat. A jégtörő kapitánya békésen könyököl a korláton, majd a hajóhíd felé fordul. Milyen jól fog esni most egy csésze forró kávé!

[Lábjegyzet]

^ 10. bek. A jégtörők mérete és felépítése attól függően változik, hogy hol használják őket: kikötőkben, a nyílt tengeren vagy a sarkvidékeken. Ebben a cikkben főként a nyílt tengert járó típusokkal foglalkozunk.

[Kép a 25. oldalon]

Az „Otso” nevű jégtörő utat vág a jéggel borított vízen

[Forrásjelzés]

Finnish Maritime Administration

[Kép a 25. oldalon]

Egy téli gőzös a jég fogságában 1890 körül

[Forrásjelzés]

Museovirasto

[Kép a 26. oldalon]

A „Tajmír” nevű atomjégtörő

[Forrásjelzés]

Kværner Masa-Yards

[Kép a 26. oldalon]

A több feladat ellátására tervezett jégtörőket kábelek és csővezetékek lefektetésére is használják

[Forrásjelzés]

Finnish Maritime Administration

[Kép a 26. oldalon]

A „Botnica”

[Forrásjelzés]

Finnish Maritime Administration