Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Mi is felfedezhetünk formákat a természetben

Mi is felfedezhetünk formákat a természetben

Mi is felfedezhetünk formákat a természetben

HA VIDÉKEN sétálgatunk, a legtöbben felfigyelünk a természet szépségére. Lehet az egy virágfürt, egy színes madár, egy lenyűgöző fa vagy egy magával ragadó látvány, ami ehhez hozzásegít. Sokan egy Teremtőnek vagy tervezőmesternek tulajdonítják az ilyen szépségeket.

De talán azt feltételezzük, hogy csak a tudósok képesek felfedezni a bonyolult formákat a természetben. Ám nem kell ahhoz komplikált tudományos felszerelés, hogy a természetben észrevegyük a formákat, hanem mindössze éles szemre, egy kis képzelőerőre, szépérzékre, valamint arra van szükség, hogy az alakzatok jó megfigyelői legyünk. Emellett talán még az is megkívántatik, hogy közelebbről vegyünk szemügyre olyan ismerős dolgokat, amelyeket esetleg már természetesnek veszünk.

Az egyik legegyszerűbb forma a spirál. Ilyet még egy közismert, ember készítette tárgyon, mondjuk egy darab kötélen vagy egy dugóhúzón is láthatunk. De egy tengeri kagylón vagy fenyőtobozban még elegánsabb spirált találhatunk. Ha pedig közelebbről megnézzük egy napraforgó belsejét, megintcsak a spirálminta tűnik fel. Hogy a kevésbé nyilvánvaló spirális alakzatról is említést tegyünk, egy rózsa vagy egy pókháló közepét is ez dísziti.

De nézzük csak meg tüzetesebben egy póknak a hálóját. Először a pók elkészíti hálója fő tartószálait, valahogy úgy, ahogy egy kerék küllői állnak. Ezután középről indulva összekapcsolja ezeket a fő tartószálakat egy ragadós selyemszállal. Körbe-körbe sző a pók, míg el nem készül a hálója. Ez a folytonos körkörös szál alkotja a spirált.

Egy másik lenyűgöző minta a természetben a pávaszem, mely a leghihetetlenebb helyeken megtalálható, például egy madár tollán, egy lepke szárnyán vagy egy hal pikkelyén. A tudósok úgy sejtik, hogy a pávaszem vagy a párválasztásnál segít, vagy félrevezeti a támadókat, illetve lehet, hogy eltereli a figyelmet, ha egy élőlény nem kívánja, hogy észrevegyék. Kétségtelenül a pávaszem legismertebb viselője a páva, és a dürgésekor látható bemutató a természet világának egyik csodája. Nagy Sándorra annyira nagy hatással volt a páva szépsége, hogy megkövetelte, hogy uralma idején ez a madár védett állat legyen.

A kör és a gömb szintúgy ismerős forma. A lenyugvó nap arany gömbje vagy az ezüstös telihold feltétlenül áhítatot kelt bennünk. A fészkesek családjába tartozó virágok közül sok úgy néz ki, mint a nap, a közepe sárga, a sugár alakban szerteágazó szirmok pedig különféle színekben pompáznak. Eme virágok mindenütt láthatók, arany „szemük” pedig lakomát kínál nektárból, amely majdhogynem annyira csalogató a pillangóknak, mint a turistáknak az aranyszínű tengerpart.

Mivel a csomagolásnál a gömb alak a leggazdaságosabb, ezért a gyümölcsök, így a bogyók is sokszor gömb alakúak, bár más-más színben és méretben fordulnak elő. Élénk színeikkel vonzzák a madarakat, amelyek aztán hálából a fenséges étekért szétszórják a magokat.

Persze a spirál, a pávaszem, a kör és a gömb csak néhány a közül a számtalan alakzat közül, amely a természetben fellelhető. Míg némelyiknek konkrét célja van, addig mások díszítő elemek vagy álcaként válnak be. Bármi legyen is az oka a létezésüknek, keressük őket, és leljük bennük örömünket.

[Egész oldalas kép a 26. oldalon]