Figyeljük a világot

Szemétből arany

Japánban egy bányászvállalat egyszerű és gazdaságos módszerrel jut nemesfémekhez. Egy kohászati és fémfeldolgozó vállalat Akita prefektúrában manapság nem érckutatásra fordítja az időt és a pénzt, hanem beolvasztja a kidobott mobiltelefonokból és számítógépekből származó hulladékot, és így jut nemesfémekhez, írja a tokiói IHT Asahi Shimbun című újság. A vállalat igazgatója szerint „1 tonna akkumulátor nélküli kiselejtezett mobiltelefonból több száz gramm arany nyerhető”. A bányászat hagyományos módszereivel összehasonlítva ennek „a nagyvárosi bányának” a tonnában mért hozama körülbelül tízszer akkora is lehet, mint egy ércbányáé. Ráadásul nem is volt szükség további beruházásokra, hogy átalakítsák a feldolgozó berendezéseket, mivel a mobiltelefonokból majdnem ugyanúgy lehet kinyerni az aranyat, mint az ércből a fémeket.

 „Pásztorlámák”

Észak-amerikai állattenyésztők lámákkal őriztetik a juhaikat. A kanadai The Globe and Mail szerint a lámák „majdhogynem annak az állatnak érzik magukat, mellyel együtt vannak”. Vészjeleket hallatva erőszakosan védik a nyájukat, felügyelnek a juhokra, elkergetik a betolakodókat, rugdossák a ragadozókat, vagy rájuk taposnak. Néhány állattartó még a pásztorkutyáknál is jobban szereti a lámákat, mivel viszonylag olcsón beszerezhetők. Mi több, azt írja az újság, „mivel a lámák együtt legelnek és alszanak a juhokkal, nem kerül többletköltségbe a tartásuk, és néhány évvel tovább élnek, mint a népszerű pásztorkutyafajták”. Egy kanadai juhtenyésztő, aki lámákat tart, a következő előnyökre hívja fel a figyelmet: „Nem kerülnek semmibe, [és] nem ugatnak.”

Természetes hűtőanyag

Egy német kutatócsoport felfedezett egy olyan természetes vegyületet, melynek a hűtőereje 35-szöröse a mentolénak, de nincs mentolos íze. A vegyületre — mely a sörben és a whiskyben rendszerint megtalálható — a garchingi (München) Német Élelmiszer-kémiai Kutatóközpontban bukkantak rá. A New Scientist folyóirat Thomas Hofmannt, a kutatócsoport vezetőjét idézve, ezt írta: „Roppant hűs ízt ad majd számos terméknek, egyebek között söröknek, palackozott vizeknek, citrusfélékből készült italoknak, csokoládénak és cukrászsüteményeknek.” És mivel ez az anyag a mentáénál 250-szer kisebb koncentrátumban is hűsíti a bőrt, javíthatja kozmetikai szerek és testápolók minőségét.

A trágya és a szuperkórokozók

„A földek Európa-szerte veszélyes mennyiségű, haszonállatoknak adott antibiotikummal vannak szennyezve” — számol be a New Scientist magazin. Az Európai Unió országaiban, valamint az Egyesült Államokban évente több mint 10 000 tonna növekedésserkentő és betegségmegelőző antibiotikumot adnak a haszonállatoknak. „Az utóbbi időben végzett kutatások azonban közvetlen kapcsolatot találtak ezeknek a gyógyszereknek a fokozott használata, valamint az embereket megfertőző, antibiotikumoknak ellenálló kórokozók megjelenése között” — jelenti ki a magazin. „A gyógyszerek, melyek jelen vannak a földek trágyázására használt állati ürülékben, belekerülhetnek az élelmünkbe és a vizünkbe . . . , valamint megfertőzik a fogyasztásra váró termést” — mondja a New Scientist.

„Örökbe fogadott” nagyszülők

Néhány család Spanyolországban elintézte, hogy „örökbe fogadhasson” 66 idős személyt, akiknek nincsenek rokonaik, számol be a spanyol El País című újág. „Ennek a programnak az a célja . . . , hogy ne kelljen idősek otthonába vonulniuk azoknak, akik már nem tudnak egyedül élni” — írja az újság. Az időseket befogadni vágyó jelentkezők között vannak 50-es éveikben járó házaspárok, akik szeretnék megosztani az életüket egy idős személlyel. Más, kisgyermekes családok azt mondják, hogy szeretnének egy nagyszülőt a családjukba. Bár az örökbe fogadó családok anyagi támogatást kapnak, „nem a pénz miatt csinálják — magyarázza a program vezetője, Marisa Muñoz-Caballero. — Ha ez lenne az indítékuk, akkor hamar elegük lenne, mivel fáradságos munka idősekről gondoskodni.”

Családon belüli erőszak Európában

„Minden ötödik európai nőnek van az életében olyan időszak, amikor bántalmazza őt a partnere” — jelentette ki Anna Diamantopoulou a foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős európai főbiztos. Az év elején Spanyolországban megrendezett Erőszak a nők ellen kormányzati konferencián Diamantopoulou asszony kijelentette: „A 15 és 44 év közötti nők világszerte nagyobb valószínűséggel válnak fogyatékossá vagy halnak meg egy erőszakos férfi miatt, mint a rák, a malária, egy autóbaleset vagy háború miatt együttesen.” Nagy-Britanniában „minden harmadik nap meghal egy nő a családon belüli erőszak következtében”, Írországban pedig „a meggyilkolt nők több mint felével az élettársa vagy a férje végez”. A Le Monde francia napilap beszámolója szerint Ausztriában „a válóperek felét azért nyújtják be a feleségek, mert a férjük durván bánik velük”.

Vigyázzunk, nehogy megfulladjanak!

A világ 26 leggazdagabb országában a fulladás a második leggyakoribb halálok a 14 éven aluli gyermekek között, derül ki a BMJ (korábban British Medical Journal) című folyóiratból. „A kisbabák legtöbbször a házon belül fulladnak meg (általában a fürdőkádban); a tipegő kisgyermekek a ház közelében lévő vizekbe fulladnak bele, például úszómedencékbe vagy tavakba; a nagyobb gyermekek természetes vizekben lelik halálukat, többnyire tavakban és folyókban” — írja a folyóirat. Hogy ne történjenek ilyen balesetek, a szakértők a következőket javasolják: „A kicsikre mindig vigyázzon valaki, akár a fürdőkádban vannak, akár valamilyen víztömeg közelében játszanak. A kerti tavakat vagy úszómedencéket körbe kell keríteni, hogy a lakás felől ne legyenek megközelíthetők. Nem szabad engedni, hogy a gyermekek egyedül ússzanak, vagy hogy ne legyenek szem előtt úszás közben. Jól jöhet az újraélesztési technikák ismerete.”

Koraérettség

„A gyermekek egyre korábban érik el a serdülőkort” — tudjuk meg a német Berliner Zeitung című újságból. Többé már nem szokatlan, hogy a gyermekkor, legalábbis biológiai értelemben véve, 10-12 éves kor között ér véget, vagy még korábban. A kutatók az egész világon felfigyeltek erre a jelenségre, de nem biztosak az okában. A táplálóbb étrendet, a fertőző betegségek számának a csökkenését említik meg lehetséges magyarázatként. Mások a környezetben lévő mérgező anyagokat hibáztatják, főleg azokat, melyek a női nemi hormonok, az ösztrogének hatását utánozzák. Bármi legyen is az ok, a korai nemi érettség korai szexuális élethez vezethet. „Gyakran csupán néhány év telik el a között, hogy a gyermekek a homokozóban játszanak, és a között, hogy átélik életük első szexuális élményét” — jelenti ki az újság.

Az indulat öl

„Az indulatos emberek nagy valószínűséggel szenvednek el agyi érkatasztrófát” — írja a spanyol Diario Médico című újság. Az orvosok már régóta összefüggésbe hozzák az agresszív viselkedést a szívkoszorúér-betegségre való fokozott hajlammal. Nemrégiben végzett kutatásokból az derül ki, hogy az ilyen viselkedés növeli az agyi érkatasztrófa kialakulásának a kockázatát is. Egy vizsgálat, melybe 14 000 felnőttet vontak be, arra világít rá, hogy a 60 év alatti, dühkitörésre hajlamos személyeknél háromszorosára nő az agyi érkatasztrófa bekövetkeztének az esélye. Miért? Úgy tűnik, hogy a düh „jelentősen növeli” a vérnyomást, az artériák beszűkülésének a veszélyét, vérrögök kialakulását, és mindez „idővel akadályozza az agy vérellátását” — írja az újságcikk.