Vajon figyelnek minket?

ERZSÉBET nap mint nap úgy érkezik meg a munkahelyére, hogy kamera figyeli minden mozdulatát. Amint belép az épületbe egy kamera közelít az arcára. A nap folyamán is állandóan számtalan kamera szegeződik rá. Érthető, hogy ennyire figyelik, hiszen egy olyan vállalatnál dolgozik, melynek mindennap óriási a pénzforgalma.

Erzsébet tudja, hogy minden lépését figyelik a munkahelyén; ezt világosan elmagyarázták neki, amikor jelentkezett erre az állásra. Több millió ember azonban talán nem is sejti, hogy a mindennapi életében mennyire figyelik.

 Megfigyelt társadalom

Megfigyelnek a munkahelyeden? Világszerte dolgozók millióit figyelik folyamatosan a munkahelyen, mialatt azok az internetet használják vagy e-maileket küldenek. Az American Management Association 2001-es felmérése rámutatott, hogy „az amerikai nagyvállalatok közel háromnegyede (73,5%) . . . rögzíti és elemzi a dolgozók munka közbeni kommunikációját és tevékenységét; ebbe beletartoznak a telefonbeszélgetések, az e-mailek, az internetkapcsolatok és a számítógépes fájlok ellenőrzése”.

Vannak olyan államok, amelyek rengeteg pénzt költenek megfigyelőrendszerek kiépítésére. Az Európai Parlamentnek 2001. július 11-én benyújtott egyik jelentés úgy következtetett, hogy „létezik egy egész világot behálózó lehallgatási rendszer, amely az USA, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland együttműködésén alapul”. Az ECHELON nevű rendszeren, vagyis műholdvevő állomások globális hálózatán keresztül ezek az államok állítólag képesek lehallgatni és megfigyelni a műholdak által továbbított telefonbeszélgetéseket, faxokat, e-maileket, valamint a műholdakon alapuló internetfelhasználást. A The Australian újság azt állítja, hogy amikor némelyik állam használja ezt a rendszert, akkor „el tudnak olvasni meghatározott faxokat és e-maileket, és ha a rendszert úgy programozzák, hogy felismerje valakinek a hangját, akkor ezeknek az embereknek a telefonbeszélgetéseit is ki tudják szűrni”.

A rendfenntartó szervek szintén a modern megfigyelőrendszerekre hagyatkoznak. A BusinessWeek amerikai folyóirat beszámol arról, hogy az FBI kifejlesztett egy Carnivore-nak elnevezett rendszert, amelyet arra használ, hogy „megfigyelje az e-maileket, más üzeneteket és a digitális vonalon folytatott telefonbeszélgetéseket”. Időközben Nagy-Britanniában egy új törvény engedélyezte a rendfenntartó szerveknek, hogy titokban „több ezer olyan embert figyelhessenek meg, aki telefonál, faxot küld vagy az internetet használja” — jelenti a BBC News.

Kíváncsi kamerák és részletes adatbázisok

Még ha valaki nem is beszél telefonon, nem küld faxot vagy e-mailt, akkor is megfigyelhetik. Ausztráliában, Új-Dél-Wales szövetségi államban azokat az embereket, akik vasúton utaznak, több mint 5500 kamerával figyelik. Ugyanebben az államban mintegy 1900 állami üzemeltetésű busz is figyelőkamerákkal van felszerelve.

Állítólag a világon Nagy-Britanniának van a lakosság számához viszonyítva a legtöbb figyelőkamerája: az egyik tanulmány szerint, minden 55 emberre jut egy. 1996-ban csak 74 olyan község vagy város volt Nagy-Britanniában, ahol kamerákat állítottak fel a köztereken. 1999-re már 500 községben és városban szereltek fel ilyen berendezéseket. Új számítógépes programokkal irányítják a kamerákat, és így még a tömegben is fel tudják ismerni a keresett személy arcát, például egy repülőtéren vagy egy köztéren.

Mostanában jobban meg tudják figyelni a magánéletünket, mint valaha, ráadásul a tudtunk nélkül. Simon Davies a Privacy International emberjogi csoport igazgatója ezt mondja: „Valószínűleg még sosem volt olyan idő a történelem folyamán, amikor ennyi információt halmoztak volna fel összességében a lakosságról. A fejlett világban élő átlagos kereső és fogyasztó felnőttről összegyűjtött részletek körülbelül 400 főbb adatbázisban találhatók — ennyi adat feldolgozása elegendő lenne ahhoz, hogy mindenkiről összeállítsanak egy terjedelmes kézikönyvet.”

Milyen lépéseket tehetünk, hogy megvédjük a magánéletünket?