Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Figyeljük a világot

Figyeljük a világot

Figyeljük a világot

Híján vannak a jó modornak

„A japánok modora és viselkedése egyre hitványabb.” A Jomiuri-sinbun című újság munkatársai ezt a választ kapták egy nemrégiben végzett felmérésük során a közel 2000 megkérdezettnek körülbelül a 90 százalékától. Mit találtak bosszantónak a megkérdezettek? Hatvannyolc százalékuk azt, hogy „sokan nem képesek oda dobni a cigarettacsikket, rágógumit és üdítősdobozt, ahová kell”. Az embereknek több mint a fele szóvá tette, hogy a szülők nem fegyelmezik gyermekeiket, ha azok lármáznak. Említésre került továbbá a mobiltelefonok használata társaságban, az, hogy sokan nem takarítják fel az utcáról a kutyájuk ürülékét, és hogy össze-vissza parkolnak az autójukkal és biciklijükkel. A legtöbb kritikát a fiatalok kapták. „A 20 és 40 év közötti megkérdezettek 66 százaléka aggodalmát fejezte ki a felső tagozatosok és a középiskolások rossz modora miatt.”

Álaligátor

A kárókatona egy olyan madár, mely körülbelül egy kilogramm halat képes bekebelezni naponta, s így „sokszor ő a horgászok réme” — írja a kanadai Calgary Herald. Az újság elmondja, hogy Észak-Amerikában a gazdálkodók és a halgazdaságok igazgatói egy új eszköz bevetésével próbálják meg elriasztani a kárókatonákat és a többi halevő madarat, éspedig műanyag aligátorokkal. A négy méter hosszú aligátorok „szemét két nagy méretű, erős fényű reflektor helyettesíti; a műhüllők vadonban élő rokonaikat hivatottak utánozni” — fejti ki az újság. Az egyik biológus megfigyelte, hogy egy műanyag aligátor, melyet hagynak a víz felszínén lebegni, körülbelül egy hónapig tölti be a neki szánt szerepet, a madarak addigra ugyanis rájönnek a turpisságra. Már az is előfordult, hogy egy hamuszürke gém „az álaligátor hátán gubbasztott”. Ám mihelyt az aligátorokat máshol vetik be, megint csak sikerül velük elijeszteni a halfaló madarakat.

Piszkálódás a munkahelyen

Spanyolországban a munkaidő-veszteséghez leginkább a „lelki terror” járul hozzá, számol be az El País Semanal című folyóirat. Több mint kétmillió spanyolt tartanak állandó rettegésben a munkahelyén a rosszindulatú kollégák. Iñaki Piñuel pszichológus kifejti, hogy az áldozatok rendszerint olyan dolgozók, akik szorgalmasan végzik a munkájukat, és így szakmai téren féltékenységet ébresztenek a többiekben, akik erre sokszor úgy reagálnak, hogy megalázóan bánnak az illetővel. Például hátráltatják a munkában, nem vonják be a beszélgetésekbe, keresztülnéznek rajta, szakadatlanul kritizálják, vagy hazugságokat terjesztenek róla, hogy aláássák az önbecsülését. „A becslések szerint Európában minden ötödik öngyilkosság erre a jelenségre vezethető vissza” — állítja a beszámoló. Hogyan lehet ellene védekezni? A folyóirat a következőket javasolja: „Ne tartsuk titokban a dolgot. Próbáljunk szemtanúkat keresni. Jelentsük az esetet a vezető beosztásban lévőknek. És ne hibáztassuk magunkat. Ha válságosra fordul a helyzet, kérjük át magunkat másik osztályra, [vagy] változtassunk munkahelyet.”

Sérült gyermekek

„A földön minden ötödik gyermek olyan elmebeli vagy viselkedésbeli rendellenességgel küzd, mely az egész életére kihatással lehet” — írja a londoni The Independent. Egy jelentés, melyet az Egészségügyi Világszervezet és az ENSZ Gyermekalapja közösen adott ki, felhívja a figyelmet arra, hogy milyen „vészesen” megnövekedett az olyan fiatalok száma, akik depresszióban szenvednek, öngyilkosságot követnek el, illetve kárt tesznek önmagukban. Azoknak a fiataloknak a legnehezebb, akik háborús övezetben élnek, vagy olyan országban, ahol gyors társadalmi és gazdasági változások tapasztalhatók. Az újság kifejtette, hogy a jelentés szerint a depressziós gyermekek „más betegségekre és kockázatos szokások kialakítására is hajlamosak, melyek idő előtt végezhetnek velük”. Arra is rávilágított, hogy „a felnőttek közötti korai haláleseteknek körülbelül a 70 százaléka olyan viselkedésmódokra vezethető vissza, melyek serdülőkorban alakultak ki, így például a dohányzásra, az ivásra és a kábítószerezésre”.

Vízi „sztráda”

„Ez bizony az óceán legkiválóbb sztrádája — jelenti a londoni The Sunday Times. — A Csendes-óceán mélyén futó főútvonal Kalifornia napsütötte strandjait köti össze Hawaiin át Japán sziklás tengerpartjaival.” Jeff Polovina, egy hawaii tengerbiológus fedezte és térképezte fel nemrégiben az útvonalat úgy, hogy jelzéssel látott el néhány bálnát, teknőst, tonhalat, delfint és cápát. A „sztráda” tele van planktonokkal, amit a rákok, medúzák és tintahalak jó étvággyal fogyasztanak, ezekkel pedig a hosszú úton lévők laknak jól. Az álcserepes teknősök — az újság szavaival élve „a világjáró hüllők” — Japánnál rakják le tojásaikat, a kaliforniai partok közelében nőnek fel, és azután hol ezen a parton, hol azon tartózkodnak. Télidőben az útvonal körülbelül 1000 kilométerrel délebbre kerül, tehát Dél-Kaliforniából indul, és a Dél-kínai-tengerig vezet.

Maradjunk fittek

„Testmozgással megelőzhető az elhízás, a cukorbetegség, a csontritkulás és hasonló rendellenességek, valamint a mozgás javítja a kedélyállapotot, és jobban alszik tőle éjszaka az ember” — mutat rá a Tufts University Health and Nutrition Letter. De mindezen felül „az ember erőnléte rengeteget elárul arról, hogy milyen hosszú életre számíthat”. A Stanford Egyetemen és az Egyesült Államok Veteránügyi Minisztériumának Egészségügyi Rendszerénél dolgozó kutatók egy 13 évig tartó vizsgálat során több mint 6000 középkorú férfival foglalkoztak. Az eredmény: abból, hogy ki mennyi testmozgást tud végezni egyszerre anélkül, hogy kimerülne, könnyen megállapítható, hogy ki fog tovább élni. Bár az ezen a téren végzett kutatások feltárták, hogy a genetikának is szerepe van abban, hogy mekkora egy ember állóképessége, ha naponta „mérsékelt” testmozgást végzünk — például gyorsgyaloglást — már az is sokat segíthet abban, hogy fittek maradjunk.

Alkoholreklámok fiataloknak

„Majdnem minden tizedik ausztrál fiatal alkoholfüggő” — írja az ország egyik napilapja, a The Sunday Telegraph. Ian Webster professzor — annak az ausztrál szervezetnek az igazgatója, mely alkohollal és kábítószerekkel kapcsolatos gondokban nyújt tanácsadást — elmondja, hogy a fiatalok között az a nézet terjedt el, hogy egy jól sikerült hétvége az, amikor az ember „hulla részegre issza magát”. A The Sydney Morning Herald rámutat, hogy néhány szakember nyugtalanul figyeli, amint világszerte egyre több alkoholreklám készül a fiataloknak. A kutatások eredményéből kiderült, hogy a legtöbb, szeszes italokat gyártó cégnek saját weboldala van, mely kifejezetten a fiataloknak készült. „Az ilyen weboldalak koncertjegyekről és filmekről is tájékoztatást nyújtanak, na meg persze termékismertetővel is szolgálnak.” A cikk szerint az Egészségügyi Világszervezet attól tart, hogy ennek a sok reklámnak „a célja nem más, mint hogy a fiatalok életének szerves részévé váljon az alkohol”.

Remeteélet

Japánban egy kétségtelenül új jelenség ütötte fel a fejét, mely főleg a tinédzsereket és a fiatal felnőtteket érinti. A hikikomoriként (nagyfokú társadalmi elszigetelődés) emlegetett jelenségre azoknak a kegyetlen bűncselekményeknek a kivizsgálásakor figyeltek fel, melyeket elszigeteltségben élő fiatalok követtek el. „A tettesek életmódjának elemzésekor kiderült, hogy a remeteélet — hónapokig tartó »szobafogság« egy számítógép vagy videojáték társaságában — egyáltalán nem volt egyedi eset” — írja a The Lancet című orvosi folyóirat. Az is kiderült, hogy a hikikomori rendszerint nem erőszakos tettekben, hanem letargiában nyilvánul meg. Mindamellett „a legtöbben egyetértenek abban, hogy a rendellenességet a modern japán életvitellel együtt járó jómód, korszerű technológia és kényelem eredményezi” — jelenti ki a The Lancet. „Sok hikikomoriban szenvedő az ideje legnagyobb részét videojátékokkal vagy az interneten tölti, s közben házhoz szállított gyorsételeken él.” Néhány becslés szerint a társadalmilag elszigetelődött fiatalok száma Japánban egymillió körül van.