Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Egy tragédia, mely nem ismer határokat

Egy tragédia, mely nem ismer határokat

Egy tragédia, mely nem ismer határokat

Erik * hat hónapos, a súlya és testhossza azonban alig éri el egy 1-2 hónapos csecsemőét. Bár súlyhiánnyal küszködik, a lábai duzzadtak, a hasa fel van fújódva, az arca pedig püffedt és ki van kerekedve. Bőre sápadt és sebes, haja törékeny, fénytelen; rendkívül ingerlékenynek tűnik. Az orvos nagyon óvatosan vizsgálja a csecsemő szemét, mert a szövetek könnyen roncsolódhatnak. Erik valószínűleg szellemileg visszamaradott. Helyzete sajnos korántsem egyedi.

„VILÁGSZERTE a gyermekek közötti haláleseteknek több mint a felében szerepet játszik; a fekete halál óta még egyetlen fertőző betegség sem járult hozzá ekkora mértékben az elhalálozáshoz. Itt azonban nem fertőző betegségről van szó. Ennek a gyilkosnak a kezéből több millió ember túlélőként kerül ki, ám nyomorékként, folyton betegeskedve és szellemileg visszamaradottan tengeti tovább életét. Nőkre és családokra egyaránt leselkedik, s végül egész társadalmakat életképtelenné tehet” (The State of the World’s Children, az ENSZ Gyermekalapja).

Nos, melyik az a rendellenesség, amelyre ráillenek ezek a szavak? Az alultápláltság, egész pontosan az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által „néma vészként” emlegetett fehérje-energia alultápláltság. Vajon mennyire tragikus a helyzet? A WHO közzétette, hogy „a gyermekek közötti elhalálozásoknak — évente 10,4 millió halálesetnek — legalább a feléért részben ez okolható”.

A rosszultápláltság sokféle rendellenességet magában foglal, úgymint az egy vagy több tápanyag — például vitaminok és ásványi anyagok — hiánya miatt kialakuló alultápláltságot, valamint a túltápláltságot, és az egyéb, táplálkozási elégtelenségből eredő krónikus betegségeket. A fehérje-energia alultápláltság azonban „jóval több embert öl meg, mint a rosszultápláltság egyéb típusai” — jelenti ki a WHO. Áldozatait elsősorban az öt éven aluli gyermekek közül szedi.

Gondoljunk csak Erikre, akiről a cikk elején beszéltünk, és arra a több millió gyermekre, akik alultápláltságban szenvednek. Egyikük sem okolható a helyzetéért, és egyikük sem menekülhet belőle. Georgina Toussaint gyermekgyógyász és táplálkozási szakértő így nyilatkozott az Ébredjetek!-nek: „Azokat lehet a legkevésbé okolni, akiknek most is, és később is szenvedés az életük, mégis ők a legkiszolgáltatottabbak.”

Néhányan talán azt gondolják, hogy a helyzetet nem lehet kivédeni, mivel egész egyszerűen nincsen annyi élelem, hogy mindenkinek elegendő jutna belőle. Milyen érdekes a WHO észrevétele, miszerint „napjainkban bőség jellemzi a világot”. A föld az egész emberiségnek elegendő táplálékot nyújt, sőt, még többet is, mint amennyire szükségünk lenne. Emellett az alultápláltság a legkönnyebben megelőzhető és legolcsóbban gyógyítható kór. Hát nem vérlázítóak ezek a tények?

Kik az érintettek?

Az alultápláltság nemcsak a gyermekek réme. A WHO egyik 2001-es, júliusi jelentése feltárja, hogy „az alultápláltság rengeteg ember életét beárnyékolja. Közel 800 millióan szenvednek tőle, a fejlődő országok lakosságának 20 százaléka.” Ezek szerint a világon minden nyolcadik ember érintett.

Noha a legtöbb alultáplált ember Ázsiában él — ott is a kontinensnek főleg a déli és középső területein —, a lakossághoz viszonyított arányuk Afrikában a legmagasabb, melyet néhány latin-amerikai és a Karib-tenger vidékén található fejlődő ország követ.

Vajon a fejlett országokban nincsenek alultáplált emberek? De bizony vannak. Egy jelentésből kiderül, hogy az ipari országokban 11 millió ilyen ember él, azokban az országokban pedig, melyek rendszerváltáson mennek keresztül — különösen Kelet-Európa országaiban és a korábbi szovjet tagállamokban —, 27 millió alultáplált ember él (The State of Food Insecurity in the World 2001).

Miért vált ennyire súlyos gonddá az alultápláltság? Lehet-e valamit tenni, hogy már most jobb legyen a szenvedők helyzete? Remélhetjük-e, hogy egyszer majd senkinek nem kell éheznie a földön? Az itt következő cikkek ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak.

[Lábjegyzet]

^ 2. bek. Nem a valódi neve.

[Ábra/térkép a 4. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

ORSZÁGOK, MELYEKBEN FENNÁLL A VESZÉLY, HOGY AZ EMBEREK NEM JUTNAK ELÉG TÁPANYAGHOZ

KEVÉSBÉ VESZÉLYEZTETETTEK

KÖZEPESEN VESZÉLYEZTETETTEK

NAGYON VESZÉLYEZTETETTEK

NINCSENEK VESZÉLYEZTETVE, VAGY AZ ADATOK HIÁNYOSAK

[Kép a 3. oldalon]

Segélyszállítmányra várnak Szudánban

[Forrásjelzés]

UN/DPI Photo by Eskinder Debebe