Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Figyeljük a világot

Figyeljük a világot

Figyeljük a világot

Az utánzás mesterei

Azt mondják, hogy a seregély több mint 40 féle madár hangját képes utánozni. De ez még nem minden. Hallották már, amint buszt, szirénát, láncfűrészt, autóriasztót, birkát, sőt nyerítő lovat imitál. Most még tovább bővült a madarak repertoárja: a mobiltelefonok hangját is elkezdték utánozni. Így „ha kintről egy mobiltelefon hangja szűrődik be, igencsak megdöbbenthet minket az a felismerés, hogy a »telefonnak« tolla van” — számol be a National Geographic című magazin. „Mivel egyre többen használnak mobiltelefont, valószínű, hogy az amerikai gezerigók, a mejnók és a többi hangutánzó madár is rá fog zendíteni” — mondja a magazin.

A hazudozás megdolgoztatja az agyat

A Pennsylvaniai Egyetem kutatói megállapították, hogy az agynak sokkal keményebben kell dolgoznia, amikor az ember hazudik, mint amikor az igazat mondja. Dr. Daniel Langleben egy funkcionális mágneses magrezonancia-vizsgáló géppel (fMRI) tanulmányozza a jelenséget már egy ideje, hogy megállapítsa, az agynak pontosan mely részei dolgoznak, amikor valaki hazudik. Egy kérdés felvetődésekor az agynak először fel kell azt dolgoznia. Ezt követően „a hazug szinte ösztönösen először a valóságnak megfelelő választ gondolja ki, mielőtt kiötölné vagy kimondaná a hazugságot” — jelenti Mexikóváros egyik napilapja, a The News. „Az agynak bármilyen válasz összerakása erőfeszítéssel jár — mondja dr. Langleben. — Egy hazugságot bonyolultabb kitalálni, mint egy igaz választ, így nagyobb az idegek igénybevétele.” Ahol megnövekszik az idegi megterhelés, ott az fMRI-kép olyan világos, mint egy izzó fénye. „A hazudozás még azoknak az agyát is jól megdolgoztatja, akiknek a kisujjukban van a lódítás” — írja az újság.

Egyre nagyobb a világ fegyverkészlete

2001-ben világszerte körülbelül 639 millió kézifegyver volt a rendőrség, a hadsereg, különböző lázadó csoportok, valamint magánszemélyek kezében, számol be a Small Arms Survey 2002, egy felmérés, mely az ENSZ támogatásával készült. „Ez legalább 16 százalékkal több annál, amennyit előzőleg becsültek” — olvasható a felmérésben. Emellett a világ kézifegyverkészlete évente hozzávetőlegesen 1 százalékkal nő azáltal, hogy egyre többet gyártanak belőlük. A világon jelenleg több mint 98 olyan ország van, ahol minimum 1000 cég gyárt pisztolyokat, géppisztolyokat, aknavetőket és hordozható rakétavetőket. A jelentés rámutat, hogy „2000-ben a világ kézifegyvergyártói . . . a becslések szerint [összesen] 7 milliárd dollár értékű terméket állítottak elő, ideértve a lőszereket is”. A világ kézifegyver-kereskedelmének 80-90 százaléka törvényes úton folyik, és a legtöbb fegyver (59 százalék) civilek tulajdonában van.

Gyilkos szmog

„A városokban a tüdőrák okozta haláleseteknek nem kevesebb mint az egyötödét parányi szennyezőanyagok okozzák, melyek legtöbbje a kipufogógázzal kerül a levegőbe” — tudjuk meg a New Scientist című folyóiratból. Egyesült államokbeli és kanadai kutatók körülbelül félmillió amerikait tartottak megfigyelés alatt 16 éven keresztül. A különböző kockázati tényezők sem kerülték el a figyelmüket, úgymint az életkor, a nem, a rassz, hogy dohányzott-e az illető, hogyan táplálkozik, fogyaszt-e alkoholt, és hogy a munkahelyén mennyire szennyezett a levegő. „A kutatók azokra a részecskékre voltak kíváncsiak, melyek átmérője 2 és fél mikrométernél kisebb . . . , mivel ezek a mikroszkopikus méretű részecskék állítólag úgy ölik meg az embert, hogy jó mélyen beágyazódnak a tüdőbe” — mondja a folyóirat. Azt is hozzáteszi, hogy amint a vizsgálatból kiderült, néhány városban a füstös levegő belélegzése „körülbelül ugyanakkora veszéllyel jár, mint az, ha valaki hosszú időn keresztül mások dohányfüstjét kénytelen szívni”.

Anyakönyvezetlen gyermekek

„Évente több mint 50 millió csecsemőről nem állítanak ki anyakönyvi kivonatot a születésekor, ez pedig a világ összes újszülöttjének a 40 százalékát jelenti” — számol be az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF). A jelentés továbbá elmondja: „Harminckilenc országban a gyermekeknek legalább a 30 százaléka, 19 országban pedig legalább a 60 százaléka nem volt anyakönyvezve születéskor.” Mi ennek a jelentősége? Az, hogy anyakönyvi kivonat nélkül ezek a gyermekek a törvény szerint nem léteznek, s emiatt előfordulhat, hogy nem tudnak hozzájutni alapvető szolgáltatásokhoz. „Minden ember alapvető jogai közé tartozik, hogy anyakönyvi kivonatot kapjon, mely egyéb jogokat is biztosít számára, például azt, hogy oktatásban és egészségügyi ellátásban részesülhessen . . . , és hogy védelmet élvezhessen a megkülönböztetéssel, a bántalmazással és a kizsákmányolással szemben” — mondja az UNICEF. Ráadásul az embernek nemcsak a gyermekkorát nehezíti meg az, ha nincsen anyakönyvi kivonata. A jelentés kifejti: „Ha valakit nem anyakönyveznek, nehézségekbe ütközhet, amikor felnőttként . . . házassági anyakönyvi kivonatot szeretne kapni.”

„Ökológiai csőd” a láthatáron

A tudósok úgy vélik, hogy ha továbbra is a jelenlegi mértékben vesszük igénybe a föld természetes erőforrásait, „annak ökológiai csőd lesz a vége” — jelenti a kanadai The Globe and Mail című újság. Egy tanulmány szerint, melyet első ízben a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban közöltek, kiszámították, hogy 1961-ben „70 százalékát éltük fel annak, amit a föld egy év alatt képes előállítani; 1999-ben már a 120 százalékát, ma pedig körülbelül 125 százaléknál tartunk”. Ez azt jelenti, hogy a földnek 15 hónapra lenne szüksége ahhoz, hogy „újra feltöltse az emberiség által kiszipolyozott készleteit”, vagyis amit a halászat, gazdálkodás, bányászat és a fosszilis tüzelőanyagok égetése során egy év alatt felélünk. „Az, hogy nagyon gyorsan romlik a helyzet, részben annak tudható be, hogy a föld biológiai teherbírása csökken, mivel néhány területen annyira tönkremegy a talaj, hogy képtelenség bármiféle haszonnövényt termeszteni benne. Ami még rosszabb, a világ lakossága növekszik, ez pedig egyre nagyobb terhet jelent a földnek” — mondja az újság.

Átalakított templomok

„Amikor Mark Twain 1881-ben Montrealba látogatott, megjegyezte, hogy az ember nem tud elhajítani egy követ anélkül, hogy ne törné be vele egy templom ablakát. Manapság a templomban kialakított lakások ablakait törné be” — írja a montreali The Gazette című újság. Noha a város még mindig körülbelül 600 imádati hellyel büszkélkedik, az újság szerint elképzelhető, hogy az elkövetkező 10 év során közel 100 ilyen — többnyire katolikus — imádati helyről fognak úgy dönteni, hogy eladják. „Montreal érseksége rámutat, hogy 1960 óta nem kevesebb mint 25 katolikus egyházközséget oszlattak fel.” Kanadában a katolikusok száma 1871 és 1971 között körülbelül 1,5 millióról majdnem 10 millióra nőtt, „a templomba járók száma [azonban] nagymértékben csökkent, főleg Québecben” — mondja az újság. Bernard Fortin, aki a montreali érsekség pásztori tevékenységét irányítja, azt nyilatkozta a The Gazette-nek, hogy a területükön a templomlátogatók száma 1970 óta napjainkig 75 százalékról körülbelül 8 százalékra csökkent.

A tévénézés táplálkozási zavart okoz

A londoni The Independent egyik beszámolója kifejti, hogy „a táplálkozási zavarban szenvedő fiatal lányoknál szoros kapcsolatot lehet felfedezni a tévénézés és a betegségük között”. Nem sokkal azután, hogy a Fidzsi-szigeteken 1995-ben megjelent a televízió, dr. Anne Becker, az egyesült államokbeli Harvard Egyetem Orvostudományi Karának munkatársa elbeszélgetett néhány ottani serdülő lánnyal. Megállapította, hogy a televízió „a jelek szerint rettenetesen rossz hatással van arra, ahogyan az emberek a külsejükről gondolkodnak, és nagyban hozzájárul a táplálkozási zavarok kialakulásához”. Hogyan? A Fidzsi-szigetek kultúrája mindig is a jó étvágyat és a teltebb testalkatot részesítette előnyben. Ám a karcsú tévésztárok látványa sok iskolás lányt arra indított, hogy utánozza őket. Mielőtt megjelent a televízió, a vizsgálatba bevont lányok közül soha egyetlenegy sem hányt azért, hogy fogyjon. Három évvel később azonban már 11,3 százalékuk folyamodott ehhez a módszerhez. A kutatók azt is feltárták, hogy az iskolás lányok 69 százaléka próbált már ki valamilyen fogyókúrát, és közel 75 százalékuk érezte úgy, hogy „túl nagy termetű vagy kövér”.