Figyeljük a világot

Veszélyben a jegesmedvék

„Az éghajlat felmelegedése vészesen a kipusztulás szélére sodorta a jegesmedvéket” — írja a német Nassauische Neue Presse című újság a Természetvédelmi Világalap (WWF) egyik tanulmányáról szóló beszámolójában. A WWF kifejtette, hogy a felmelegedés hatására a jegesmedvék legfőbb élőhelye és vadászmezeje, az Északi-sarkvidék jégtakarója zsugorodik. A szakemberek azt mondják, hogy a sarkvidéken a levegő átlaghőmérséklete „az elmúlt 100 év folyamán 5 fokkal emelkedett”. Ehhez még hozzájön az is, hogy „az utóbbi 20 év alatt a jégtakaró 6 százaléka elolvadt” és „elképzelhető, hogy 2050-re 60 százalékkal kevesebb jég fogja borítani a sarkvidéket nyáron”. A csökkent mennyiségű jég és a hosszabb jégmentes időszakok miatt a jegesmedvéknek kevesebb lehetőségük van a vadászatra, s így szervezetük nem tud elegendő zsírt felhalmozni. A vemhes nőstényeknek és a bocsoknak a legrosszabb a helyzetük. Néhol „a bocsoknak a fele sem éli túl az egyre hosszabb jégmentes időszakot” — számol be az újság. A medvék fennmaradását emellett „a vadászat, a mérgező vegyi anyagok és az olajszennyeződés” is fenyegeti.

 Eukaliptusz: a mobiltelefonosok réme

Új-Dél-Wales állam „számos területén a mobiltelefon-adótornyok teljesítménye sokszor jóval gyengébb, mint azoké, melyeket Európában és az Egyesült Államokban működtetnek” — jelenti az ausztrál Sydney Morning Herald című napilap. A jelenséget leginkább az állam déli részén a Murray-folyó mentén lehet megfigyelni. Jóllehet a terület aránylag sík, „a telefonbeszélgetések köztudottan mégis vagy megszakadnak, vagy létre sem jönnek”. A beszámolóból megtudjuk, hogy „a Murray partját sűrűn benövő eukaliptuszokra” gyanakszanak. Roger Bamber, egy távközlési vállalat igazgatója „úgy véli, hogy az eukaliptusz a levelének alakja, mérete és nedvességtartalma miatt képes a többi fafajnál sokkal nagyobb mértékben elnyelni a mobiltelefonok rádiófrekvenciás sugárzását” — írja az újság.

A vérátömlesztés károsíthatja a tüdőt

„Azoknál az embereknél, akik valamilyen vérkészítményt kapnak, különösen olyat, mely vérplazmát tartalmaz, fennáll a veszélye, hogy transzfúzió okozta heveny tüdőkárosodást szenvednek” — jelenti ki az FDA Consumer, az USA Élelmezési és Gyógyszerellenőrzési Hivatalának folyóirata. Ha a tüneteket nem veszik észre és nem kezelik megfelelő módon, a beteg meghalhat. „Tüdőkárosodás akkor léphet fel, amikor a donor vérében a fehérvérsejtek által termelt antitestek reakcióba lépnek a vérrel kezelt személy fehérvérsejtjeivel, változást idézve elő a tüdőszövetben, így folyadék jut a tüdőbe. A tüdőkárosodásért felelős vér donorjainak legtöbbje olyan nő, aki kettőnél több gyermeket szült, vagy olyan személy, aki többször kapott már vérátömlesztést.” A rendellenesség egyebek között „lázzal, légszomjjal és vérnyomáscsökkenéssel jár. Gyakori, hogy a röntgenképeken a [vérátömlesztéssel] kezelt személy tüdeje teljesen fehér.”

Mérgezett méhek

„Vajon még tíz év múlva is ehetünk francia mézet?” — teszi fel a kérdést a francia Marianne című folyóirat. Minden tavasszal több millió méh pusztul el mérgezés következtében, ami miatt a méztermelés 1989 és 2000 között 45 000 tonnáról 16 000 tonnára csökkent Franciaországban. Egy méhésznek egyetlen hét alatt mind a 450 kaptára — összesen 22 millió méh — odaveszett! Sok méztermelő a mezőgazdaságban használt vegyszereket okolja, például a növényvédő szereket, különösen az olcsóbban beszerezhető és erősebb készítményeket, melyek illegálisan kerülnek az országba. Néhány földműves még használt motorolajat vagy fertőtlenítőszert is kever a vegyszerhez, hogy növelje a hatását! Ha a helyzetet nem orvosolják, „félő, hogy a francia méz ízét csak a legenda őrzi majd” — jegyzi meg a folyóirat.

A gyermekek nem tudják, mit jelent a halál

„Szerinted, ha egy ember meghal, visszakaphatja az életét?” — tette fel a kérdést 372 felső tagozatos gyermeknek Nakamura Hirosi, professzor, a Nők Egyetemének munkatársa Japánban. A tanulók egyharmada igennel felelt, másik egyharmada pedig nem volt biztos a válaszban, írja Tokio egyik napilapja, a Szankei-sinbun. „Ez az elképzelés olyan számítógépes játékok miatt alakulhatott ki bennük, melyekben még ha a főhős meghal is, a játékosnak csupán meg kell nyomnia az »újraindít« gombot, és minden kezdődhet elölről” — számol be a napilap. A professzor szerint a felmérésből „kiderül, hogy még a felső tagozatos tanulók közül is soknak helytelen elképzelése van arról, hogy igazából mit jelent a halál”. Azt javasolja a szülőknek, hogy tanítsák meg gyermekeiknek, mi az a halál; ha elpusztul a család házi kedvence, engedjék a gyermeknek átélni a veszteséget, és őt is vigyék magukkal, ha egy haldokló rokont látogatnak meg.

Európában felszámolták a gyermekbénulást

Az Egészségügyi Világszervezet szerint annak a 870 millió embernek, akik az európai régióban élnek, „az új évezred legjelentősebb közegészségügyi mérföldköve” az a 2002 júniusában kiállított bizonylat, mely igazolja, hogy a területen felszámolták a gyermekbénulást. Az európai régióban, mely 51 tagállamot foglal magában, „már több mint három éve nem volt példa honi eredetű gyermekbénulásra”. Ez a legkiemelkedőbb eredménye annak a 14 éves programnak, melyet azért hoztak létre, hogy a nemzetek összehangolt kampányai által védőoltással megszüntessék a gyermekbénulást. Az amerikai földrészen és a Csendes-óceán nyugati részén már megszűnt a betegség. A gyermekbénulást egy olyan vírus okozza, mely az idegrendszert támadja meg. Rendkívül fertőző, és teljes bénulást, sőt még halált is okozhat. Már meg tudják előzni, de gyógyítani még nem.

Vízválság

„Ha nem cselekszünk sürgősen, 2032-re a világ lakosságának több mint a fele vízhiánnyal, s ennek következtében súlyos egészségi gondokkal fog küszködni” — írja a BMJ (korábban The British Medical Journal). Az ENSZ egyik jelentése kifejti, hogy bár „1990 és 2000 között 4,1 milliárdról 4,9 milliárdra nőtt” azok száma, akiknek jobb minőségű víz áll a rendelkezésükre, „a fejlődő országokban 1,1 milliárd ember még mindig nem tud tiszta ivóvízhez jutni. Jelenleg összesen 2,4 milliárd ember él olyan helyen, ahol nincsen megfelelő szennyvízelvezetés.” Ennek következtében „évente négymilliárd ember küszködik hasmenéssel, és 2,2 millióan veszítik életüket”, arról nem is beszélve, hogy mennyi szenvedést okoznak a bélférgek, a vérmétely és a trachoma.

„Pótbőr”

A bőr a test legnagyobb szerve és első védelmi vonala, mely megóv minket a kórokozóktól, a kiszáradástól és a kihűléstől. Ezért ha valaki égési sérülést szenved, vagy cukorbeteg, és nyílt sebei vannak, nagy veszélynek van kitéve. A bőrpótláshoz a legtöbb helyen boncolandó holttestek bőrét használják, de ebből mindig hiány van. Azért sem a bőrátültetés a legjobb módszer, mert betegséget terjeszthet, és mindig fennáll annak a kockázata, hogy a szervezet kilöki az új szöveteket. Mexikóváros egyik újsága, a The News szerint siker koronázza a sertések vékonybeléből nyert szöveteknek a nehezen gyógyuló sebekbe való beültetését. Figyelemre méltó módon a sertés belének az a része, melyet erre a célra felhasználnak — a vékonybél nyálkahártya alatti kötőszövete — nagyon hasonlít az ember bőréhez, és bőven van belőle. Jorge Olivares, plasztikai sebész is kísérletezik ezzel a fajta „pótbőrrel”. „A betegeim bőrén alig látni a sérülés nyomait, és a sebek egy-két hét alatt begyógyulnak — jelenti ki. — Ami igazán nagyszerű ebben a módszerben, az az, hogy a beteg fájdalmai és a gyulladás szinte azonnal enyhülnek.”

Négy hónap az óceánon

Tauaea Raioaoa, egy 56 éves halász négy hónapig hánykolódott a vízen a Csendes-óceán déli részén, és életben maradt, számol be egy tahiti újság, a Les Nouvelles de Tahiti. A halász 2002. március 15-én indult útnak Tahitiről „8 méteres, zöld, »Tehapiti« nevű kis csónakján, ám amint maga mögött hagyta Tahiti partjait, meghibásodott a motor”. Miután körülbelül 1200 kilométert sodródott, július 10-én rátaláltak a Cook-szigetekhez tartozó Aitutaki-atollhoz közel. Ekkorra több mint 20 kilogrammot fogyott. Emberünk tapasztalt és leleményes halász lévén úgy maradt életben, hogy „nyers, illetve szárított halat evett, és egy vödörben, meg egy hűtőtáskában összegyűjtötte az esővizet”.