Az egyszerű, de népszerű földimogyoró

Szereted a földimogyorót? Ha igen, nem vagy egyedül. Nagyon sok ember élvezi az ízét. A föld két legnépesebb országából, Kínából és Indiából kerül ki a világ össztermésének több mint a fele.

Az Egyesült Államok több mint egymilliárd kilogramm földimogyorót termeszt évente, ami a világ össztermésének közel 10 százalékát teszi ki. Argentína, Brazília, a Dél-afrikai Köztársaság, Malawi, Nigéria, Szenegál és Szudán ugyancsak nagy mennyiségű földimogyorót termel. Mitől vált ilyen népszerűvé a földimogyoró? És vajon bizonyos esetekben bölcsebb lenne kerülni a fogyasztását?

Hosszú története van

Úgy gondolják, hogy a földimogyoró Dél-Amerikából származik. Az egyik legrégebbinek vélt régészeti lelet, mely arról árulkodik, hogy az emberek szeretik a földimogyorót, egy Peruban talált Kolumbusz ideje előtti váza. Az alakjához és a díszítéséhez is a földimogyoró szolgált mintaként. A spanyol felfedezők először Dél-Amerikában találkoztak földimogyoróval, és mint kiváló tápanyagforrásnak, nagy hasznát vették az útjaikon. Európába is vittek vissza belőle, ahol aztán az emberek többféleképpen használták fel. Még a kávébabot is helyettesítették vele.

A földimogyoró a portugálok révén később Afrikába is eljutott. Ezen a kontinensen egykettőre rájöttek, milyen értékes táplálékkal van dolguk. A földimogyoró még olyan talajban is megélt, melyben más növények elpusztultak. Mi több, nitrogénben gazdaggá tette a terméketlen földet, amire nagy szükség volt. A rabszolga-kereskedelem idején a földimogyoró végül Afrikából Észak-Amerikába is eljutott.

Az 1530-as években a portugálok Indiába és Makaóra, a spanyolok pedig a Fülöp-szigetekre vittek magukkal mogyorót. A kereskedők ezekről a helyekről aztán Kínába is eljuttatták. A kínaiak felismerték, hogy a földimogyoró kiemelheti a nemzetet a gyötrelmes éhínségből.

Az 1700-as évek botanikusai vizsgálatokat végeztek a földimogyorón. „Földi borsónak” nevezték el, és arra a megállapításra jutottak, hogy a termés rendkívül jó lenne disznótápnak. Az 1800-as évek elején az Egyesült Államokban, Dél-Karolina államban már kereskedelmi céllal termesztették. Az amerikai polgárháború alatt, mely 1861-ben vette kezdetét, a mogyoró a harcvonal mindkét oldalán élelmül szolgált a katonáknak.

De abban az időben sokan a szegények eleségének tartották a földimogyorót. Részben ennek a felfogásnak tudható be, hogy az akkori amerikai földművesek miért nem termesztettek sokat belőle emberi fogyasztásra. Továbbá, mielőtt 1900 táján gépesítették a munkát, nagyon sok emberre volt szükség a mogyorótermesztéshez.

Ám az amerikai George Washington Carver, a mezőgazdasági kémia egyik úttörője, 1903-ban már azon dolgozott, hogy más módokat is találjon a földimogyoró hasznosítására. Végül több mint 300 terméket sikerült előállítania, például üdítőitalokat, kozmetikumokat, festékanyagot, gyógyszereket, mosószert, rovarölő szert és nyomdafestéket. Ezenkívül arra ösztönözte a helyi földműveseket, hogy hagyjanak fel azzal a szokásukkal, hogy kizárólag gyapotot termesztenek, így ugyanis kimerítik a talajt. Inkább ültessenek hol gyapotot, hol földimogyorót. Abban az időben a gyapottokormányos nagy pusztítást végzett a gyapottermésben, ezért sok földműves megfogadta Carver tanácsát. Mi lett ennek az eredménye? A földimogyorónak akkora sikere volt, hogy az USA déli államaiban  az egyik legjobban értékesíthető termékké vált. Ma az alabamai Dothanben egy szobor áll Carver tiszteletére, az Enterprise nevű szintén alabamai helység pedig a gyapottokormányosnak emelt szobrot, mivel ennek a rovarnak a garázdálkodása indította arra a földműveseket, hogy mogyorót termesszenek.

Hogyan termesztik?

Maga a földimogyoró valójában más, mint a többi dió- és mogyoróféle, ez ugyanis a szintén földimogyorónak nevezett növény magja. Amint a növény fejlődik, sárga virágokat hoz, melyek önmagukat porozzák be.

A kocsány, melynek végén a magház található, benne a fiatal magokkal, megtermékenyítés után a földbe nyomódik. A talajban a termés vízszintesen helyezkedik el, és ott kezd el érni, idővel felvéve a földimogyoró jellegzetes alakját. Csupán egyetlen növényen akár 40 mogyoró is nőhet.

A földimogyoró a meleg, napos időjárást és a mérsékelt csapadékmennyiséget kedveli. Az ültetéstől a betakarításig a fajtól és az időjárástól függően 120-160 nap telik el. A betakarítást végzőknek először is mindenestül ki kell ásniuk a növényt, majd gyökérrel felfelé fordítva hagyni megszáradni, hogy ne rohadjon el a tároláskor. Napjainkban sok földműves modern gépeket használ, melyek egyetlen művelettel kiássák a növényt, lerázzák róla a földet, és gyökérrel felfelé fordítják.

A földimogyoró sokoldalú felhasználása

Bámulatos, hogy mekkora tápértéke van a földimogyorónak. Magas a rosttartalma, és 13 féle vitamin, valamint 26 féle ásványi anyag található benne, melyek közül sok hiányzik a mai emberek étrendjéből. A Britannica Hungarica rámutat, hogy egy kilogramm földimogyoró „több fehérjét, ásványi sót és vitamint tartalmaz, mint ugyanannyi tömegű marhamáj”. A fogyókúrázók azonban vigyázzanak! A mogyoróban több zsír van, mint a zsíros tejszínben, és nagyobb az energiatartalma, mint a cukornak.

 A földimogyoró számos nemzeti ételben megtalálható, és olyan jellegzetes az íze, hogy nehéz nem észrevenni. „A földimogyorónak olyan erőteljes és sajátos íze van, hogy minden ételnek, melybe darált földimogyorót tesznek, hasonló lesz az íze — írja Anya von Bremzen szakácskönyvíró. — Az indonéz mogyorószósz, a nyugat-afrikai leves, a kínai tészta, a perui pörkölt és a mogyoróvajjal megkent szendvics mind ugyanazt az ízvilágot képviselik.”

A földimogyoró világszerte kedvelt csemege. Indiában például más szárított hüvelyesekkel keverve az utcán árusítják. Érdekességképpen: mogyoróvajat, mellyel néhány országban szívesen kenik meg a szendvicsüket az emberek, állítólag „egy Saint Louis-beli [USA] orvos készített először 1890 körül az idősek egészségének javítására” — számol be a The Great American Peanut című kiadvány.

De a földimogyorót nemcsak megeszik, hanem sok egyéb módon is felhasználják. A mogyoró az ázsiai földrészen például az étolaj fontos alapanyaga. A földimogyoró-olajjal nagyon magas hőmérsékleten lehet sütni, és nem veszi át annak az ételnek az ízét, amelyet sütnek benne.

Brazíliában a földimogyoró-darát, a mogyoróolaj-gyártás egyik melléktermékét takarmányként hasznosítják. Földimogyoróból készült termékekkel az egészen hétköznapi árucikkek között is találkozhatunk. (Lásd fent.)

Vigyázat! A földimogyoró allergiát okozhat!

A földimogyoró hűtés nélkül is sokáig eláll, de körültekintőnek kell lennünk, mert a penészes mogyoró egy bizonyos aflatoxin nevű, erősen rákkeltő anyagot tartalmaz. Ezenkívül néhány ember allergiás a földimogyoróra. Az allergiás reakció „lehet egy egyszerű orrfolyás, kiütés, de akár anafilaxiás sokk is, amely halálhoz vezethet” — írja a Prevention című folyóirat. Számos vizsgálatból kiderült, hogy egyre több kisgyermek válik allergiássá a földimogyoróra.

A folyóirat rámutat, hogy ha mindkét szülőnek asztmája, allergiás náthája vagy ekcémája van, nagyobb a kockázata annak, hogy a gyermeknél földimogyoró-allergia alakul ki.

Ugyanez a helyzet azokkal a csecsemőkkel, akik az első életévükben allergiásak lesznek a tejre, vagy akiknek az édesanyjuk már régóta allergiával küszködik. „Azt tanácsolom a szülőknek — mondja dr. Hugh Sampson, az egyesült államokbeli Johns Hopkins Egyetem Orvosi Központjának gyermekgyógyász-professzora —, hogy ezekben az esetekben ne adjanak mogyoróvajat a gyermeküknek; várjanak vele, amíg a gyermek legalább hároméves lesz.”

Akár rajongója vagy a földimogyorónak, akár nem, azzal, hogy megismerted, milyen sokrétű a felhasználása, talán te is többre tartod ezt az egyszerű, de népszerű magot.

[Kiemelt rész/kép a 24. oldalon]

A földimogyoró-feldolgozás melléktermékeiből sok hétköznapi árucikk készül

• Burkolólap

• Tüzelőanyag kandallóhoz

• Macskaalom

• Papír

• Mosószer

• Gyógykenőcs

• Fényezőszer fémekhez

• Háztartási fehérítőszer

• Tinta

• Tengelyolaj

• Borotvahab

• Arckrém

• Szappan

• Linóleum

• Gumi

• Kozmetikumok

• Festék

• Robbanószerek

• Sampon

• Gyógyszer

[Forrásjelzés]

Forrás: The Great American Peanut

[Ábra/kép a 22. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Levelek

Kocsány

Talajszint

Gyökerek Mogyoró

[Forrásjelzés]

The Peanut Farmer magazine

[Kép a 22. oldalon]

George Washington Carver szobra

[Kép a 23. oldalon]

Egyesült Államok

[Kép a 23. oldalon]

Afrika

[Kép a 23. oldalon]

Ázsia

[Forrásjelzés]

FAO photo/R. Faidutti

[Kép a 23. oldalon]

Néhány földimogyoróból készített csemege

[Kép a 24. oldalon]

A mogyoróvajat néhány országban nagyon kedvelik