Az eredmény minden várakozását felülmúlta

„TUDTAM, hogy a történelemtanárom nem szereti Jehova Tanúit, bár fogalmam sem volt róla, hogy miért” — mondja a 17 éves Rebekka, aki Németországban él. Ezért, amikor a tanár megkérdezte a diákoktól, hogy melyikük vállalkozna egy előadás megtartására az osztály előtt, Rebekka tétovázott. De végül összeszedte a bátorságát, és engedélyt kért a tanártól, hogy beszámolhasson a náci üldözésről, melyet Jehova Tanúi szenvedtek el a II. világháború alatt. A tanár örült az ötletnek.

Az osztálynak tetszett Rebekka előadása; összesen 44 olyan folyóiratot és füzetet sikerült szétosztania, mely a témával foglalkozik. Az előadás után Rebekka odaadta az összegyűjtött anyagot a tanárának, így számos könyvet és videokazettát is, melyet nem Jehova Tanúi adtak ki. Az egyik kazetta Jehova Tanúinak a hidegháború alatt Kelet-Németországban átélt üldöztetéséről számolt be. Ez különösen felkeltette a tanár érdeklődését, mivel nem volt jártas a témában.

Rebekka azt is megtudta, hogy a tanára miért ódzkodott Jehova Tanúitól. A tanár elmondta, hogy amikor iskolás volt, egy osztályba járt egy fiúval, aki Jehova Tanúja volt. A fiú szinte semmit sem árult el a hitéről és a Tanúk életéről. Ebből a tanár azt a következtetést vonta le, hogy a Tanúk furcsa emberek, és elhatározta, hogy ő nem akar semmiféle kapcsolatot ápolni velük. Rebekka előadása után azonban megváltozott a véleménye. „Sokkal jobb lett a kapcsolatom a tanárommal — mondja Rebekka. — Azt is megtanultam, hogy bátrabbnak kell lennünk nekünk, fiataloknak, amikor arra kerül a sor, hogy a hitünkről beszéljünk.”

De ezzel a történetnek még nincs vége. A tanár beszámolt a kollégáinak Rebekka nagyszerű előadásáról. Néhány nap múlva az etikatanár megkérte Rebekkát, hogy tartson még egy előadást, ám ez alkalommal nemcsak egy osztály előtt, hanem egy nagyon különleges rendezvényen: azon az ünnepségen, melyet az iskola minden évben megtart, hogy megemlékezzen az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításáról, amely a II. világháború végén következett be. A megemlékezésen mintegy 360 diák és 10 tanár volt jelen. Az előadás végén Rebekka 50 füzetet osztott szét, és az iskola további 150 példányt rendelt későbbi felhasználásra.

Az eredmény jóval felülmúlta Rebekka minden várakozását. Nemcsak a saját osztálya, hanem az egész iskola előtt sikerült nagyszerűen tanúskodnia a hitéről. A tanárának pedig szertefoszlottak a Tanúkkal kapcsolatos korábbi kételyei.

[Kép a 14. oldalon]

Heinrich Fundist a nácik lefejezték, s rajta kívül még több száz Tanút végeztek ki

[Kép a 14. oldalon]

Sok Jehova Tanúját szabadulással kecsegtették, ha aláírja ezt a dokumentumot, és ezáltal megtagadja a hitét

[Forrásjelzés]

Courtesy of United States Holocaust Memorial Museum

 [Kép a 15. oldalon]

Gyermekeket szakítottak el a szüleiktől, akárcsak Berthold Mewest

[Kép a 15. oldalon]

Ez a videofilm beszámol Jehova Tanúinak a náci uralom idején tanúsított bátorságáról Németországban

[Kép a 15. oldalon]

Jehova Tanúit a rabruhájukra varrt lila háromszöggel különböztették meg