Figyeljük a világot

Fenyegető üzenetek

„Minden negyedik tizenévessel megtörtént már, hogy számítógépen vagy mobiltelefonon megfélemlítő üzenetet kapott” — jelenti a londoni The Guardian. Az Országos Gyermekotthon (NCH) nevű brit jótékonysági szervezet egyik beszámolója feltárja, hogy a 11—19 év közötti fiataloknak a 16 százalékát „fenyegették már meg SMS-ben”, és további 11 százalékukat zaklatták akár az internet csevegőiben, akár e-mailen keresztül. Az NCH szerint a gyermekek ilyenkor „vagy titokban tartják az esetet, és egyedül gyötrődnek, vagy olyanoknak mondják el, akik maguk sem tudják, hogyan lehetne megoldást találni a gondra”. A szervezet azt tanácsolja a fiataloknak, hogy ne tűrjék el a zaklatást; beszéljenek róla egy megbízható felnőttel. Emellett nagyon gondolják meg, hogy kinek adják oda a telefonszámukat és az e-mail címüket, s ha kell, változtassák meg őket. Az NCH azt javasolja, hogy „ha olyan üzeneteket kapsz, melyek felzaklatnak, jegyezd fel, hogy mely napokon és milyen időpontokban érkeztek, majd tegyél jelentést róluk a rendőrségen” — írja a The Guardian.

 „Beszélő” növények

A németországi Bonni Egyetem Alkalmazott Fizikai Intézetének kutatói olyan lézermikrofonokat fejlesztettek ki, melyekkel „hallgatózhatnak”, amikor a növények „beszélnek”. Amikor a növényeket stressz éri, etilént bocsátanak ki, a mikrofon pedig felfogja az etilén keltette hanghullámokat. Dr. Frank Kühnemann, a Bonni Egyetem egyik tudósa kifejti: „Minél nagyobb stressz éri a növényt, annál hangosabb jeleket kap a mikrofonunk.” Az egyik méréskor egy látszólag egészséges uborka „majdhogynem kiabált”. Miután „jobban megvizsgálták a növényt, kiderült, hogy gombás, de ennek külső jelei még nem mutatkoztak”. A foltok ugyanis 8-9 nap múltán jelennek meg, a földművesek csak ekkor veszik észre a betegséget. „Azzal, hogy lehetővé vált a növények lehallgatása, minden bizonnyal egy olyan módszert is ki tudunk majd fejleszteni — írja a londoni The Times —, mellyel korán észre lehet venni a kártevőket és a betegségeket. Ha tudjuk, hogy milyen szintű stressz éri a zöldségeket és gyümölcsöket, azzal a tárolásukat és szállításukat is hatékonyabbá tehetjük.”

A nikotin és a hirtelencsecsemőhalál-szindróma kapcsolata

Francia és svéd tudósok úgy tűnik, rájöttek, miért növeli a dohányzás a hirtelencsecsemőhalál-szindróma kockázatát, számol be egy francia napilap, a Le Figaro. Állatokon végzett kísérletek föltárták, hogy a nikotin megzavarhatja azokat a reflexfolyamatokat, melyek alvás közben a légzést irányítják. „Az alvás közben fellépő oxigénhiány (hipoxia), mely egy átmeneti, önkéntelen légzésmegállás (apnoe) következménye lehet, normális esetben erőteljes szív- és légzőrendszeri izgalmi állapotot vált ki, és ébredéssel jár. Ám ha ez a vészreakció nem úgy működik, ahogy kellene, az apnoe és a hipoxia fokozódik, s végül teljesen leállhat a légzés” — írja a beszámoló. A kutatók úgy vélik, hogy a dohányzó anyák vérében lévő nikotin, mely a terhesség alatt folyamatosan áramlik a magzathoz, kárt tehet a gyermek vészreakciójának működésében. Ez pedig oda vezethet, hogy „nem működnek elég gyorsan azok a reflexek, melyek alvás közben fellépő apnoe esetén a légzést és az ébredést irányítják, s így növekszik a hirtelen csecsemőhalál bekövetkeztének kockázata”. A Le Figaro rámutat, hogy továbbra is a hirtelencsecsemőhalál-szindróma „oltja ki a legtöbb egyéves kor alatti csecsemő életét”.

„Érzékiség” a modern kultúrában

A divatban és a reklámokban, a médiában és a szórakoztatóiparban „a modern kultúra könyörtelenül kihasználja a szexualitás vonzerejét” — írja a Polityka című lengyel hetilap. A divattervezők azt mondják, hogy „a divat érzékiségre sarkall, az érzékiség pedig a divat mozgatórugója”. Ezt arra alapozzák, hogy minél többet mutat magából az ember, annál hamarabb észreveszik. Ehhez hasonlóan a reklámiparban bevetett szexualitás és érzékiség „emlékezetesebbé teszi a reklámokat”, s ezáltal növeli az üzletet, mondja dr. Ewa Szczęsna, a Varsói Egyetem munkatársa, a kulturális szemiotika (jeltudomány) szakembere. „Nagyon megváltozott az emberek véleménye azt illetően, hogy mi érzéki, és mi nem” — teszi hozzá. A hetilap szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy a reklámcégek nem ismernek illemszabályokat, ha pénzről van szó.

Indiában tért hódít a tömegtájékoztatás

Indiában az ország olvasóközönségével kapcsolatban vizsgálatokat folytató tanács egyik felmérése kiderítette, hogy 1999 és 2002 között, három év leforgása alatt 131 millióról 155 millióra nőtt az országban az újságolvasók száma. A nyomtatott anyagok — újságok, folyóiratok és egyéb lapok — olvasóinak száma Indiában összesen 180 millió. De az országnak van még miben fejlődnie, ha azt vesszük, hogy a több mint egymilliárd fős lakosság 65 százaléka tud írni és olvasni. Televíziót 383,6 millióan néznek, rádiót pedig 680,6 millióan hallgatnak. Ma valamivel több mint 6 millió embernek van internet-hozzáférése, míg 1999-ben csupán 1,4 milliónak volt. Továbbá Indiában minden második otthonban, melyben televíziókészülék található, kábeltévét vagy műholdas adásokat is lehet nézni. Ez 31 százalékos növekedést jelent három év alatt.

Egyre több az emberrablás

Mexikóban „tizenöt évvel ezelőtt csak hébe-hóba raboltak el valakit — jelenti Mexikóváros napilapja, a The News. — Ám az 1980-as években a bűncselekmények száma növekedésnek indult, és úgy tűnik, az 1994—95-ös gazdasági válság hatalmas változásokat idézett elő az országban, ugyanis az emberrablás és a bűnözés többi formája virágzó iparág lett.” A jelek szerint senki sincs biztonságban az emberrablóktól. „A fiatal lányok váltságdíját 500 dollárra szabják ki. Egy 12 éves tijuanai kislányt egyetemisták raboltak el, hogy pénzt gyűjtsenek az iskolának, és vannak, akik nem átallják elhitetni másokkal, hogy elrabolták őket, pénzt csikarva ki a családjuktól vagy a munkáltatójuktól” — írja a The News. Az emberrablás „a mindennapok részévé vált. Mexikóban az emberek többsége gyorsan kifizeti a váltságdíjat, és csak nagy ritkán értesíti a rendőrséget.” Mi több, az áldozatok, a biztonsági szakemberek, sőt még a bírósági feljegyzések is arról tanúskodnak, hogy „a rendőrség gyakran részt vesz az emberrablásokban, a korrupt és tehetetlen igazságszolgáltatás miatt pedig még csak le sem tartóztatják ezeket a rendőröket”.

Hanyatlófélben a nyelvtudás

„Az alsó és felső tagozatos, valamint középiskolás tanulóknak körülbelül a 20 százaléka alig olvas a saját szórakoztatására, és a felső tagozatokat tanító, valamint a középiskolai tanárok mintegy 80 százalékának az a véleménye, hogy a diákok japánnyelv-tudása hanyatlik” — írja egy japán napilap, a Jomiuri-sinbun. Egy országos intézet, mely az oktatási módszerek kutatásával foglalkozik, felmérést készített „2120 tanulóval, akik közül a legfiatalabbak negyedikes általános iskolások, a legidősebbek pedig másodikos középiskolások voltak, valamint 259 alsó és felső tagozatos, illetve középiskolai tanárral” — jelenti a beszámoló. Arra a megállapításra jutottak, hogy a tanulók „szövegértési képessége csökkent, szókincsük szegényesebb lett, és fogalmazni is nehezebben tudnak, mert keveset olvasnak”. A megkérdezett tanárok közül sokan a gyermekekkel foglalkozó felnőtteknek — köztük a tanároknak — a gyatra olvasási szokásaira vezetik vissza a gondot. „A videojátékok káros hatásait” is felhozták indoklásként.

Többen halnak meg a légszennyezéstől, mint közúti balesetekben

„Az Egészségügyi Világszervezet arról számolt be, hogy 3 millió ember hal meg évente a levegő szennyezettsége miatt. Ez háromszorosa annak az évi egymilliónak, aki autóbalesetben veszíti életét” — olvasható a Földbarát Intézet nevű szervezet egyik jelentésében. A kormányok nagy gondot fordítanak arra, hogy csökkentsék a közúti balesetek számát, ám „azok a halálesetek sokkal kevesebb figyelmet kapnak, melyeket a gépjárművek puszta használata okoz. Bár a szennyezett levegő okozta szív- és tüdőbetegségek áldozatainak halála nem von magára akkora figyelmet, mint a szirénák vijjogása és a villogó fények egy autóbaleset helyszínén, mégis ugyanúgy tényként kell kezelni őket — számol be a jelentés. — Légszennyező anyag például a szén-monoxid, az ózon, a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és a mikroszkopikus nagyságú szemcsék”, és ezek mind a fosszilis tüzelőanyagok, úgymint a szén és a benzin égésekor keletkeznek.