Miért térnek vissza a betegségek?

KÖRÜLBELÜL negyven évvel ezelőtt úgy látszott, hogy nagy területeken szinte teljesen sikerült megszüntetni azokat az ismert betegségeket, amelyeket rovarok terjesztenek, például a maláriát, a sárgalázat és a dengue lázat. De később váratlan fordulat következett be: újra felbukkantak a rovarok terjesztette betegségek.

Mi lehetett ennek az oka? Egyebek közt az, hogy a rovarok és az általuk hordozott mikrobák egy része ellenállóvá vált a rovarirtó szerekkel és gyógyszerekkel szemben, amelyekkel próbálták kordában tartani őket. A hozzászokás természetes folyamatát pedig nemcsak a rovarirtó szerek túlzott használata erősítette, hanem a helytelen gyógyszerszedési szokások is. „Sok szegény családban megveszik a gyógyszert, éppen csak annyit szednek be belőle, amennyivel enyhíteni tudják a tüneteiket, a maradékot meg elteszik legközelebbre, amikor betegek lesznek” — fejti ki a Mosquito című könyv. A befejezetlen kúra miatt az erősebb mikrobák életben maradhatnak az ember szervezetében, és olyan, új generációt hozhatnak létre, amely ellenáll a gyógyszereknek.

Éghajlatváltozás

Egy másik fontos ok, amiért visszatérnek a rovarok által terjesztett betegségek, az, hogy változik a természet és a társadalom. Vegyük például a globális éghajlatváltozást. Egyes tudósok valószínűnek tartják, hogy a globális felmelegedés miatt sokféle, betegséget hordozó rovar a most még hidegebb éghajlatú vidékeken is el fog szaporodni. Van némi bizonyíték arra, hogy ez a folyamat már el is indult. Dr. Paul R. Epstein, a Harvard Egyetem Orvostudományi Karához tartozó, egészséggel és globális környezettel foglalkozó központ munkatársa megjegyzi: „A beszámolók szerint Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában mind a rovarok, mind az általuk terjesztett betegségek (például a malária és a dengue láz) már nagyobb tengerszint fölötti magasságban is előfordulnak.” Costa Ricában a dengue láz a hegyeken túl is elterjedt, pedig azok eddig a Csendes-óceán partvidékére szorították a betegséget, amely most már az ország egész területén sújtja a lakosságot.

A melegebb időjárás más módon is befolyásolja a helyzetet. Egyes területeken tócsákká változtatja a folyókat, máshol meg esőzéseket és áradásokat idéz elő, amelyek pocsolyákat hagynak maguk után. Az ilyen állóvizek ideális környezetet teremtenek a szúnyogok szaporodásának. A melegebb időjárás ráadásul csökkenti a szúnyogok szaporodási ciklusának időtartamát, felgyorsítva ezáltal a szaporodásukat,  és hosszabbá téve azt az időszakot, amikor a szúnyogok tömegesen fordulnak elő. Ha melegebb van, a szúnyogok aktívabbak. A magasabb hőmérséklet a szúnyogok belére is hatással van, mégpedig úgy, hogy felgyorsítja benne a kórokozók szaporodását, így növeli annak a valószínűségét, hogy egyetlen csípésük is fertőzést okoz. De más szempontok is vannak, amelyek miatt főhet a fejünk.

Esettanulmány egy betegségről

Az emberi társadalomban végbemenő változások ugyancsak elősegíthetik azoknak a betegségeknek a terjedését, amelyekért a rovarokban élő kórokozók felelősek. Hogy jobban megértsük ezt az összefüggést, vegyük szemügyre közelebbről a rovarok szerepét. Sok betegség átadásában a rovar csak egy láncszem. Lehet, hogy a betegségnek egy állat a gazdája, mely rovarokat hordoz kívül a testén, vagy mikroorganizmusokat táplál a véráramában. Ha az állat életben marad, betegséghordozóvá válhat.

Vegyük például a Lyme-kórt, amelyet 1975-ben azonosítottak, és a connecticuti (Egyesült Államok) Lyme városáról neveztek el, először ugyanis itt figyeltek fel rá. A betegségért felelős baktérium feltehetően száz évvel korábban került Észak-Amerikába patkányokkal vagy haszonállatokkal, melyek Európából jövő hajókon érkeztek. Miután a parányi kullancs lenyeli egy fertőzött állat vérét, a baktériumok a belében maradnak, amíg csak él. Ha a kullancs később megcsíp egy másik állatot vagy egy embert, bejuttathatja a baktériumokat az áldozat vérébe.

Az Egyesült Államok északkeleti részén a Lyme-kór népbetegségnek számít, és már régóta sújtja az ott élőket. A Lyme-kórért felelős baktériumok első számú hordozója arrafelé a fehérlábú pocok, amelyben egyébként kullancsok is megtelepszenek, kivált a még fejlődőben levők. A kifejlett kullancsok inkább a szarvasokon tanyáznak, ahol táplálékot is találnak maguknak, és párosodni is tudnak. Amint a felnőtt nőstény kullancs teleszívta magát vérrel, lepottyan a földre, és petét rak. A petékből hamarosan lárvák lesznek, és az egész folyamat kezdődik elölről.

Amikor változnak a körülmények

A kórokozók évekig együtt éltek az állatokkal és a rovarokkal úgy, hogy közben nem betegítették meg az embereket. De ha változnak a körülmények, egy helyi jellegű betegség járvánnyá válhat, amely már sok-sok embert érint egy adott közösségben. Milyen változások játszottak közre a Lyme-kór elterjedésében?

Régebben a szarvaspopulációt ritkító ragadozóknak köszönhetően az ember nemigen került kapcsolatba a kullancsokkal. Amikor az első európai telepesek kiirtották és mezőgazdasági területté  alakították az erdőt, a szarvasállomány még kisebbre apadt, a szarvasokra vadászó ragadozók pedig elmentek más vidékekre. Ámde az 1800-as évek közepén sok farm elhagyottá vált, mivel a mezőgazdasági termelés nyugatabbra húzódott. Az erdő kezdte visszahódítani a területét. A szarvasok visszatértek, a rájuk vadászó ragadozók azonban nem. Ennélfogva robbanásszerűen megnőtt a szarvasok száma, és ezzel együtt a kullancsoké is.

Valamivel később megjelent a Lyme-kórért felelős baktérium, és évtizedekig az állatokon élősködött, mielőtt veszélyessé vált az emberekre. De amikor az erdők szélén külvárosok kezdtek épülni, sokkal több gyermek és felnőtt lépett a kullancsok élőhelyére. A kullancsok rátelepedtek az emberekre, és megfertőzték őket a Lyme-kórral.

Betegségek egy ingatag világban

Az előbbiekben vázolt forgatókönyv csak egy olyan utat mutatott be a sok közül, amelyeken a betegségek elterjednek, és csak egyetlen példa arra, hogy az emberi tevékenységek hogyan befolyásolják a betegségek felbukkanását. „Szinte minden betegség, mely újból megjelent, méghozzá megerősödve, az emberi beavatkozásnak köszönheti a visszatértét” — írja Eugene Linden környezetvédő a The Future in Plain Sight című könyvében. Lássunk még néhány példát erre! Mivel manapság oly népszerű és gyors az utazás, a kórokozók és hordozóik a földgolyó bármely pontjára eljuthatnak. A kisebb-nagyobb élőlények élőhelyének pusztulása veszélyezteti a biológiai sokszínűséget. „Szennyezzük a levegőt és a vizet . . . , és ez egyformán gyengíti az állatok és az emberek immunrendszerét”  — jegyzi meg Eugene Linden. Majd dr. Epstein szavait idézve hozzáteszi: „Az, hogy az ember megbolygatta az ökológiát, lényegében gyengítette a föld ellenálló képességét, és olyan körülményeket mozdított elő, amelyek kedveznek a mikrobáknak.”

A politikai bizonytalanság háborúkhoz vezet, melyek tönkreteszik az ökoszisztémákat és azokat a rendszereket, amelyek egészségügyi ellátásról és az étel elosztásáról gondoskodnak. Az Amerikai Természetrajzi Múzeum kiadványa, a Biobulletin rámutat egy további nehézségre: „Az alultáplált, gyönge menekülteket gyakran táborokban helyezik el, ahol a zsúfoltság és az elégtelen higiénia miatt számos fertőzésnek vannak kitéve.”

A gazdasági bizonytalanság miatt rengetegen költöznek máshová, akár az országuk határain belül, akár azokon túl, de szinte mindig zsúfolt városokban kötnek ki. „A kórokozók kedvelik a zsúfolt helyeket — mondja a Biobulletin. — Az alapvető közegészségügyi programok, például az alapoktatás, az élelmezés és az oltási programok gyakran nem tudnak lépést tartani” a városi lakosság számának gyors növekedésével. A túlnépesedés a víz-, csatorna- és szemételtávolító rendszerekre is pluszterheket ró, ami nehézzé teszi a környezet tisztán tartását és az egyéni higiénia megőrzését, egyszersmind olyan állapotokat teremt, amelyek kedveznek a rovaroknak és más bacilusgazdáknak. A helyzet mégsem reménytelen, ahogy látni fogjuk a következő cikkből.

[Oldalidézet a 11. oldalon]

„Szinte minden betegség, mely újból megjelent, méghozzá megerősödve, az emberi beavatkozásnak köszönheti a visszatértét”

[Kiemelt rész/kép a 7. oldalon]

A nyugat-nílusi vírus elárasztja az Egyesült Államokat

A nyugat-nílusi vírust, melyet elsősorban szúnyogok adnak át az embernek, először 1937-ben azonosították Ugandában, később pedig a Közel-Keleten, Ázsiában, Óceániában és Európában figyelték meg. A nyugati féltekén egészen 1999-ig nem észlelték ezt a vírust. Azóta viszont több mint 3000 fertőzött személy esetéről tudnak az Egyesült Államokban, és 200-nál is többen haltak már bele a betegségbe.

A legtöbb fertőzött nem tud róla, hogy elkapta a vírust, noha némelyek az influenza tüneteihez hasonlókat tapasztalhatnak. Kis százalékuk azonban súlyosan megbetegszik, például agyvelőgyulladása vagy gerincvelői agyhártyagyulladása lesz. Ma még sem megelőző oltás, sem konkrét kezelési mód nem létezik a nyugat-nílusi vírus ellen. Az Egyesült Államok Járványügyi Központja felhívja a figyelmet arra, hogy ezt a vírust szervátültetés, illetve fertőzött donor vérének a transzfúziója útján is el lehet kapni. „Jelenleg nem tudják kiszűrni a vérből a nyugat-nílusi vírust” — jelentette a Reuter hírügynökség 2002-ben.

[Forrásjelzés]

CDC/James D. Gathany

 [Kiemelt rész/kép a 8–9. oldalon]

Hogyan lehet védekezni? Mit tegyünk, és mit ne tegyünk?

Az Ébredjetek! olyan embereket kérdezett meg a föld több pontján, akiknek a lakóhelyén gondot okoznak a rovarok által terjesztett betegségek. Az egészség megóvására tett javaslataikat talán mások is hasznosíthatják a saját lakókörnyezetükben.

Tisztaság, az elsődleges védelem

▪ Tartsuk tisztán otthonunkat

„Takarjuk le az edényeket, melyekben ételt tárolunk. A főtt ételt tartsuk fedő alatt, amíg nem tesszük az asztalra. A kiömlött, illetve kiszóródott ételt azonnal fel kell takarítani. Ne hagyjuk ott a mosatlan edényeket másnapra, és ne tegyük ki a szerves hulladékot a házon kívülre azzal, hogy majd reggel kidobjuk. Takarjuk le, vagy ássuk el, mivel a rovarok és a rágcsálók éjjel keresnek táplálékot. És még valami: könnyebb takarítani a lakást, és távol tartani a rovarokat, ha a döngölt padlót bevonjuk egy vékony betonréteggel.” (Afrika)

„A gyümölcsöt és minden olyasmit, ami vonzza a rovarokat, a házon kívül tároljunk. A háziállatokat — kecskét, disznót, tyúkot — ne engedjük be a házba. Fedjük le a kinti vécéket. Az állati ürüléket mihamarabb ássuk el, vagy takarjuk be mésszel, hogy elriasszuk a legyeket. Még ha a szomszédok nem teszik is meg ezeket a lépéseket, nekünk akkor is sikerül csökkenteni a rovarok számát, nem beszélve arról, hogy jó példával járunk elöl.” (Dél-Amerika)

[Kép]

Ha nem takarjuk le az ételt vagy a szemetet, azzal szinte meghívjuk a rovarokat egy közös étkezésre

▪ Személyes higiénia

„A szappan nem drága; mossunk hát gyakran kezet, és tisztítsuk ki a ruháinkat, leginkább azután, hogy emberekkel vagy állatokkal érintkeztünk. Ne fogjunk meg döglött állatot. Ne nyúljunk a szánkhoz, orrunkhoz, szemünkhöz. A ruhákat rendszeresen ki kell mosni, akkor is, ha nem látszanak piszkosnak. De tudni kell, hogy bizonyos illatok vonzzák a rovarokat, ezért ne használjunk illatosított szappant vagy tisztálkodó szereket.” (Afrika)

Megelőző lépések

▪ Ne teremtsünk lehetőséget a szúnyogok szaporodására

Takarjuk le a víztartályokat és a mosóteknőket. Ne legyenek olyan nyitott tárolóink, amelyekben összegyűlik a víz. Figyeljünk rá, nehogy megálljon a víz a virágcserepekben. A szúnyogok minden olyan tócsában képesek szaporodni, amely négy napnál tovább fennmarad. (Délkelet-Ázsia)

▪ Minél kevesebb lehetőséget adjunk a rovaroknak

Kerüljük a rovarok kedvenc táplálékszerzési időszakait és helyeit. A trópusokon hamar lemegy a nap, ezért az emberek sok mindennapi teendőt sötétben végeznek, amikor számos rovar aktívabb. Aki kint üldögél vagy alszik, az nagyobb kockázatnak van kitéve olyan helyen, ahol gyakori valamilyen, rovarok által terjesztett betegség. (Afrika)

[Kép]

Ha kint alszunk olyan helyen, ahol sok a szúnyog, az olyan, mintha csalogatnánk őket, hogy lakmározzanak belőlünk

  Olyan ruhákat hordjunk, amelyek a lehető legkisebb testfelületünket hagyják szabadon. Ez különösen akkor fontos, ha erdőben vagyunk. Használjunk valamilyen rovarriasztó szert a ruhánkon és a bőrünkön, mindig követve a feliraton levő utasításokat. Miután huzamosabban kint tartózkodtunk, nézzük át magunkat és a gyermekeinket, hátha kullancs van bennünk. Vigyázzunk a kutyánk és a macskánk egészségére, és szabadítsuk meg a rovaroktól. (Észak-Amerika)

Minél kevesebbet érintkezzünk háziállatokkal, mivel a rovarok betegségeket vihetnek át róluk az emberre. (Közép-Ázsia)

A család minden tagja szúnyogháló alatt aludjon — ha lehet, olyan alatt, amely át van itatva rovarirtó szerrel. Az ablakokon legyen szúnyogháló, és javítsuk meg, ha kilyukad. Tömjük be az eresz alatti nyílásokat, ahol bejuthatnak a rovarok. Ezek a megelőző lépések pénzbe kerülnek, de sokkal nagyobb az anyagi veszteség, ha kórházba kell vinni a gyermeket, vagy a kenyérkereső nem tud dolgozni, mert beteg. (Afrika)

[Kép]

A rovarirtó szerrel átitatott szúnyogháló olcsóbb, mint a gyógyszer és a kórházi kezelés

Ne legyenek olyan helyek a házban, ahol megbújhatnak a rovarok. Vakoljuk be a falat és a mennyezetet, tömjük be a réseket és lyukakat. A zsúpfedél alsó, mennyezeti részét vonjuk be szúnyoghálóval. Szüntessük meg a rendetlenséget, ahol elrejtőzhetnek a rovarok, például távolítsuk el a papír- és ruhahalmokat, valamint az egymás hegyén-hátán levő képeket a falról. (Dél-Amerika)

Egyesek vendégként tartják számon a rovarokat és a rágcsálókat, pedig nem azok! Semmi keresnivalójuk a házban. Használjunk rovarriasztókat és rovarölőket, de csak az utasításoknak megfelelően. Tegyünk ki légycsapdákat, és legyen a kezünk ügyében a légycsapó. Legyünk találékonyak. Egy nő vászonból keskeny zsákot készített, megtöltötte homokkal, és az ajtó alatti résbe tette, hogy ne tudjanak bejönni a rovarok. (Afrika)

[Kép]

A rovarok nem vendégek. Távolítsuk el őket!

▪ Betegségmegelőzés

Vigyázzunk az ellenálló képességünkre: táplálkozzunk egészségesen, pihenjünk és mozogjunk eleget, csökkentsük a stresszt. (Afrika)

Utazók figyelmébe! Aki utazást tervez, tájékozódjon, hogy amerre jár, ott éppen milyen betegségek kockázata áll fenn. Az egészségügyi minisztériumok és a kormányzati internetoldalak tudnak felvilágosítással szolgálni. Utazás előtt ajánlatos megelőző kezelésben részt venni az úti céltól függően.

Ha valaki rosszul van

▪ Haladéktalanul orvoshoz kell fordulni

A legtöbb betegséget könnyebb gyógyítani, ha idejekorán felismerik.

▪ Vigyázni kell a téves diagnózissal

Ha a trópusokon jártunk, olyan orvoshoz forduljunk, aki ismeri a rovarok által terjesztett és a trópusi betegségeket. Számoljunk be neki az összes tünetről, és arról, hogy merre jártunk, akár régebben is. Csak akkor szedjünk antibiotikumokat, ha muszáj, és csináljuk végig a kúrát.

[Kép]

A rovarok által terjesztett betegségek hasonló tüneteket okozhatnak, mint más betegségek. Mindenről számoljunk be az orvosnak!

[Forrásjelzés]

Föld: Mountain High Maps® Copyright © 1997 Digital Wisdom, Inc.

[Kiemelt rész/kép a 10. oldalon]

Terjesztik-e rovarok a HIV-vírust?

Több mint tíz évig tartó vizsgálódás és kutatás után a rovartudósok és a kutatóorvosok nem találtak bizonyítékot arra, hogy a szúnyogok vagy bármely más rovar átadná az AIDS-ért felelős HIV-vírust.

A szúnyogokról például tudjuk, hogy a szájszervük nem olyan, mint egy egynyílású fecskendő, amelyen át visszajuttathatja a vért az áldozatába. A szúnyogok az egyik járaton át szívják a vért, és egy másikon át bocsátanak ki nyálat. Thomas Damasso, HIV-specialista, aki a zambiai Monguban dolgozik a kerületi egészségügyi csoportnál, elmagyarázza, hogy a szúnyog emésztőrendszere lebontja a vért, és közben elpusztítja a vírust. Az ürüléke már nem tartalmazza a HIV-et. És a maláriát okozó élősködőktől eltérően a HIV nem kerül a szúnyog nyálmirigyeibe.

Ahhoz, hogy valaki HIV-vel fertőződjön meg, nagyszámú fertőző részecskével kell érintkeznie. Ha egy szúnyog félbehagyja a vérszívást, és nyomban egy másik áldozatra száll, a szájszervén maradt vérmennyiség túl kicsi ahhoz, hogy ártani tudjon. A szakemberek szerint az sem okozna HIV-fertőzést, ha valaki egy nyílt seben lecsapna egy fertőzött vérrel teli szúnyogot.

[Forrásjelzés]

CDC/James D. Gathany

[Képek a 7. oldalon]

Kullancsok adják át a Lyme-kórt az embereknek (jobbra felnagyítva látható)

Balról jobbra: kifejlett nőstény, kifejlett hím, lárva (mind életnagyságban)

[Forrásjelzés]

Minden kullancs: CDC

[Képek a 10–11. oldalon]

Az áradások, az elégtelen higiénia és az emberek vándorlása hozzájárul azoknak a betegségeknek a terjedéséhez, amelyekért a rovarokban élő kórokozók felelősek

[Forrásjelzés]

FOTO UNACIONES (from U.S. Army)