Rovarok által terjesztett betegségek — Egyre nagyobb a gond

ESTE VAN, egy latin-amerikai család otthonában járunk. Az anyuka gyöngéden betakarja kisfiát, és jó éjszakát kíván neki. Később, az éj leple alatt egy majdnem 3 centiméteres, fényes, fekete rablópoloska mászik elő egy résből, mely az ágy fölött, a mennyezeten van. Rápottyan a mit sem sejtő fiúcska arcára, és szinte észrevétlenül belemélyeszti a szipókáját áldozata puha bőrébe. Miközben a véréből lakmározik, élősködőkkel teli ürüléket bocsát ki. A kisfiú álmában megvakarja az arcát, és már bele is dörzsölte a fertőzött ürüléket a sebbe.

Ez a kis epizód elég ahhoz, hogy a kisfiú elkapja a Chagas-kórt. Egy-két héten belül magas láza lesz, és a testrészei megduzzadnak. Ha életben marad, az élősködők megtelepszenek a szervezetében, s valósággal elözönlik a szívét, az idegeit és a belső szöveteit. Akár 10-20 év is eltelhet úgy, hogy semmilyen tünet sem jelentkezik. Azután viszont sérülhetnek az emésztőszervek, fertőzés alakulhat ki az agyban, és a beteg valószínűleg meghal szívelégtelenségben.

Ez a kitalált történet a valóságnak megfelelően mutatja be, hogyan is kaphatja el valaki a Chagas-kórt. Latin-Amerikában milliókat fenyeget a veszély, hogy ilyen halálos „csókot” kapnak.

Az ember soklábú kísérői

„A legtöbb, magas lázzal járó betegséget rovarok által terjesztett mikroorganizmusok okozzák” — jelenti ki az Encyclopædia Britannica. Az emberek a „rovar” szó alatt sokszor nemcsak a valódi rovarokat értik — vagyis az olyan, hatlábú állatokat, mint például a legyek, bolhák, szúnyogok, tetvek és bogarak —, hanem nyolclábúakat is, úgymint az atkákat és kullancsokat. A tudósok mindezeket az élőlényeket egy nagyobb kategóriába, az ízeltlábúak közé sorolják. Az ízeltlábúak alkotják az állatvilág legnépesebb törzsét, mely legalább egymillió ismert fajt foglal magában.

A legtöbb rovar ártalmatlan az emberre, sőt némelyik nagyon is hasznos. Nélkülük nem lenne beporozva és nem hozna termést sok olyan növény, amely táplálékot ad az embereknek és az állatoknak. Bizonyos rovarok a hulladék lebontásában játszanak szerepet. Számos rovar kizárólag növényi étrenden él, és olyanok is vannak, amelyek más rovarokkal táplálkoznak.

Tagadhatatlan, hogy bizonyos rovarok az embereket és az állatokat egyaránt fel tudják bosszantani fájdalmas csípésükkel, vagy egyszerűen azzal, hogy tömegestül jelen vannak. Az is előfordul, hogy nagy pusztítást visznek véghez a termésben. De az még rosszabb, hogy egyes rovarok betegségeket terjesztenek, és ezzel halált is okozhatnak. A rovarok által terjesztett betegségek „több ember megbetegedését és halálát okozták a XVII. századtól kezdve a XX. század elejéig, mint az összes többi ok együttesen” — jelenti ki Duane Gubler, az  Egyesült Államok Járványügyi Központjának munkatársa.

Jelenleg úgy minden hatodik ember van megfertőzve olyan betegséggel, amelyet rovarok közvetítésével kapott el. Az emberi szenvedésen túl a rovarok terjesztette betegségek súlyos gazdasági terhet jelentenek, kivált a fejlődő országokban, éppen ott, ahol a legszűkösebbek a források. Egyetlen járvány is rengeteg pénzt emészthet föl. Nyugat-Indiában egy ilyen járvány miatt 1994-ben állítólag dollármilliárdok fogytak el az ország és a világ anyagi készleteiből. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világ legszegényebb országai képtelenek lesznek előrelépni gazdaságilag, ameddig nem oldják meg az ilyen jellegű egészségügyi problémákat.

Hogyan adják át a betegségeket a rovarok?

A rovarok két fő módon adják át a betegségeket (közvetítő szerepük miatt vektoroknak nevezzük őket). Az egyik esetben mechanikusan történik a betegségek terjesztése. Ugyanúgy, ahogy mi is bevihetjük a piszkot a lakásba, ha nem töröljük meg a lábunkat, „a házi legyek milliónyi mikroorganizmust hordozhatnak a lábukon, s ezek a szervezetek — elég nagy mennyiségben — betegséget okozhatnak” — állapítja meg a Britannica Hungarica. A legyek összeszedik a szennyeződést, például ürülékről, aztán ételre-italra szállva, lerakják. Így az emberek legyöngítő és halálos betegségeket kapnak el — tífuszt, vérhast vagy akár kolerát is. A legyeknek a trachoma terjesztésében is részük van. Világszerte a legtöbb vak ember a trachomát okolhatja a szeme világának elvesztéséért. Az egyiptomi szemgyulladásként is ismert betegség úgy okoz vakságot, hogy elhegesíti a szivárványhártya előtti, átlátszó szaruhártyát. A világon összesen mintegy 500 millió embert sújt ez a csapás.

A piszokban tenyésző csótányokat is azzal gyanúsítják, hogy betegségeket adnak át mechanikus úton. A szakértők továbbá a csótányok miatt kialakuló allergiákkal hozzák összefüggésbe azt, hogy mostanában ugrásszerűen megnövekedett az asztmás megbetegedések száma, különösen a gyermekek körében. Képzeljük magunk elé például a tizenöt éves Ashley-t, aki éjszakákon át alig kapott levegőt az asztmája miatt. Amikor az orvosa meg akarja hallgatni Ashley tüdőhangjait, egy csótány pottyan ki a lány trikójából, és átiszkol a vizsgálóasztalon.

Amikor a testükben hordozzák a kórokozókat

Ha a rovarok vírusokat, baktériumokat vagy élősködőket hordoznak a testükben, úgy is terjeszthetnek betegségeket, hogy csípéssel vagy más úton továbbadják őket. A rovaroknak csak egy kis százaléka teszi beteggé az embereket ilyen módon. Szemléltetésként: a szúnyogoknak több ezer fajuk ismert, de csak a maláriaszúnyogok (Anopheles) neméhez tartozók terjesztik a maláriát, mely a tuberkulózis után a legtöbb halálesetet okozó fertőző betegség.

Más szúnyogok azonban számos egyéb kórt terjesztenek. A WHO beszámolója szerint „az összes rovar közül, amely betegséget terjeszt, a szúnyog jelenti a legnagyobb veszélyt, mivel maláriát, dengue  lázat és sárgalázat terjeszt, melyek együttesen minden évben több millió ember haláláért és több száz milliónak a megbetegedéséért felelnek”. A föld lakosságának legalább a 40 százalékát fenyegeti a veszély, hogy maláriás lesz, és körülbelül 40 százaléka számolhat a kockázattal, hogy elkapja a dengue lázat. Sok helyen mindkét betegséggel megfertőződhetnek az emberek.

De természetesen a szúnyogokon kívül más rovarok is hordoznak kórokozókat a testükben. A cecelégy adja át az álomkórt okozó egysejtűt. Az álomkór százezreket sújt, és miatta egész falvak kényszerülnek termékeny földjeik elhagyására. A folyami vakságért felelős fonalférgek terjesztésével a fekete „legyek” (cseszlék) megközelítőleg 400 000 afrikai embert tettek vakká. A papatázi legyek azt az egysejtűt hordozhatják, amely a leishmaniasis összefoglaló névvel illetett betegségeket okozza. Világviszonylatban minden korcsoportból most is milliók szenvednek ezektől a betegségektől, amelyek megnyomorítják, elcsúfítják, és gyakran meg is ölik áldozataikat. A mindenütt megtalálható bolhák galandférgeket hordozhatnak, és agyvelőgyulladást, tularaemiát, sőt pestist is okozhatnak. Ez utóbbiról általában mindenkinek a fekete halál jut eszébe, amely a középkorban mindössze hat év leforgása alatt Európa lakosságának legalább az egyharmadát irtotta ki.

A tetvek, atkák és kullancsok terjeszthetik a tífusz különböző fajtáit, valamint más betegségeket is. A kullancsok a világ mérsékelt égövi országaiban mindenütt hordozói lehetnek az esetlegesen gyengeséget okozó Lyme-kórnak, amely a legelterjedtebb, vektor által terjesztett betegség az Egyesült Államokban és Európában. Egy svéd tanulmány kimutatta, hogy a vonuló madarak több ezer kilométerre is elvihetik magukkal a kullancsokat, így azok a betegségek, amelyekért a bennük található kórokozók felelősek, új helyeken is felbukkanhatnak.  „A kullancsok (a szúnyogok kivételével) minden más ízeltlábút felülmúlnak abban, hogy hányféle betegséget ragasztanak az emberekre” — mondja az Encyclopædia Britannica. Szó ami szó, ugyanaz a kullancs akár három betegségokozó élőlényt is hordozhat, és egyetlen csípéssel mindhármat át tudja adni!

Betegségmentes időszak

Csak 1877-ben bizonyították tudományosan, hogy a rovarok betegségeket terjesztenek. Azóta nagyszabású kampányok keretében igyekeztek elpusztítani a betegséghordozó rovarokat, illetve csökkenteni a számukat. 1939-ben a DDT nevű rovarirtó vegyszer is bekerült a fegyvertárba, és az 1960-as évekre a rovarok által terjesztett betegségek már nem jelentettek nagyobb veszélyt az emberek egészségére, csak Afrikában. A vektorok számának mérsékléséről a hangsúly áttolódott a sürgős esetek gyógyszeres kezelésére, és csökkent a rovaroknak és azok lakóhelyének a tanulmányozása iránti érdeklődés. Azonkívül új gyógyszereket találtak fel, és úgy tűnt, hogy a tudomány rálelt a „varázspálcára”, amellyel bármilyen betegség gyógyítható. A világ fellélegezhetett, a fertőző betegségek engedtek a szorításukból. Ez az időszak azonban nem tartott sokáig. A következő cikk feltárja, hogy miért.

[Oldalidézet a 3. oldalon]

Jelenleg minden hatodik ember van megfertőzve olyan betegséggel, amelyet rovarok közvetítésével kapott el

[Kép a 3. oldalon]

A rablópoloska

[Kép a 4. oldalon]

A házi legyek betegséget okozó anyagokat hoznak-visznek a lábaikon

[Képek az 5. oldalon]

Sok rovar kórokozókat hordoz a testében

A fekete „legyek” folyami vakságot okozó élőlények gazdái

A szúnyogok maláriát, dengue lázat és sárgalázat terjesztenek

A tetvek tífuszt terjeszthetnek

A bolhák agyvelőgyulladást és más betegségeket idézhetnek elő

A cecelegyek álomkórt ragasztanak az emberre

[Forrásjelzések]

WHO/TDR/LSTM

CDC/James D. Gathany

CDC/Dr. Dennis D. Juranek

CDC/Janice Carr

WHO/TDR/Fisher

[Kép forrásának jelzése a 4. oldalon]

Clemson University - USDA Cooperative Extension Slide Series, www.insectimages.org