Figyeljük a világot

A cserepes virágok hasznosak

„Ha az iskola területén itt-ott cserepes virágok lennének elhelyezve, több ezer tanuló iskolai eredményén lehetne javítani” — számol be az ezzel kapcsolatos kutatásokról a londoni The Times. Derek Clements-Croome, a Readingi Egyetem egyik professzora megállapította, hogy néhány túlzsúfolt és nem megfelelően szellőztetett osztályteremben a szén-dioxid szintje több mint 500 százalékkal lépi túl a megengedett szintet, így a gyermekeknek nehezebb összpontosítaniuk, és a fejlődésük is lassabb. A professzor betegségokozóosztályterem-szindrómaként utal a jelenségre. Azt mondja, hogy a termek átlagosan ötször zsúfoltabbak, mint az irodaházak, ahol a dolgozókra és a teljesítményükre köztudottan rossz hatással van a „betegségokozóház-tünetegyüttes”. Milyen növényekkel lehetne javítani a levegő minőségén? Egy egyesült államokbeli vizsgálat szerint a csíkos csokrosindával érnék el a legjobb eredményeket. A Kanári-sárkányfa (egy dracénaféle), a közönséges borostyán, a gumifa, a vitorlavirág és a jukka is nagyon hatékonyan szűri meg a szennyezett levegőt. A házi növények úgy csökkentik a szén-dioxid mennyiségét, hogy oxigénné alakítják át.

 Tájékozatlan nemzedék

„Az amerikai fiatalok siralmasan keveset tudnak” — írja a New York-i Daily News. „Tizenegy százalékuk nem találja meg az Egyesült Államokat [a világtérképen]. Ha pedig egy felirat nélküli USA térképet raknak eléjük, a felének fogalma sincs, merre keresse New Yorkot.” Amikor más olyan országokról kérdezték őket, melyek a hírekben szerepelnek, csupán 13 százalékuk tudta, hogy hol van Irak vagy Irán, és csak 17 százalékuk találta meg Afganisztánt. A föld legnagyobb víztömegét, a Csendes-óceánt a 18—24 éves amerikaiaknak csupán a 71 százaléka találta meg a térképen. A National Geographic Society által összeállított, 56 kérdésből álló tesztet 3250 amerikai, brit, francia, japán, kanadai, mexikói, német, olasz és svéd fiatal töltötte ki. Noha egyetlen országban sem született ötös — amelyhez átlagban 42 helyes válaszra lett volna szükség —, Svédország közelítette meg a leginkább ezt a szintet 40 ponttal, utána pedig Németország és Olaszország következett 38 ponttal. Az amerikaiak 23 pontot értek el, így az utolsó előttiek lettek, egyedül Mexikót előzve meg, ahol 21 pontos eredmény született. „Ha a fiatalok nem tudják, mi hol van a térképen, és nincsenek tisztában a körülöttük zajló eseményekkel, hogyan érthetik meg azokat a kulturális, gazdasági és környezetvédelmi gondokat, melyekkel harcol a világ?” — tette fel a kérdést John Fahey, a National Geographic Society elnöke.

Az „aratás” 40-nél kezdődik

„Személyes döntéseink és az életünk során minket ért hatások következményeit 40 éves korunkban kezdjük learatni, amikor az öregedés felgyorsul.” Ezekkel a szavakkal foglalta össze Sydney (Ausztrália) egyik újságja, a The Daily Telegraph annak a jelentésnek a lényegét, amelyet egy egészségügyi konferencián készítettek. Rocco Di Vincenzo, a Victoria állambeli Swinburne-i Kórház vezető dietetikusa rámutat, hogy valószínűleg „sem a »hibás géneknek«, sem a hibásan működő szervezetnek” nincs annyira meghatározó szerepe egy ember egészségi állapotában 40 év felett, mint annak, hogy miként alakította az életét. „Most már tudjuk, hogy 40 felett az ember egészségét az örökölt gének és a környezeti hatások összessége határozza meg — mondta a dietetikus. — Egy országos intézet szerint, mely az öregedéssel foglalkozik, az idősek egészségi gondjainak a 80 százaléka egyáltalán nem az öregedés velejárója. Abból fakadnak, hogy az ember egy életen át elhanyagolja a szervezetét, és ennek a rossz bánásmódnak az első jelei 40 éves kor után kezdenek mutatkozni.”

A gyermekek könnyű prédái a nikotinnak

„A gyermekek néhány nap alatt rászokhatnak a dohányzásra, sőt már az első cigaretta a nikotin rabjaivá teheti őket — összegzi egy vizsgálat, melyről a londoni The Guardian című újság számolt be. — A közül a 332 fiatal közül, akik kipróbálták a dohányzást, még ha csak egyetlen szippantás erejéig is, 40 százalék figyelt meg magán olyan tüneteket, melyek szenvedélyről árulkodnak. A közül a 237 gyermek közül, akik beszívták a tüdejükbe a füstöt, 53 százalék számolt be szenvedély jeleiről.” A 30 hónapos vizsgálat során, melyet dr. Joseph DiFranza, az USA-beli Massachusettsi Egyetem Orvostudományi Karának munkatársa vezetett, közel 700 tanulót kísértek figyelemmel, akik a vizsgálat kezdetekor 12—13 évesek voltak. „A vizsgálat előtt úgy gondolták, hogy két év kell ahhoz, hogy egy gyermek rászokjon a dohányzásra, méghozzá úgy, hogy mindennap legalább fél csomag cigarettát elszív — mondta dr. DiFranza. — Néhány gyermek egy-két napon belül a szenvedély rabjává vált . . . Gyanítom, hogy sok esetben a nikotin már az első cigaretta után függőséget okoz.” Dr. DiFranza szerint egy tizenéves gyorsabban függővé válik, mivel az agya még fejlődésben van. „Szeretném, ha a fiatalok tudtára adnánk, hogy a cigarettával nem lehet kísérletezgetni. Olyan, hogy biztonságos dohányzás, nem létezik — mondta. — Meg kell győznünk őket arról, hogy csupán egy szál cigaretta elszívása életre szóló függőséghez vezethet.”

A „testen kívüli” élmények új megvilágításban

Akaratukon kívül svájci ideggyógyászok úgynevezett testen kívüli, vagy halálközeli élményt idéztek elő egy nőnél, akinek az agyához elektródokat kötöttek, hogy megállapítsák, pontosan hol keletkeznek az epilepsziás rohamai, jelenti egy német tudományos hírszolgálat, a Bild der Wissenschaft-Online. Valahányszor a jobb oldali kéreg gyrus angularis nevű agytekervényét ingerelték, a betegnek olyan érzése volt, mintha elhagyná és felülről nézné a testét. Úgy tűnik, az agynak ez a része kapcsolja össze a testről alkotott vizuális képeket a test helyzetének az érzékelésével. „Az elektromos ingerek hatására ez a kapcsolat megszakadt, melynek következtében a beteg érzékelőképessége látszólag elvált a testétől” — olvasható a hírszolgálat jelentésében. A testen kívüli élmények miatt „a testtől függetlenül létező lélek gondolata újra meg újra fejtegetések tárgyává válik”.

A rózsafüzér megújítása

„A rózsafüzér-imádság, mely a miatyánk és az üdvözlégy ismételgetéséből áll, már 500 éve hozzátartozik a hithű római katolikusok életéhez; célja az, hogy segítsen az imádkozónak elmélkedni Jézus és az édesanyja életének 15 kulcsfontosságú eseményén, vagy »titkán« — írja a Newsweek. — Tavaly [októberben] II. János Pál pápa egy apostoli levelében kijelentette, hogy egy negyedik ciklussal bővíti a füzérimát.” A negyedik ciklus Jézusnak a megkeresztelkedésétől az utolsó vacsoráig végzett szolgálatára fektet figyelmet. „A pápa szeretné, ha megnőne az érdeklődés »kedvenc« imája iránt, mely a II. vatikáni zsinat óta egyre csak veszít a népszerűségéből — teszi hozzá a magazin. — A pápai intézkedés elsődleges célja az, hogy növelje Jézus szerepét ebben a sajátos katolikus gyakorlatban, melyről a legtöbb embernek Mária jut az eszébe.” A pápa azt reméli, hogy a katolikusok ezáltal szokásukká teszik majd az elmélkedést, mert ahogyan megjegyezte, korunkban „a meditációnak régóta fontos szerepet tulajdonító keleti vallások nagy hatással vannak a kereszténységre”.

Túl nagyok az elvárások

„Németországban a legtöbb házasság azért megy tönkre, mert túl sokat várnak tőle” — számol be a Die Welt című napilap. Wassilios Fthenakis professzor szerint, aki a családi élettel kapcsolatban végez kutatásokat, „az emberek meghittségre vágynak, és maximális boldogságot keresnek a kapcsolatukban”. Megjegyezte azonban, hogy túlzás lenne arra számítani, hogy az effajta mámoros érzés még évtizedek múlva is tartani fog. Napjainkban nagy hangsúlyt fektetnek az egyéni boldogságra és az önmegvalósításra, így a házaspárok kevésbé hajlandóak kompromisszumokat kötni és együtt dolgozni a nehézségek idején. Egy másik szakember a következőket mondta: „Ahogy lekerül a rózsaszín szemüveg, az emberek nem törekednek többé arra, hogy megbeszéljék egymással a gondjaikat, és megmentsék a házasságukat.” Németországban manapság átlagosan már csak alig több mint 12 évig tartanak a házasságok.