Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Megváltozott erkölcsi értékek — Érzed a veszteséget?

Megváltozott erkölcsi értékek — Érzed a veszteséget?

Megváltozott erkölcsi értékek — Érzed a veszteséget?

„MELYIK az országunk legsúlyosabb gondja?” Amikor az Egyesült Államokban feltették ezt a kérdést, a legtöbben a családi élet romlását és az erkölcsi hanyatlást említették meg a legkiemelkedőbb vagy az egyik legkiemelkedőbb problémaként. A válaszok azonban nemcsak az ő érzéseiket tükrözik.

Párizs egyik napilapja, az International Herald Tribune, megjegyezte: „Szemmel látható a vágyódás, különösen a fiatalok között, valamiféle egyesítő elképzelésre, elismert eszményképek gyűjteményére, hogy bátran szembenézhessenek és megbirkózhassanak a világra mindinkább jellemző kapzsisággal, önzéssel és a közösségi szellem elvesztésével . . . Azzal, hogy az emberek egyre többet tárgyalnak a globális etika szükségességéről, elismerik, hogy valami hiányzik.”

Mit gondolsz? A kormányokat és a világ vezetőit — köztük az üzleti élet kimagasló személyiségeit — olyan értékek irányítják, melyekkel egy boldogabb és biztonságosabb jövő felé vezethetnek minket? Érzel némi veszteséget amiatt, hogy megváltoztak a világ erkölcsi értékei?

Nagyon aggaszthat például a saját személyes biztonságod. Milyen környéken élsz? Elhagyhatod-e a lakásodat anélkül, hogy jól bezárnád az ajtót? Biztonságban érzed magad, amikor a környező utcákon sétálsz sötétedés után? Ha azon szerencsés emberek között vagy, akik körül nem dúl háború, és nem kell tartaniuk etnikai zavargásoktól vagy rivális bandák véres összecsapásaitól, a félelem még így is ott bujkálhat benned, hogy megtámadnak, kirabolnak, betörnek a lakásodba vagy meglopnak. Teljesen érthető, ha emiatt nyugtalanság vagy a veszteség érzése gyötör.

Emellett talán már nem vagy képes olyan mértékben bízni másokban, mint korábban, mivel mind a munkahelyeden, mind a magánéletedben azt tapasztaltad, hogy az emberek egyre inkább hajlanak arra, hogy kihasználjanak másokat, ha azzal egy kicsit is előmozdíthatják a saját érdekeiket.

A kormánynak példát kell mutatnia

A történelem folyamán mindig is elfogadott tény volt, hogy egy társadalom tagjainak személyes értékrendje és a társadalom élén álló kormányzat értékrendje között szoros kapcsolat van. Calvin Coolidge még azelőtt, hogy az Egyesült Államok elnöke lett, ezt mondta: „Előszeretettel beszélünk alapvető, természet adta jogokról, de kérdem én, van-e ember, aki elő tud állni olyan joggal, mely már azelőtt is természetszerűen létezett és elfogadott volt, mielőtt még hivatalos törvények születtek volna a kikiáltására és védelmezésére?”

Mindent egybevetve, az éppen hatalmon lévő kormány — függetlenül attól, hogy miként került hatalomra — előmozdíthatja vagy útját állhatja a polgárjogok tiszteletben tartásának. Ilyen jogok például a sajtó-, vallás- és szólásszabadsághoz, illetve a gyülekezéshez való jog, az, hogy senkit se lehessen önkényesen letartóztatni vagy zaklatni, és hogy minden személy ügyét pártatlan bíróság tárgyalja.

Abraham Lincoln, akit később az Egyesült Államok elnökévé választottak, egyszer ezt mondta: „A kormányzás célja törvényszerűen az, hogy el legyen végezve mindaz, aminek az elvégzésére egy közösségnek szüksége van, de amit a közösség tagjai önmagukban, személyes képességeikkel egyáltalán nem tudnak, vagy nem olyan jól tudnak elvégezni.” Amikor a kormány ilyen nemes célok elérésén fáradozik, az embereknek nem esik nehezükre bizalommal lenni a hatalmon lévők iránt.

Ám az egykori bizalom helyett napjainkban cinizmust és gyanakvást lehet tapasztalni. Egy nemrégiben végzett felmérésből kiderült, hogy az Egyesült Államokban a megkérdezettek 68 százaléka úgy érzi, hogy a szövetségi tisztviselők erkölcsi szempontból csupán átlagosak, sőt vannak, akik még ezt a szintet sem ütik meg. Sok országban a megvesztegetési botrányok és a legmagasabb körökben folyó korrupció megrendítette az embereknek a kormányhivatalnokokba vetett bizalmát. Érthető módon ez is egyre többekben kelti azt az érzést, hogy megfosztották valamitől.

Salamon király jó példája

Egy ókori példa jól szemlélteti, hogy valójában mekkora ereje lehet azoknak az értékeknek, melyek egy vezető életét irányítják. Salamon király i. e. 1037-től 998-ig uralkodott Izrael 12 törzse fölött. Apja, Dávid király Izrael egyik legkiemelkedőbb királya volt. A Biblia azt mondja Dávidról, hogy szerette az igazságot és az igazságosságot, és elsősorban olyan ember volt, aki feltétel nélkül bízott az Istenében, Jehovában. Dávid ezeket az értékeket adta át Salamonnak.

A Mindenható Isten megjelent egy álomban Salamonnak, és a következőket mondta neki: „Kérj a mit akarsz, hogy adjak néked” (2Krónika 1:7). Salamon nem hatalmas vagyont, személyes dicsőséget és politikai győzelmeket kért, hanem bölcs, értelmes és engedelmes szívet, amellyel jól tudja majd kormányozni Izrael nemzetét. Kérése megmutatja, hogy melyek azok az értékek, amelyek közel álltak a szívéhez.

Milyen hatással volt Salamon uralkodása az emberekre? Isten bölcsességgel, dicsőséggel és vagyonnal áldotta meg mindaddig, amíg hű maradt a nemzet szellemi értékeihez. A régészeti leletek azt bizonyítják, hogy Salamon uralkodása alatt anyagi bőség jellemezte az országot. Egy könyv a következőket írja: „A vagyon, mely mindenfelől özönlött a királyi udvarba, és a virágzó kereskedelem . . . a gazdasági élet minden területén gyors és szembetűnő fellendülést eredményezett” (The Archaeology of the Land of Israel).

Igen, amikor Salamon jól kormányozta a népet, az alattvalók békében, biztonságban és boldogságban élhettek. „És lakozék Júda és Izráel bátorsággal, kiki mind az ő szőlőtője és fügefája alatt. Dántól fogva Bersebáig; Salamonnak minden idejében” (1Királyok 4:20, 25).

Salamon király rossz példája

Sajnálatos módon Salamon értékrendje, ahogyan sok mai vezetőé is, idővel megváltozott. Ezt olvashatjuk a bibliai beszámolóban: „valának néki feleségei, hétszáz királynéasszony és háromszáz ágyas; és az ő feleségei elhajták az ő szívét. És mikor megvénült Salamon, az ő feleségei elhajták az ő szívét az idegen istenek után, úgy hogy nem volt már az ő szíve tökéletes az Úrhoz, az ő Istenéhez, a mint az ő atyjának, Dávidnak szíve” (1Királyok 11:3, 4).

Milyen hatással volt az emberekre Salamon megváltozott értékrendje? Minden képessége és bölcsessége ellenére Salamon az uralkodásának későbbi éveiben elnyomta a népet. A kormány szertelen költekezése óriási terhet rótt a nemzet gazdaságára. A munkások elégedetlenkedni kezdtek. A politikai ellenfelek dacoltak a király hatalmával, és arra törekedtek, hogy megfosszák a trónjától. Megszűnt az összetartozás érzése a nemzetben. Milyen ellentmondásos, hogy a következő szavakat éppen Salamon jegyezte fel: „Ha az igazak jutnak hatalomra, örül a nép, de ha a bűnösök uralkodnak, nyög a nép” (Példabeszédek 29:2, Újfordítású revideált Biblia).

Salamon halála után nem sokkal a politikai zavargások és a kormánnyal szembeni bizalmatlanság a nemzet kettészakadásához vezetett. Olyan időszak következett, melyet nehéz körülmények, széthúzás és hanyatlás jellemzett. Az izraeliták óriási veszteséget szenvedtek. A kormány értékrendje megváltozott, és már nem a nép érdekeit tartotta szem előtt. A gond gyökere az volt, hogy a vezetők figyelmen kívül hagyták Jehovát és a törvényeit. Emiatt az egész nemzet szenvedett.

Korunk bizalmatlanságtól szenvedő világa

Napjainkban sok kormányhivatalnok, üzletember és vallási vezető igen csekély figyelmet fordít arra, hogy helyes erkölcsi értékek szerint éljen. Az ebből fakadó veszteség a legtöbb embernek elmebeli és lelki gyötrelmet okoz. A kormányok és a többi vezető az országuk legalapvetőbb gondjait is egyre kevésbé képesek megoldani.

Nem sikerült például véget vetniük a háborúknak, megfékezniük az egészségügyi ellátás költségeinek az emelkedését vagy helyreállítaniuk a kábítószer-kereskedelem okozta károkat. Az oktatási rendszer is az összeomlás szélén áll. Emellett számos kormány támogatja a szervezett módon folyó szerencsejátékokat. Sok kimagasló üzletember és vallási vezető óriási csalódást okozott azzal, hogy korrupt és erkölcstelen ügyletekbe bocsátkozott. Nem csoda, hogy olyan sokan kételkednek azoknak a becsületességében, akikhez irányításért fordulnak.

De képes-e bármelyik kormány is arra, hogy megvédje az alapvető emberi jogokat és értékeket, sőt síkraszálljon értük? Igen, képes. Cikksorozatunk utolsó cikke megmutatja, hogyan.

[Oldalidézet a 7. oldalon]

A kapzsiság, az önzés és a közösségi szellem elvesztése mindinkább jellemző a világra (INTERNATIONAL HERALD TRIBUNE).

[Képek a 8. oldalon]

Amikor Salamon király engedelmeskedett Isten törvényeinek, kiváló értékrendet adott át az alattvalóinak