A Biblia nézőpontja

Ne beszélj bántóan!

„Ugyanabból a szájból jön ki áldás és átok. Nem helyénvaló, testvéreim, hogy ezek továbbra is így menjenek” (JAKAB 3:10).

A BESZÉD páratlan sajátosságunk, mely megkülönböztet minket az állatoktól. Sajnos sokan rosszul használják ezt az ajándékot. A sértegetés, átkozódás, káromkodás, istenkáromlás, ízléstelen megjegyzések, ocsmány beszéd fájdalmat okozhat, sokszor még a fizikai fájdalomnál is nagyobbat. „Van olyan, a ki beszél hasonlókat a tőrszúrásokhoz” — mondja a Biblia (Példabeszédek 12:17).

Több és több embernek válik szokásává a káromkodás. Az iskolák arról számolnak be, hogy a gyermekek egyre sűrűbben használnak durva szavakat. Vannak, akik azt állítják, hogy a sértő beszéd hasznos is lehet, mert az ember megkönnyebbül utána. „A durva beszéd akkor hatásos, amikor a szokványos szókészlettel nem tudjuk kifejezni érzéseink mélységét” — írta egy személy, aki politológiát tanul. Keresztényekként  átvehetjük-e ezt az engedékeny szemléletmódot a bántó beszédről? Hogyan érez erről Isten?

Iszonyodjunk az ocsmány tréfálkozástól!

Nem csupán manapság használnak az emberek ocsmány szavakat. Meglepő, hogy az emberek szájából már az apostolok idejében, körülbelül 2000 évvel ezelőtt is elhangzottak ilyenek. Úgy tűnik például, hogy a kolosszéi gyülekezetben némelyek mérgükben mondtak trágárságokat. Feltehetően így akartak, talán megtorlásul, nekitámadni másoknak, vagy megsérteni őket. Manapság sok ember szintén dühében használ ocsmány szavakat. Ezért Pál levele, melyet a kolosszéiaknak küldött, ma is időszerű. Ezt írta: „vessétek le magatokról mindezeket: az indulatot, a haragot, a rosszaságot, a becsmérlő beszédet és az ocsmány beszédet szátokból” (Kolosszé 3:8). Egyértelmű, hogy a keresztények azt a tanácsot kapják, hogy tartózkodjanak a haragkitörésektől, illetve az ocsmány beszédtől, mely sokszor kéz a kézben jár a haraggal.

Az igaz, hogy sokan nem támadó jelleggel használnak ocsmány szavakat, és nem céljuk megbántani másokat. A legtöbb esetben a beszélő szájából valószínűleg csak kicsúsznak a hitvány szavak, s így beleivódnak a mindennapos beszédbe. Sőt, némelyek nehéznek találják, hogy káromkodás nélkül fejezzék ki a gondolataikat. Gyakran még az is előfordul, hogy a beszélő meg akar nevettetni másokat a trágár szavakkal. De ha valaki ocsmány tréfákat használ, vajon olyan helytelenséget követ el, amely nem számít annyira súlyosnak és elfogadhatatlannak? Gondolkodjunk el a következőkön.

Az ocsmány tréfákat a meghökkentő nyelvezetükkel mások szórakoztatására szánják. Manapság a durva viccelődés egyik fő témája a szex. Sokan, akik tiszteletre méltónak tartják magukat, mulatságosnak találják ezt a nyelvezetet (Róma 1:28–32). Nem meglepő hát, hogy manapság számos hivatásos komikusnál állandóan terítéken van mind a természetes, mind a természetellenes szexuális élet. Se szeri, se száma az olyan mozifilmeknek, televíziós műsoroknak és rádiós programoknak, melyekben a szereplők viccesnek állítják be a szemérmetlenséget.

A Biblia nem rejti véka alá a véleményét az ocsmány tréfálkozásról. Pál apostol ezt írta az efézusi keresztényeknek: „Paráznaság és bármiféle tisztátalanság vagy kapzsiság még csak ne is említtessék közöttetek, mint ahogy szent emberekhez illik, se szégyenteljes viselkedés, se bolond beszéd, se ocsmány tréfálkozás, melyek nem illenek” (Efézus 5:3, 4). Egyértelmű, hogy az ocsmány nyelvezet, bármilyen indítékkal használják is, elfogadhatatlan Isten előtt. Az ilyen beszéd helytelen és bántó.

Istennek nem tetsző durva szavak

A bántó beszéd persze sokkal többet foglal magában az ocsmány nyelvezetnél. Mély sebeket ejthet a sértegetés, gúnyolódás, rosszmájúság és nyers bírálgatás is. Az biztos, hogy mindannyian vétkezünk a szavainkkal, különösen mivel sok gúnyolódó, rossznyelvű személlyel vagyunk körülvéve (Jakab 3:2). Az igaz keresztényeknek azonban sohasem szabad átvenniük azt az engedékeny szemléletmódot, amellyel az emberek vannak a becsmérlő beszéd iránt. A Bibliából világosan látszik, hogy Jehova Isten helytelenít mindenféle bántó beszédet.

A Királyok második könyve például beszámol egy csapat fiúról, akik sértegették Elizeus prófétát. A történetből megtudjuk, hogy „csúfolják vala [a prófétát], ezt mondván: Jőjj fel, kopasz, jőjj fel, kopasz!” Jehova tudott olvasni ezeknek a fiataloknak a szívében, és látta rosszindulatukat, ezért igen komolyan vette gyalázkodásukat. A beszámolóból kiderül, hogy Isten 42 fiú életének vetett véget becsmérlő beszédük miatt (2Királyok 2:23, 24).

Az izraeliták „Isten követeit kigúnyolták, az ő beszédeit megvetették, és prófétáival gúnyt űztek; míglen az Úrnak haragja felgerjede az ő népe ellen, s többé nem vala segítség” (2Krónika 36:16). Bár Isten leginkább a nép bálványimádása és engedetlensége miatt volt haragos, érdemes mégis megfigyelni, hogy a Biblia konkrétan megemlíti azt, hogy Isten prófétáit gúnyolták. Ez megerősíti, hogy Isten határozottan helyteleníti az ilyen viselkedést.

 Ezzel összhangban a Biblia a következőre ösztönzi a keresztényeket: „Az idősebb férfit ne bíráld szigorúan” (1Timóteus 5:1). Ezt az alapelvet mindig alkalmazhatjuk, bárkivel kerülünk is kapcsolatba. A Biblia arra buzdít, hogy ’senkiről se beszéljünk ártóan, ne legyünk kötekedők, legyünk ésszerűek, teljes szelídséget mutatva ki minden ember iránt’ (Titusz 3:2).

Tartóztassuk meg az ajkainkat!

Olykor nehéz lehet ellenállni a kísértésnek, hogy megsértsünk valakit. Egy személy, ha igazságtalanul bántak vele, feljogosítva érezheti magát, hogy kegyetlen, durva szavakkal megbüntesse a vétkezőt. Előfordul, hogy ilyen szavakat szemtől szembe mond neki, de az is lehet, hogy a háta mögött. A keresztényeknek azonban nem szabad engedniük a kísértésnek. A Példabeszédek 10:19 kijelenti: „A sok beszédben elmaradhatatlan a vétek; a ki pedig megtartóztatja ajkait, az értelmes.”

Isten angyalai kiváló példát mutatnak. Ők tudatában vannak minden rossznak, amit az emberek elkövetnek. Bár az angyalok ereje és hatalma nagyobb, mint az embereké, mégsem emelnek ellenük vádat becsmérlő kifejezésekkel, „mégpedig Jehova iránti megbecsülésből” (2Péter 2:11). Az angyalok megtartóztatják az ajkukat, mivel tudják, hogy Isten tökéletesen tudatában van mindenki bűnének, és képes arra, hogy helyreigazítsa a dolgokat. Mihály, az arkangyal visszatartotta magát, és még az Ördöggel szemben sem használt becsmérlő szavakat (Júdás 9).

A keresztények igyekeznek utánozni az angyalokat. Megszívlelik a Biblia tanácsát: „Senkinek se viszonozzátok rosszal a rosszat. Olyasmikről gondoskodjatok, amik minden ember szemében kiválók. Ha lehetséges, amennyire tőletek függ, minden emberrel békében legyetek. Ne álljatok bosszút magatokért, szeretteim, hanem adjatok helyet a haragnak; mert meg van írva: »Enyém a bosszú; én visszafizetek, ezt mondja Jehova«” (Róma 12:17–19).

Érdemes megjegyezni, hogy a hangszínünk és a hangerőnk is bántó élt kölcsönözhet a szavainknak. Nem szokatlan, hogy férjek és feleségek hangos szócsatákban sértegetik egymást. Sok szülő gyakran ordítozik a gyermekeivel. Holott nincs rá szükség, hogy ordítozva fejezzük ki az érzéseinket. A Biblia erre ösztönöz: „Minden rosszindulatú keserűség és harag és indulat és ordítozás és becsmérlő beszéd távolíttassék el tőletek” (Efézus 4:31). Azt is mondja, hogy „az Úr rabszolgájának pedig nem kell harcolnia, hanem finomnak kell lennie mindenki iránt” (2Timóteus 2:24).

Gyógyító szavak

Mivel napjainkban oly gyakran hallani becsmérlő, ocsmány beszédet, a keresztényeknek el kell dönteniük, hogyan fognak védekezni ez ellen a káros hatás ellen. A Biblia jó módszert ajánl, amikor azt mondja, hogy szeressük a felebarátainkat (Máté 7:12; Lukács 10:27). Ha őszintén törődünk velük, és igazán szeretjük őket, mindig arra érzünk majd indíttatást, hogy gyógyításra használjuk a szavainkat. „Ne jöjjön ki rothadt beszéd a szátokból, hanem csak olyan, ami jó az építésre, ahogy a szükség kívánja, hogy azt adja a hallgatóknak, ami kedvező” — figyelmeztet a Biblia (Efézus 4:29).

Ha Isten Szavával töltjük meg elménket, az szintén segíteni fog, hogy kerüljük a bántó beszédet. A Szentírás olvasása és az azon való elmélkedés megkönnyítheti azt, hogy ’levessünk minden szennyességet’ (Jakab 1:21). Igen, Isten Szava meg tudja gyógyítani az elménket.