Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Figyeljük a világot

Figyeljük a világot

Figyeljük a világot

Halásznak a farkasok

Éveken át azt hitték, hogy a farkasok kizárólag szárazföldi állatokkal, például szarvasfélékkel táplálkoznak. Ám a kanadai The Vancouver Sun arról számol be, hogy a megfigyelések szerint azok a farkasok, melyek a Brit Columbia partvidékének középső részén elterülő esőerdőkben élnek, különböző kagylóféléket, sőt lazacot is esznek — „egyetlen óra alatt akár húsz halat is elfogyasztanak”. A farkas először csak észrevétlenül figyeli a halat, aztán „hirtelen a vízben terem, és halálos csapást mér rá”. Tíz támadás közül átlagosan négy sikerrel jár. Ami fejtörést okoz a kutatóknak, az az, hogy a lazacoknak miért csak a fejét eszik meg. Chris Darimont kutató feltevése az, hogy a lazac fejében bizonyára olyan tápanyagok vannak, amelyekre a farkasnak szüksége van, vagy az is lehet, hogy a hal többi részében káros élősködők találhatók. „Ezek a farkasok folyton meglepetést okoznak nekünk — mondja a kutató. — Kíváncsi vagyok rá, hogy mi mindent rejteget még az esőerdő.”

Kiskorú zsarnokok

„A gyermek az úr a házban! — írja a Wprost című lengyel hetilap. — Elsősorban nekik vásárolunk drága ruhákat, kozmetikumokat és modern készülékeket. Az alacsony vagy átlagos jövedelemből élő családok között vannak olyanok, melyekben a szülők keresetének a 80 százalékát a tizenévesek emésztik fel.” A beszámoló, mely a varsói Szülők Egyetemének egyik munkatársa, Małgorzata Rymkiewicz által vezetett kutatásra épül, felsorolja a zsarnokoskodó gyermekek egy-két jellemvonását. Például ahelyett, hogy hálásak lennének a szüleiknek, „mind többet követelnek, nincsenek megelégedve azzal, amit kapnak, agresszívek, és figyelmetlenek másokkal szemben”. A kutatónő kifejti: „Szörnyű hibákat követünk el a gyermeknevelés során; mindent megengedünk nekik, még az egészen kis gyermekeknek is.” A Pszichológusok Lengyelországi Szövetsége egyetért ezzel a véleménnyel: „Hogy mennyi korlátozást fogad el egy tizenéves, az attól függ, hogy mennyit szabtunk ki neki egy- és négyéves kora között . . . Ha mindig beadjuk a derekunkat, amikor tizenéves gyermekünk ellenkezik vagy erőszakoskodik, nem teszünk mást, mint zsarnokot nevelünk belőle.”

Házasságtörő Kft.

Japánban a boldogtalan házasságban élő emberek némelyike ügynököknek fizet, hogy dúlják fel a házasságát, jelenti ki a tokiói IHT Asahi Shimbun című újság egyik cikke. Ha egy férj szeretne megszabadulni a feleségétől, de nincs alapja a válásra, elmehet egy ilyen házasságtörő ügynökséghez, mely fizetség fejében kiküld egy jóképű férfit, aki „a véletlen folytán” találkozik az ügyfél feleségével, és viszonyt kezdeményez vele. Előbb vagy utóbb a feleség beleegyezik a válásba. A fizetett szerető feladata itt véget ér, és eltűnik. Ha egy feleség szeretné a férjét ajtón kívül tudni, az ügynökség egy vonzó fiatal nőt küld ki, hogy a férjet ágyba csalja. Egy 24 éves hölgy elmondja, hogy a férfiak „szinte soha nem mondanak nemet” neki. Az eseteknek „úgy a 85-90 százalékában sikerrel” jár. Az egyik ügynökség igazgatója elbocsátja azokat az alkalmazottakat, akik 5 személy közül 3-at elszalasztanak, írja az újság. „Nem hibázhatnak — jelentette ki az igazgató. — Itt üzletről van szó.”

Miért vannak utcagyerekek?

„A családon belüli erőszak az elsődleges oka annak, hogy a gyermekek és a serdülők otthonról az utcára költöznek” — írja az O Estado de S. Paulo című brazil újság. Nemrégiben Rio de Janeiróban 1000 gyermek bevonásával végeztek felmérést, akik egy gyermekekért és serdülőkért működtetett alapítványnál találtak menedéket. Kiderült, hogy a gyermekek 39 százalékát otthon bántalmazták vagy veszekedések szemtanúja volt. „Ezek a gyermekek azt szeretnék, ha méltósággal bánnának velük, és abban a hamis hitben vannak, hogy az utcán ez így lesz” — állapította meg Leni Schmitz szociológus. A felmérés feltárta, hogy a gyermekek 34 százaléka azért választotta az utcát, hogy alkalmi munkát vállalhasson vagy kolduljon, 10 százaléka azért, mert kábítószerezik, és 14 százalékuk csupán annyit mondott, hogy ő az utcán akart élni. A kutatók szerint az utóbbi magyarázat mögött gyakran más okok húzódnak meg, például az, hogy otthon megbecstelenítették a gyermeket. A szociológus elmondta, hogy a gyermekeknek körülbelül a 70 százaléka más utcagyerekekkel él együtt. „Saját családi hierarchiát [alakítanak ki] maguk között, bátyjuknak, nagybácsijuknak, apjuknak és anyjuknak tekintve más gyermekeket.”

Krisztus helyett jótékonyság

„Nagyon sok misszionárius nem szentel figyelmet Jézusnak.” Ez az idézet volt olvasható nemrégiben a La Stampa című olasz újságban. A jelentések szerint a misszionáriusok, ahelyett hogy Krisztusról prédikálnának, szociális programokban vesznek részt, melyek célja az, hogy enyhítsék a szegénységet és a szenvedést. Vatikánváros egyik weboldala szerint Crescenzio Sepe bíboros, az Evangelizálási kongregáció nevű vatikáni szervezet feje így beszélt a katolikus misszionáriusokról: „Az utóbbi néhány évtizedben megnőtt a kísértés . . . , hogy elhanyagolják a Krisztusról szóló üzenet hirdetését, illetve [az emberekért végzett] szolgálat szellemi oldalát. Emiatt néhányuk most már pusztán emberbaráti tevékenységekben vesz részt, melyeknek semmi közük a szellemiséghez; olyan szociális kötöttségeket vállalnak, melyek bár hasznosak, nem tükrözik vissza az apostolok szellemét, amelyről az Apostolok cselekedetei oly ékesen tanúskodnak.”

A dohányzás károsabb, mint gondoltuk

„Elég, ha egy nő csupán három szál cigarettát szív el naponta, és megkétszereződhet nála a szívbetegség és a korai halál kockázata” — jelenti a londoni The Daily Telegraph. Egy 20 évet felölelő, 12 000 dán férfival és nővel végzett vizsgálat során első ízben derült fény arra a tényre, hogy napi néhány szál cigaretta is káros lehet. Kiderült, hogy még azoknak az egészségét is nagyobb veszély fenyegeti, akik nem szívják tüdőre a füstöt. Amanda Sandford, a Dohányzás Ellen — Az Egészségért nevű szervezet szóvivője kijelentette, hogy a vizsgálat eredményeinek fényében „a dohányzók jól teszik, ha megpróbálnak teljesen leszokni a cigarettáról”. Egy másik vizsgálat során, melyről a londoni The Times számolt be, görögországi orvosok, az Athéni Orvostudományi Egyetem munkatársai megállapították, hogy ha egy nemdohányzó férfi rendszeresen kénytelen mások füstjét szívni, még ha naponta csupán 30 percig is (ami egyébként körülbelül egy szál cigaretta elszívásának felel meg), 47 százalékkal növekedhet meg nála a szívbetegség kockázata; a nőknél a növekedés 56 százalékos lehet.

Magánstrandok veszélyeztetett fókáknak

A Világ Természetvédelmi Unió jelentése szerint 1996 óta a fehérhasú barátfóka a világ tíz legveszélyeztetettebb állata között van nyilvántartva. Még mindig van körülbelül 400-600 barátfóka, mely szabadon is képes fennmaradni. Akkor csökkent le a számuk, amikor elkezdtek vadászni rájuk. Nem szándékosan ugyan, de a halászok is megöltek számos fókát a munkájuk során. Aztán jöttek a fejlesztési programok és a turizmus, melyek nagy kárt tettek a fókák élőhelyében, fejti ki a spanyolországi El País című újság. A barátfókák emiatt barlangokban kerestek menedéket. Vihar idején azonban a tajtékzó hullámok végeznek a barlangban rekedt fókakölykökkel. Jelenleg Spanyolország és Mauritánia kormányai együttes erővel azon fáradoznak, hogy a Szahara nyugati részének atlanti-óceáni partjainál, Cabo Blanco barlangjai és sziklái közelében védett területet alakítsanak ki a fókáknak. Itt él a fehérhasú barátfókák legnagyobb csoportja, összesen 150 egyed. Nyilván ügyelni fognak arra, hogy a területen folytatott emberi tevékenység minimális legyen.

Műanyag bankók

2002 októberében Mexikó is csatlakozott azokhoz az országokhoz, melyek műanyagból készült pénzt használnak. A papírpénzt apránként felváltják a műanyag bankjegyek. Az El Universal című újság elmondja, hogy Ausztráliában, Brazíliában, Romániában és Új-Zélandon már műanyagból készült pénzt használnak. A papírpénzt a kínaiaknak köszönhetjük, ám a polimernek azt a fajtáját, melyből az új bankjegyek készülnek, az ausztrálok fejlesztették ki, mutat rá az újság. A műanyagból előállított pénznek számos előnye van. Amellett, hogy tisztább, „a papírpénznél négyszer hosszabb ideig marad forgalomban, nem megy olyan könnyen tönkre a mindennapi használat során . . . , nehezebb hamisítani, és miután jó szolgálatot tett, a műanyagot újra fel lehet dolgozni”.