Erőszakos bűntények — Hová süllyedt ez a világ?

FRANK és Gabriella az oregoni (USA) óceánparton sétálgattak hajnalban, és gyönyörködtek a napfelkeltében. Nem is sejtették, hogy mi fog történni velük. Néhány perccel később már mindketten halottak voltak. Közelről fejbe lőtték őket. Vajon bosszúból tették? Vagy féltékenységből? Szó sincs róla. A fegyveresnek, aki még csak nem is ismerte őket, csupán izgatta a fantáziáját, hogy milyen érzés megölni valakit.

„1996. április 28-án, vasárnap az egész nyugati világ megdöbbenve értesült róla, hogy egy bizonyos Martin Bryant mivel szórakoztatta magát. Csodás örömmámorban úszott, és módfelett élvezte, hogy mekkora hatalma van, amikor a tasmaniai Port Arthur városában mindenkire rálőtt, akivel csak találkozott” (Philip Atkinson: A Study of Our Decline). Összesen 35 ember halálát okozta!

Kanadában egy 65 éves nyugdíjas férfi szokása szerint kora reggel kerékpározni ment. Amint haladt, egy autó hátulról elgázolta. A sofőr továbbhajtott, otthagyta a férfit, a kerékpárját pedig magával vonszolta mintegy 700 méteren át. A hatóságok először azt gondolták, hogy cserbenhagyásos gázolásról van szó, de a további nyomozás során kiderült, hogy a vezető egy lopott autóval indult sétakocsikázásra. Úgy tűnik, a kerékpáros elgázolása része volt a „mókának”.

A bűnözés újabb fajtája?

A bűnözés már évszázadok óta kísér bennünket, de az előbb említett bűnesetek arra késztetik az embereket, hogy ezt kérdezzék: „Miért tették? Hogyan jut egyáltalán valakinek az eszébe ilyen?” Bár a megszokott bűntényekre, mint amilyen a lopás vagy a csalás, talán nem is nagyon figyel fel a közvélemény, egyre több olyan eset van, amely megragadja a média figyelmét, és arra készteti az embereket, hogy ezt mondják: „Ez egyszerűen őrület! Hová süllyedt ez a világ?”

Ezek a bűntények másak. Gyakran döbbenetesek és vadak. Ahogy a fenti példák is mutatják, általában ártatlan emberek ellen követik el, akik nem is ismerik a tetteseket. Ezenkívül gyakran úgy tűnik, hogy nincs érthető oka ezeknek az erőszakos bűntényeknek. Az értelmetlenül elkövetett tettek sora pedig egyre nő.

1999 áprilisában Coloradóban (USA) két tanuló egy iskolai lövöldözés során megölte 12 diáktársát és egy tanárt, majd öngyilkosságot követett el. Kaliforniában 1982-ben egy férfi azért  halt meg, mert olyan vény nélkül kapható gyógyszert vett be, amelybe valaki sztrichnint kevert. 1993-ban két tízéves fiú rávette a kétéves James Bulgert, hogy jöjjön el velük a bootle-i (Merseyside, Anglia) bevásárlóközpontból, ahol édesanyja éppen a hentesüzletben vásárolt. Kivitték egy vasúti töltéshez, és agyonverték.

Vannak olyan tettek, amelyeket terrortámadásnak mondhatunk, például a tokiói metróban 1995-ben végrehajtott gáztámadást. Japán megdöbbent, amikor egy szekta tagjai mérgező gázzal árasztották el a tokiói metrót. Tizenkét ember halt meg, és a sebesültek száma több ezer volt. Kevesen tudják elfelejteni a New York-i Világkereskedelmi Központ elpusztítását, valamint a washingtoni Pentagon megtámadását, melyek mintegy 3000 életet követeltek, és az indonéziai Bali szigetén tavaly történt bombarobbantást, amely közel 200 ember halálát okozta.

Nyilvánvaló, hogy az ilyen erőszakos bűntények nagyon elterjedtek. Az egész világot sújtják, sok-sok nemzetet és embercsoportot.

Némelyik esetben az elkövetők mintha versenyeznének egymással, hogy ki tud még megdöbbentőbb bűntettet elkövetni. Ezenkívül a gyűlöletből fakadó bűntények egyre megszokottabbak. Ezeket rendkívüli kegyetlenséggel hajtják végre olyan emberek ellen, akiknek az egyetlen „hibájuk” az, hogy más rasszhoz, valláshoz vagy etnikai csoporthoz tartoznak. Ez történt 1994-ben, amikor mintegy 800 000 tuszit gyilkoltak meg Ruandában.

Mindez sokakat elgondolkoztat: „Hová süllyedt ez a világ? Azelőtt is ilyen volt? Mi lehet ezek mögött a szörnyű bűntettek mögött? Milyen remény van az ilyen kegyetlen bűntények csökkentésére vagy megszüntetésére?” A következő cikkek ezekkel és még más kérdésekkel is foglalkoznak.

[Oldalidézet a 4. oldalon]

Az erőszakos bűntényeket gyakran vaktában követik el, és az elkövetőknek nincsenek érthető indítékaik