Valami nincs rendjén az időjárással?

„AMIKOR két angol találkozik, elsőként az időjárást tárgyalják meg.” Így viccelődött a híres író, Samuel Johnson. Ám az utóbbi években az időjárás már nemcsak beszélgetések kezdeményezésekor jön szóba. A világ minden részén súlyos problémaként emlegetik. Miért? Mert az időjárás — mely amúgy is mindig szeszélyes volt — egyre kiszámíthatatlanabbnak tűnik.

Európát például 2002 nyarán szokatlanul nagy esőzések sújtották; olyan nagyok, hogy a következményekről szólva azt mondták, hogy „Közép-Európában több mint egy évszázadra visszamenőleg ezek voltak a legsúlyosabb áradások”. Nézzünk meg a hírek közül néhányat:

AUSZTRIA: „Ausztriában Salzburg, Karintia és Tirol tartományokban a hatalmas esőzések különösen nagy károkat okoztak. Sok utcát elöntött a sár. Helyenként 15 méter magas sár- és törmelékhegyek emelkedtek. Bécsben a Südbahnhofnál [Déli pályaudvar] egy zivatar vonatbalesetet okozott, melyben többen megsebesültek.”

CSEH KÖZTÁRSASÁG: „Szörnyű élmény ez a prágaiaknak. Vidéken azonban még tragikusabb a helyzet. Kétszázezer embernek kellett elhagynia az otthonát! Egész településeket öntött el az árvíz.”

FRANCIAORSZÁG: „Huszonhárman meghaltak, kilencen eltűntek, és több ezer embert súlyos kár ért . . . A hétfői viharokban három emberrel villámcsapás végzett . . . Egy tűzoltó életét vesztette, miután megmentett egy vészhelyzetbe jutott házaspárt, amelyet a kocsijában ülve sodort el a víz.”

NÉMETORSZÁG: „A Szövetségi Köztársaság történelmében még soha nem kellett olyan sok embert kitelepíteni a városokból és falvakból, mint amennyit most, »az évszázad áradása« alatt. A lakosok ezrével menekültek el a lakóhelyükről. A legtöbbjük elővigyázatosságból hagyta el otthonát. Néhány embert az utolsó pillanatban sikerült megmenteni csónakkal vagy helikopterrel.”

OROSZORSZÁG: „Legalább 58-an veszítették életüket a Fekete-tenger partjánál . . . Körülbelül 30 autó és busz hever a tengerfenéken. Az előrejelzésekben újabb viharok kialakulására figyelmeztetnek, ezért még csak meg sem lehet próbálni felkutatni őket.”

ROMÁNIA: „Eddig több mint 10 ember halt meg a július közepe óta sújtó viharok következtében.”

 Nemcsak Európa szenved

A Süddeutsche Zeitung című német napilap 2002 augusztusában a következőkről számolt be: „Heves esőzések és viharok újabb pusztító hulláma söpört végig Ázsián, Európán és Dél-Amerikán. Szerdán legalább 50-en haltak meg Nepálban egy földcsuszamlás miatt. Egy tájfun nyolc embert ölt meg Dél-Kínában, és óriási zivatart okozott Közép-Kínában. A kínai esőzések következtében a Mekong-folyó vízszintje 30 évre visszamenőleg most volt a legmagasabb; több mint 100 házat lepett el a víz Thaiföld északkeleti részén . . . Argentínában legalább öten fulladtak vízbe a heves esőzéseket követően . . . A Kínát sújtó nyári viharok miatt több mint ezren veszítették életüket.”

Míg a föld több részén a víz pusztított, addig az Egyesült Államokat könyörtelen szárazság gyötörte. Egy jelentés rámutatott: „Az egész nemzetet aggasztják a majdnem vagy teljesen kiapadt kutak, az ország folyóinak eddig mért legalacsonyabb vízállása, valamint az, hogy több mint kétszer annyi futótűz ütött ki, mint amennyi megszokott ebben az évszakban. Az odaveszett terményekből és legelőkből, az ivóvízhiányból, valamint a futótüzek és porviharok okozta károkból ítélve a szakemberek úgy becsülik, hogy a 2002-es szárazság több milliárd dollárjába fog kerülni a gazdaságnak.”

Észak-Afrika egyes részein az 1960-as évek óta pusztító szárazsággal küszködnek. A beszámolók szerint „a csapadékmennyiség 20-49 százalékkal alacsonyabb, mint a XX. század első felében, nagy éhínséget és rengeteg halálesetet okozva”.

Az El Niño nevű időjárási jelenség — mely a Csendes-óceán keleti részén a víz felmelegedése miatt alakul ki — időről időre áradást és más időjárási zavarokat okoz Észak- és Dél-Amerikában. * A CNN hírszervezet egyik jelentése rámutat, hogy az 1983/84-es El Niño „több mint 1000 ember haláláért volt felelős, és szinte minden kontinensen okozott valamilyen időjárási katasztrófát, 10 milliárd dolláros kárt téve a tulajdonban és az állatállományban”. Azóta, hogy az El Niñót a XIX. században azonosították, a jelenség rendszeres időközönként (körülbelül négyévente) ismétlődik. Ám néhány szakembernek az a véleménye, hogy „az El Niño gyorsított az időtervén”, és a jövőben „gyakrabban fog mutatkozni”.

Egy beszámoló, melyet az USA Nemzeti Repülési és Űrkutatási Hatósága állított össze, a következőről biztosít minket: „A szokatlanul meleg őszi időszakokat vagy a túlságosan csapadékos teleket, egyszóval a »fura« időjárást többnyire annak normális, regionális változásai okozzák.” Bizonyos jelekből mégis arra lehet következtetni, hogy súlyos gonddal nézünk szembe. A Greenpeace nevű környezetvédő szervezet jóslata szerint „veszélyes időjárási jelenségek — köztük egyre pusztítóbb erejű hurrikánok és heves esőzések — fognak továbbra is sújtani világszerte. Még súlyosabb szárazságokra és árvizekre kell számítanunk, melyek szó szerint át fogják formálni a föld felszínét, tengerparti területeket és erdőket tüntetve el.” Vajon van alapja az effajta előrejelzéseknek? S ha igen, mi okozza ezeket a veszélyes időjárási jelenségeket?

[Lábjegyzet]

 [Képek a 2–3. oldalon]

Áradások Németországban (fent) és a Cseh Köztársaságban (balra)