A Biblia nézőpontja

Van-e elfogadható oka az etnikai gyűlölködésnek?

MIT éreznél, ha alattomosnak, erőszakosnak, butának vagy erkölcstelennek tartanának csupán azért, mert egy bizonyos etnikai csoport * tagja vagy? Biztosan nem vennéd jó néven. Pedig sajnos több millió ember kénytelen ezt elszenvedni. Ezenfelül a történelem folyamán rengeteg ártatlan embert bántalmaztak, sőt öltek meg pusztán azért, mert egy bizonyos rasszhoz vagy nemzetiséghez tartozott. A napjainkban dúló véres konfliktusok legtöbbjét is etnikai gyűlölködés szítja. Ugyanakkor sokan, akik pártfogolják az effajta erőszakos cselekedeteket, azt mondják magukról, hogy istenhívők, és tisztelik a Bibliát. Vannak olyanok is, akik szerint az ember mindig is hajlamos lesz a rasszizmusra, mivel ez a természetéből fakad.

Vajon a Biblia jóváhagyja az etnikai gyűlölködést? Kerülhet-e valaki olyan helyzetbe, amikor joggal gyűlölheti azokat, akiknek más a kultúrájuk vagy más rasszba tartoznak? Reménykedhetünk-e abban, hogy a jövőben nem lesz etnikai gyűlölködés? Mi a Biblia nézőpontja?

A cselekedeteik miatt lettek elítélve

Ha valaki csak futólag tekinti át, hogy miként bánt Isten a korábban élt emberekkel, rossz következtetést vonhat le: azt, hogy Isten helyeselte az etnikai gyűlölködést. Végül is számos bibliai beszámoló úgy ír Istenről, mint aki egész törzsek és nemzetek felett hajt végre ítéletet. Igen ám, de ha jobban megvizsgáljuk a történteket, látni fogjuk, hogy Isten azért ítélte el ezeket a népeket, mert erkölcstelenül hátat fordítottak az isteni törvényeknek, és nem azért, mert egy bizonyos etnikai csoportot képviseltek.

A kánaánitákat például a romlottságot tükröző szexuális és démoni szertartásaik miatt ítélte el Jehova Isten. Még gyermekeket is égettek el áldozatul hamis isteneknek! (5Mózes 7:5; 18:9–12). Ám néhány esetben egy-egy kánaánita hitet gyakorolt Istenben, és megbánta a bűneit, ezért Jehova életben hagyta és megáldotta őt (Józsué 9:3, 25–27; Héberek 11:31). Az egyik kánaánita asszonynak, Ráhábnak még az is megadatott, hogy a megígért Messiásnak, Jézus Krisztusnak az ősanyjává legyen (Máté 1:5).

 A Törvényből, melyet Isten az izraelitáknak adott, kiderül, hogy Isten nem részrehajló. Éppen ellenkezőleg, minden ember sorsát a szívén viseli. A 3Mózes 19:33, 34-ben Isten a következő könyörületes parancsot adta az izraelitáknak: „Hogyha jövevény tartózkodik nálad, a ti földeteken, ne nyomorgassátok őt. Olyan legyen néktek a jövevény, a ki nálatok tartózkodik, mintha közületek való benszülött volna, és szeressed azt mint magadat, mert jövevények voltatok Égyiptom földén. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.” Mózes második és ötödik könyvében hasonló parancsolatok olvashatók. Nyilvánvaló, hogy Jehova nem tartotta elfogadhatónak az etnikai gyűlölködést. Ragaszkodott hozzá, hogy az etnikai csoportok egyetértésben éljenek.

Jézus elítélte az etnikai türelmetlenséget

Amikor Jézus a földön volt, a zsidók és szamáriaiak hajlamosak voltak arra, hogy megvessék egymást. Egy alkalommal az egyik szamáriai falu lakosai nem fogadták be Jézust, pusztán azért, mert zsidó volt, aki Jeruzsálembe igyekezett. Te mit tettél volna, ha téged utasítanak így el? Jézus tanítványait nyilván a kor előítélete indította arra, hogy ezt kérdezzék: „Uram, akarod-e, hogy azt mondjuk, hogy tűz szálljon le az égből, és semmisítse meg őket?” (Lukács 9:51–56). Vajon Jézus hagyta, hogy erőt vegyen rajta a tanítványaiból áradó keserűség? Nem, sőt még meg is dorgálta a tanítványait, és békésen egy másik faluban keresett tetőt a feje fölé. Nem sokkal ezután Jézus elmondta az irgalmas szamaritánusról szóló példázatot, melyben rendkívül hatásosan szemléltette, hogy egy személy nem válik ellenséggé pusztán az etnikai hovatartozása miatt. Sőt, lehet, hogy nagyon is jó embertársnak bizonyul!

Etnikai csoportok a keresztény gyülekezetben

Jézus a földi szolgálata során elsősorban a saját nemzetéből valókat igyekezett tanítványaivá tenni, de rámutatott, hogy idővel mások is a követőivé válnak majd (Máté 28:19). Vajon mindenki Jézus követője lehet, függetlenül attól, hogy melyik etnikai csoport tagja? Igen! Péter apostol kijelentette: „Bizonyosan látom, hogy nem részrehajló az Isten, hanem minden nemzetben elfogadható előtte, aki féli őt, és igazságosságot cselekszik” (Cselekedetek 10:34, 35). Pál apostol később megerősítette ezt a gondolatot. Egyértelműen rámutatott, hogy egy személy etnikai hovatartozásának nincsen szerepe a keresztény gyülekezetben (Kolosszé 3:11).

A Biblia a Jelenések könyvében is alátámasztja, hogy Isten minden embert elfogad, függetlenül attól, hogy ki melyik etnikai csoporthoz tartozik. János apostol egy Isten által ihletett látomásban „minden nemzetből, törzsből, népből és nyelvből” való nagy sokaságot látott, melynek tagjait Isten megmentésben részesítette (Jelenések 7:9, 10). Ez a „nagy sokaság” lesz az alapja annak az új emberi társadalomnak, melynek tagjai a hovatartozásuktól függetlenül az Isten iránti szeretetük egyesítő ereje által békében fognak élni egymással.

Addig is a keresztényeknek küzdeniük kell az ellen a hajlam ellen, hogy elítéljenek másokat az etnikai hovatartozásuk miatt. Igazságos és szeretetteljes részünkről, ha Istenhez hasonlóan minden személyt külön egyénnek tekintünk, és nem csupán egy etnikai csoport tagjának. Ugye, te is azt szeretnéd, ha mások így bánnának veled? Jézus találóan erre intett: „Mindazt tehát, amit akartok, hogy az emberek megtegyenek veletek, nektek is hasonlóképpen meg kell tennetek velük” (Máté 7:12). Gyönyörű az élet etnikai gyűlölködés nélkül. Nagyobb az ember belső békéje, és feszültségmentes kapcsolatoknak örvendhet másokkal. Ami még fontosabb, a Teremtővel, Jehova Istennel is harmonikus lehet a kapcsolata, mivel ő nem részrehajló. Milyen nyomós ok ez arra, hogy elvessük az etnikai gyűlölködést!

[Lábjegyzet]