Katasztrófa a tengeren — Tragédia a szárazföldön

AZ ÉBREDJETEK! SPANYOLORSZÁGI ÍRÓJÁTÓL

ÖKOLÓGIAI és gazdasági válság vette kezdetét, amikor 2002. november 13-án a Prestige nevű olajszállító hajó léket kapott a háborgó tengeren. A sérült hajót nem sikerült megmenteni. Hat nap múlva kettétört, és Spanyolország partjaitól körülbelül 200 kilométerre elsüllyedt. Addigra közel 20 000 tonna olaj szivárgott a tengerbe.

Az olajszállító több mint 50 000 tonna olajat vitt magával a hullámsírba. Odalent a hajótestből tovább szivárgott az olaj, naponta körülbelül 125 tonna. Az újonnan létrejött olajfoltok megállíthatatlanul sodródtak a part felé. Azért van ez annyira tragikus hatással a környezetre, mert a kiömlött nehézfűtőolaj rendkívül sűrű és mérgező.

A párolgó olaj jó néhány önkéntessel elbánt, akik azért jöttek, hogy megpróbálják megtisztítani a partot. Tetézve a gondokat, a fűtőolaj hatalmas, szurokszerű szőnyegként terült el a hullámzó vízen, és úgy tapadt a sziklákra, mint valami fekete rágógumi. „Ez a történelem egyik legborzasztóbb olajszőnyege” — siránkozott Michel Girin, egy adatfelvevő, kutató- és kísérleti központ igazgatója, ahol a balesetek miatt bekövetkezett vízszennyeződésekkel foglalkoznak.

Hősies harc

Heteken át több száz halász hajózott ki a tengerre, hogy szembeszálljon az olajfoltokkal, melyek a megélhetésüket veszélyeztették. A halászok hősies harcot vívtak, hogy összegyűjtsék az olajat, mielőtt fekete ellenségük eléri a partokat, és tönkreteszi a világ egyik leggazdagabb halászterületét. Néhányan kézzel emelték ki a vízből hatalmas adagokban a nyúlós, iszapszerű olajat. „Majd megszakadtunk, de mi, akik kis csónakokkal voltunk, nem tehettünk mást” — meséli Antonio, az egyik helyi halász.

Míg a halászok kint a tengeren próbáltak felülkerekedni az olajon, addig Spanyolország különböző részeiről több ezer önkéntes érkezett, hogy segítsen megtisztítani a partszakaszt. Fehér, egyszer használatos overalljaikban, maszkkal az arcukon úgy néztek ki, mint akik biológiai háborúban vesznek részt.  Pedig nem. Feladatuk az volt, hogy fáradságot nem kímélve vödrökbe lapátolják az olajat, hogy azt azután el lehessen szállítani. A halászokhoz hasonlóan néhány önkéntes puszta kézzel állt neki felszedni a parton éktelenkedő olajat.

Tragikus következmények

„Azt hittem, megszakad a szívem, amikor megpillantottam a fekete, olajos hullámokat a muxíai rakpart felé közeledni — mondta Rafael Mouzo, Corcubiónnak, egy olyan észak-galíciai városnak a polgármestere, ahol a partszakasz nagymértékben szennyeződött. — A kiömlött olaj rengeteg ember megélhetését nehezítette meg városunkban.”

Sajnos az egyik olajszőnyeg Spanyolország gyönyörű, új nemzeti parkjában, a Las Islas Atlánticasban (Atlanti-szigetekben) tette a legnagyobb kárt. Ezen a Galícia partjainak közelében fekvő, korábban érintetlen öt szigeten hatalmas kolóniákban fészkeltek a tengeri madarak. A szigetek víz alatti talapzata kiváltképp sok tengeri élőlénynek adott otthont.

December elejére a nemzeti parkhoz tartozó partszakasznak a 95 százalékát szennyezte be az olaj. Az ornitológusok számításai szerint a katasztrófa körülbelül 100 000 madarat érint. De ez még nem minden. A búvárok hatalmas, szilárddá dermedt olajlabdákat láttak a tengerfenéken himbálózni. Micsoda kárt tesznek ezek a sérülékeny tengeri ökoszisztémában!

Jay Holcomb, aki egy madármentő központot hozott létre, elmondja: „A madarak általában vagy megfulladnak, vagy azért pusztulnak el, mert kihűl a testük. Az olaj átjárja tollazatukat, így az már nem hőszigetel és nem vízhatlan. Emellett a nehézolaj lehúzza a madarakat, ahogyan egy embert is a víz alá húzhatnak az átázott ruhadarabok . . . Noha viszonylag kevés madarat tudunk megmenteni, nagy megelégedéssel tölt el, hogy legalább néhányat megmentünk.”

„Csak idő kérdése volt, hogy mikor következik be”

A világnak szüksége van olajra az energiaellátás miatt, ám a költségek csökkentése érdekében az olajat sokszor veszélyes, nem megfelelően karbantartott hajókon szállítják. Ezért a The New York Times azt írta a katasztrófáról, hogy „csak idő kérdése volt, hogy mikor következik be”.

Az elmúlt 26 év során a Prestige volt a harmadik olajszállító hajó, mely elsüllyedt Galícia partjainál. Úgy tíz évvel ezelőtt az Aegean Sea sérült meg az észak-galíciai La Coruña közelében, és 40 000 tonna nyersolajat eresztett a tengerbe. A közeli partszakaszok egyes részei azóta sem álltak helyre teljesen. Az Urquiola pedig 1976-ban süllyedt el ugyanebben a tölcsértorkolatban. Ebből a hajóból katasztrofális mennyiségű — több mint 100 000 tonna — olaj folyt a vízbe.

E miatt a legutóbbi katasztrófa miatt az Európai Unió úgy döntött, hogy egyetlen olyan, fűtőolajat szállító tankhajót sem enged a tengerre, amelynek nincs dupla fenéklemeze. Hogy ezzel az intézkedéssel meg lehet-e védelmezni a már megtépázott partszakaszokat Európában, az majd elválik.

Egyértelmű, hogy az emberi kormányzatok nem tudnak olyan világot teremteni, amelyet ne csúfítana el valamiféle szennyeződés, legyen az olajfolt, mérgező hulladék vagy légszennyező anyagok. A keresztények azonban tudják, hogy a jövőben Isten Királyságának felügyelete alatt bolygónk paradicsommá lesz átalakítva, s azt soha nem fogja beszennyezni semmi (Ézsaiás 11:1, 9; Jelenések 11:18).

[Kép a 20–21. oldalon]

A Prestige 50 000 tonna olajat vitt magával a hullámsírba

[Forrásjelzés]

AFP PHOTO/DOUANE FRANCAISE