Rovarűző majmoknak!

VENEZUELA trópusi erdői adnak otthont egy rendkívül intelligens főemlősnek, a csuklyásmajmok egy fajának (Cebus olivaceus). Amikor beköszönt náluk az esős évszak, az esőfelhőkkel együtt valami más is érkezik: kegyetlen szúnyogok áradata. Nem elég, hogy ezek a betolakodók kellemetlenek, ráadásul még veszélyesek is. Gyakran előfordul, hogy egy élősködő bögöly petéit hordozzák magukon, melyek a majom bőre alá kerülve gennyes hólyagokat okoznak, és legyengítik az állatot.

A csuklyásmajmok, nyilván a támadás elleni védekezésül, bekenik testüket egy hatékony, természetes rovarűzővel — ez pedig nem más, mint egy őserdei százlábú váladéka. Ezek a százlábúak kétfajta vegyi anyagot választanak ki, melyek hatékonyak a rovarok ellen. És ez a váladék még a hadseregnél használt mesterséges rovarűző szernél is erősebb!

Így hát az esős évszak alatt ezek a csuklyásmajmok végigkutatják a fakérget vagy a termeszvárakat, ilyen 10 centiméteres százlábúakat keresgélve. És ha találnak egyet, alaposan bedörzsölik vele magukat, tetőtől talpig. A Journal of Chemical Ecology című folyóirat szerint „a majmok között olyan nagy a kereslet a százlábú váladéka iránt, hogy ha kell, akár négyen is osztoznak egyetlen százlábún”. Még a táplálkozáskor vagy más alkalmakkor betartott rangsort is képesek elfelejteni, amikor a rovarűző masszázs elkezdődik.

[Kép a 15. oldalon]

A százlábú váladéka

[Forrásjelzés]

Thomas Eisner/Cornell University

[Kép forrásának jelzése a 15. oldalon]

Dr. Zoltan Takacs