A tudományban hittem

KENNETH TANAKA ELMONDÁSA ALAPJÁN

„AZ IGAZSÁG szabaddá tesz titeket.” Ezek a szavak — melyek a Kaliforniai Műszaki Intézet (Caltech) egyik emblémáján olvashatók — arra indítottak, hogy kimagasló tudományos ismeretet szerezzek. 1974-ben vettek fel az intézetbe, s ezzel elindultam azon az úton, mely végül kutató tudósi pályámhoz vezetett. Miután geológiából megszereztem a baccalaureatusi, majd magiszteri fokozatot, a Kaliforniai Egyetemen tanultam tovább Santa Barbarában.

Miközben tudományos ismereteim bővültek, a vallásos nézeteim és értékeim is gyökeresen megváltoztak. Noha az evolúciós elmélet — merthogy azt tanultam — és az istenhit nem fértek meg egymás mellett, később kénytelen voltam átértékelni a szemléletmódomat. Hogyan váltam én, egy kutató geológus Isten odaadó imádójává? Nos, elmondom, hogyan történt.

Egy kisfiú, akit ámulatba ejt a világegyetem

Már életem korai szakaszában is teljesen lenyűgözött a tudomány. Seattle-ben, Washington államban nőttem fel az Egyesült Államokban. Gyermekként a szüleim határozottan arra ösztönöztek, hogy igyekezzek minél nagyobb tudásra és iskolázottságra szert tenni. Mindig is élvezettel olvastam a világegyetemről: az anyagok és az élet építőelemeiről, az alapvető erőkről, a térről, az időről és a relativitásról. Körülbelül nyolcéves lehettem, amikor felfigyeltek a tudomány iránti szeretetemre, így az iskolában minden héten különórát kaptam a tudományokkal kapcsolatos tantárgyakból.

 Vasárnaponként egy baptista templomba jártam hittanra, de inkább csak azért, hogy részt vehessek a kirándulásokon és kempingezéseken. A család többi tagját sem a vallás, sem Isten nem foglalkoztatta. Amint megismertem a történelmet, és tudomást szereztem a vallások által elkövetett borzalmakról, a lelkiismeretem nem engedte, hogy továbbra is részt vegyek az egyházi tevékenységekben. Abban is kezdett meginogni a hitem, hogy egyáltalán létezik-e Isten, mivel úgy tűnt, hogy a tudomány szinte mindenre magyarázatot tud adni.

Irányváltás, és még több változás a láthatáron

Az egyetemre azzal a szándékkal jelentkeztem, hogy fizikát tanuljak, ám a középiskola utolsó évében elvégeztem egy geológiai fakultációt. Néhány órán tanulmányi kirándulásra mentünk Washington állam egy-egy híres sziklaképződményéhez. „Milyen jó lenne — gondoltam —, ha mind a természet, mind a tudomány iránti szeretetemnek hódolhatnék!”

Ezért ahogy elkezdtem az egyetemet, gyorsan átkértem magam geológia szakra. Tantárgyaim némelyikébe a geokronológia és az ősmaradványokon alapuló történeti földtan tanulmányozása is beletartozott. A fosszíliák kapcsán azt tanultuk, hogy az egyes fajok evolúció útján fejlődtek ki. Az én meglátásom az volt, hogy az evolúció még bizonyításra vár. Mindamellett a rendelkezésre álló geológiai bizonyítékok fényében ésszerű magyarázatnak tartottam ezt az elméletet, különösen ha összehasonlítottam a teremtésről alkotott népszerű elgondolásokkal. Amikor megtudtam, hogy az egyetemen vitafórumot rendeznek a teremtés és az evolúció támogatói, úgy döntöttem, nem megyek el. Számomra teljesen világos volt, hogy a föld nem jöhetett létre kevesebb, mint egy hét alatt, ahogyan azt néhány kreacionista állítja!

Az Egyesült Államok délnyugati részén tett tanulmányútjaim során kénytelen voltam elgondolkodni azon, hogy vajon helyesek-e az Isten létezéséről alkotott elképzeléseim, noha a vallással szemben erős ellenérzéseim voltak. Éjszakánként, amikor a sivatag feletti tiszta égbolton tündöklő égitestekben gyönyörködtem, egyszerűen nem tudtam más következtetést levonni, mint azt, hogy valóban Istennek kellett teremtenie a világegyetemet. A csillagászok bebizonyították, hogy a világegyetemnek volt kezdete, de tudtam, hogy a tudomány önmagában soha nem lesz képes megmagyarázni, hogy miért indult el ez a folyamat. Az tűnt ésszerűnek, hogy a minket körülvevő kozmoszt egy hatalmas és intelligens Teremtő tervezte és hozta létre.

A Mars feltérképezése és kérdések tömkelege

Mire 1983-ban, 27 évesen megkaptam geológiából a doktori címet, már a Marsot vizsgáltam az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata megbízásából. Azóta több tucatnyi planetográfiai cikket írtam és térképet készítettem a tudományos közönség, illetve az átlagemberek számára. A Nemzeti Repülési és Űrkutatási Hatóság több tanácsadó testületének tagjaként több, Marssal kapcsolatos űrkutatási program szervezésében vettem részt. A kutatásaim és egyéb feladataim teljesítése során számos ország, egyetem és kutatóintézet tekintélyes planetográfusaival volt szerencsém találkozni.

A sok képzés és kutatási tapasztalat lassanként helyreigazította bennem azt a romantikus képet, melyet gyermekkoromban alkottam a tudományról. Rájöttem, hogy a tudomány nem képes, és soha nem is lesz képes mindenre megadni a választ. Külön említést érdemel az a felismerés, hogy a tudomány nem ad időtálló célokat az embernek, és nem visz igazi értelmet az életébe. A tudomány jelenlegi állása szerint a világegyetem vagy össze fog omlani, vagy egy rendszertelen halmazzá hullik majd szét. Márpedig ha a nemlét felé haladunk, akkor hogyan lehetne bármiféle értelme a létezésnek?

Egy új életpálya kialakítása

Flagstaffben, Arizonában éltem, amikor 1981 szeptemberében találkoztam Jehova Tanúival. Beleegyeztem a bibliatanulmányozásba, mert be akartam nekik bizonyítani, hogy a Biblia is, és ők is tévednek. Emellett szerettem volna végre megtudni, hogy valójában mit tartalmaz ez a könyv.

Ettől kezdve minden héten órákat töltöttem el a Szentírás tanításainak elemzésével. Meglepetésemre a Biblia lapjain tekintélyes ismeretanyagra és mélyreható megállapításokra bukkantam. Nagy lelkesedéssel vizsgáltam meg a Biblia tudományos  kijelentéseinek pontosságát, és több száz, részletekbe menő próféciát tanulmányoztam át, melyek az évezredes emberi történelem egy-egy fejleményével foglalkoznak. Különösen az tetszett, hogy miként támasztják szilárdan alá a Dániel és a Jelenések könyvének összetett próféciái együttesen azt a megállapítást, hogy „az utolsó napokban” élünk (2Timóteusz 3:1).

A Biblia tanulmányozásával a tudtomon kívül egy kimagasló egyéniség példáját követtem. Ugyanis később tudtam meg, hogy Sir Isaac Newton, akit minden idők egyik legzseniálisabb tudósának tartanak, mélyen tisztelte és behatóan tanulmányozta a Bibliát. Newtonhoz hasonlóan engem is főleg a Dániel és a Jelenések könyvében található próféciák érdekeltek, amelyek sok olyan, nagy horderejű történelmi eseményről és fejleményről jövendölnek, mely már végbement. * Én viszont határozottan előnyösebb helyzetben voltam Newtonnál, mivel az ő napjai óta számos további prófécia beteljesedett, vagy beteljesülőben van. Mint megtudtam, ezek a próféciák rendkívül átfogóak és sokfélék, s emellett tévedhetetlenek és cáfolhatatlanok is. Egyszeriben megnyíltak a szemeim, amikor megértettem, hogy a több mint 40 férfi által 1600 év alatt lejegyzett Bibliában egyetlen következetes, összefüggő és erőteljes üzenet vonul végig, amely választ ad az emberiséget és annak jövőjét érintő fontosabb kérdésekre.

Ám az evolúcióba vetett hitemet nem tudtam csak úgy sutba dobni. Becsültem azokat a tekintélyes tudományos véleményeket, melyek alátámasztják az elméletet. Mindamellett arra jutottam, hogy a Bibliában egyetlen olyan kijelentés sincs a fizikai világról, amely ne egyezne meg az ismert tényekkel, és melyet meg lehetne cáfolni.

Tudatosult bennem, hogy ha az ember szeretné teljesen, összefüggésükben megérteni a Biblia mindenre kiterjedő, mégis egybefonódó tanításait, nem teheti meg, hogy akár egyetlenegyet is elvet közülük, így a Mózes első könyvében lévő teremtési beszámolót sem. Megértettem tehát, hogy az egyetlen ésszerű végkövetkeztetés ez: igazságként kell elfogadni az egész Bibliát.

Kitartó kutatás az igazság után

Mindeközben, amint részt vettem a tudományos kutatásokban, láthattam, hogy sok elmélet először széles körben elfogadottá válik, aztán egy idő múlva bebizonyítják, hogy téves. Nekünk, tudósoknak részben azért nehéz a dolgunk, mert bonyolult témákkal foglalkozunk, de nem sok adat és kutatási eszköz áll a rendelkezésünkre. Így megtanultam, hogy ne fogadjak el tényként bizonyítatlan elgondolásokat, függetlenül attól, hogy mennyi munkát fektettek a kidolgozásukba.

Ha reálisak akarunk lenni, el kell ismernünk, hogy a fizikai világ sok alapvető részletére nem lehet tudományos magyarázatot adni. Például miért van az, hogy az élet építőelemei és az azokat irányító törvények képesek tökéletesen fenntartani bonyolult életfolyamatokat és ökoszisztémákat? Míg a tudomány nem alkalmas arra, hogy feltárja Isten lényét, az Ő ihletett Szava nyilvánvaló bizonyítékokkal szolgál a létezésére és a Teremtőként végzett tevékenységére (2Timóteusz 3:16). Ezzel a szellemi tudással a tarsolyunkban megismerhetjük azt a Személyt, aki erővel, bölcsességgel és szépséggel ruházta fel a fizikai világot.

Még szilárdabb lett a meggyőződésem a Biblia tudományos kijelentéseinek pontosságát illetően azáltal, hogy Jehova Tanúi több kiadványát is gondosan áttanulmányoztam,  így Az élet — hogyan jött létre? Evolúció vagy teremtés útján? és a Van-e Teremtő, aki törődik veled? című könyveket is. Ezek a kiadványok mélyreható tudományos témákat elemeznek, valamint rendkívül pontos leírást adnak a legújabb kutatások eredményeiről és a szakma kimagasló képviselőinek következtetéseiről. Emellett kifejtik, mennyire fedik egymást az ismert tudományos tények és a bibliai kijelentések, ha azokat helyesen értelmezik.

Például megmutatják, hogy az ősmaradványok alátámasztják a különböző életformák megjelenésének általános sorrendjét, amelyről a Mózes első könyve ír. Továbbá rámutatnak, hogy az ókoriak értelmezése alapján a teremtési „nap” egy hosszú korszak is lehet, ahogyan a tudomány manapság a „kor” és „időszak” szavakat használja a történeti földtanban. A Biblia tehát nem cáfolja meg a tudományos felfedezéseket. Kifejti, hogy a teremtési napok rendkívül hosszú időszakokat ölelnek fel. A kreacionistáknak az a meggyőződése, hogy ezen napok mindegyike 24 órából áll, nem támasztható alá a Bibliával.

Hit és hiszékenység — Nem ugyanaz

Tudós lévén nem szeretem a hiszékenységet. A bizonyítékokon alapuló hitet azonban mélyen tisztelem. Az effajta szilárd hitről a Héberek 11:1 a következőképpen ír: „A hit a remélt dolgok biztosítékon alapuló várása, a nem látható valóságok nyilvánvaló bizonyítása.” Az Isten ígéreteibe vetett bizalom azon a megalapozott bizonyítékon nyugszik, hogy a Biblia Istentől ihletett. Az embernek el kell vetnie a népszerű, ám alaptalan hitnézeteket, melyek ellentétben állnak a Szentírással. Ilyen a halhatatlan lélek, a tüzes pokol és a Háromság tana is, hogy csak néhányat említsek. Sok téves tantétel eredete az ókori filozófiában, illetve mitológiában keresendő, míg mások hiányos bibliai ismeretből fakadnak. A hamis tanításokhoz való ragaszkodás szüleménye az a „vakhit”, mely a legtöbb hitbuzgó emberre jellemző, s mely miatt sok tudós semmibe veszi a vallást.

Tudósként az egyik legfontosabb feladatom az, hogy megmagyarázzam, megvédelmezzem és átadjam másoknak a kutatásom eredményeit. A Biblia igazságával kapcsolatban is úgy éreztem, hogy meg kell tanítanom másoknak, mivel ennél fontosabb ismeret nincs. Körülbelül 20 éve kezdtem el ezt a hasznos és örömteli munkát, amikor Jehova Tanújaként megkeresztelkedtem. 2000 szeptemberében sikerült növelnem a prédikálótevékenységemet, így minden hónapban átlagosan 70 órát töltök el ezzel a munkával. Azóta volt olyan, hogy 10 érdeklődő személlyel tanulmányoztam a Bibliát minden hónapban, és mára közülük többen is lelkesen tanítanak másokat.

Még mindig örömmel tölt el, amikor a környező égitestek felderítésére küldött modern űrszondák „szemeivel” bepillantást nyerhetek a Marsnak és a világegyetem más részeinek a rejtelmeibe. Sok titok vár még arra, hogy megfejtse a tudomány. Alig várom azt az időt, amikor az emberiség szellemi és tudományos ismeretek utáni kutatása kielégíti majd a kíváncsiságunkat, és a bensőnk mélyéről fakadó kérdésekre is megadja a választ. Megtanultam, hogy az élet valódi értelme az Istennek és az emberiséggel kapcsolatos szándékának pontos ismeretéből fakad. Ezt jelentik Jézus szavai is, melyek a Caltech emblémáján olvashatók: „az igazság szabaddá tesz titeket” (János 8:32).

[Lábjegyzet]

[Oldalidézet a 19. oldalon]

„Úgy tűnt, hogy a tudomány szinte mindenre magyarázatot tud adni.”

[Oldalidézet a 20. oldalon]

„A tudomány nem képes, és soha nem is lesz képes mindenre megadni a választ.”

[Oldalidézet a 21. oldalon]

„A Biblia lapjain tekintélyes ismeretanyagra és mélyreható megállapításokra bukkantam.”

[Térképek a 18. oldalon]

Térkép a Marsról

[Képek a 20. oldalon]

Newtonhoz hasonlóan engem is lenyűgözött a bibliai Dániel és Jelenések könyve

[Forrásjelzés]

University of Florida

[Kép a 21. oldalon]

Megosztom másokkal, amit a Bibliából tanultam

[Képek forrásának jelzése a 18. oldalon]

Balra fent: Courtesy USGS Astrogeology Research Program, http://astrogeology.usgs.gov; a Mars térképe: National Geographic Society, MOLA Science Team, MSS, JPL, NASA; a Mars felszíne: NASA/JPL/Caltech

[Kép forrásának jelzése a 21. oldalon]

Fotó a világűrről: J. Hester and P. Scowen (AZ State Univ.), NASA