Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Figyeljük a világot

Figyeljük a világot

Figyeljük a világot

Ne akarjunk egyszerre több mindent csinálni!

A többfelé irányuló cselekvés — amikor egy időben próbálunk meg több dolgot csinálni — „igazából csökkenti a hatékonyságot, sőt butábbá tesz — jelenti ki a The Wall Street Journal című újság. — Ha megpróbálsz egyszerre vagy közvetlenül egymás után két-három dolgot csinálni, az összességében tovább tarthat, mint ha egyenként végeznéd el őket, ezenkívül kevésbé tudsz majd az egyes feladatokra koncentrálni.” A figyelmeztető jelek közé sorolható: rövid időtartamú emlékezetkiesés (amikor például elfelejted, hogy éppen mit tettél vagy mondtál), a figyelem időszakos hiánya, a koncentrálóképesség elvesztése, a stressz tünetei (például a légszomj), vagy a másokkal való kommunikálásban felmerülő nehézségek. A hatékonyságot akkor éri a legnagyobb kár, amikor a feladatok elvégzése az agy azonos részének használatát igényli. Ez történhet például, ha telefonon beszélünk, és közben arra is figyelünk, hogy a szomszéd szobában egy gyermek mit mond nekünk hangosan. A többfelé irányuló cselekvés különösen veszélyes vezetés közben. Egy pillanatra megzavarhat és balesethez vezethet az, ha eszünk, iszunk, valamiért odanyúlunk, belemerülünk egy utassal vagy telefonon folytatott beszélgetésbe, sminkelünk, vagy ha egyszerűen csak a rádiót, illetve egyéb készüléket állítjuk be.

Soha ne rázd meg a kisbabát!

Ha erősen megrázunk egy kisbabát, az hirtelen az egész testén hullámmozgást hoz létre, ami „belső vérzést okozhat a fejben, vagy növelheti az agyra gyakorolt nyomást, amitől az szétszakadhat” — mondja a Toronto Star című újság. Mivel a csecsemő izmai még nem fejlődtek ki teljesen, és az agyszövet rendkívül gyenge, „ha csak néhány másodpercig rázunk egy kisbabát, az egy életre kárt okozhat neki. A sérülések következménye lehet az agy duzzanata, agykárosodás, cerebrális gyermekbénulás, szellemi elmaradottság, lassabb fejlődés, vakság, halláskárosodás, bénulás és halál.” Dr. James King, Kelet-Ontario Gyermekkórházának egyik gyermekgyógyásza kutatást végzett, hogy milyen hatásai lehetnek a kisbabák megrázásának. Megjegyezte, hogy az emberek tájékoztatásra szorulnak, mert sok esetben a sérüléseket nem lehet könnyen észrevenni, ezért talán influenzát vagy vírusos fertőzést fognak megállapítani a kicsinél. „A figyelmeztetésnek, hogy sohase rázzuk meg a kisbabát, a nyilvánosság elé kell kerülnie, és nyomatékosan, világosan közölni kell az emberekkel — nyilatkozza dr. King. — Fontos, hogy az újdonsült szülők tudjanak erről.”

Nem érdekli őket a vallás

„Miközben [a japánok] küzdenek a jelenlegi nyomasztó körülményekkel, nem úgy tűnik, hogy a valláshoz fordulnának válaszokért” — olvasható az IHT Asahi Shimbun című újságban. Arra a kérdésre, hogy „Ön hívő, vagy érdekli valamennyire a vallás, illetve valamilyen hit?”, a férfiaknak és a nőknek egyaránt csupán a 13 százaléka válaszolt igennel. A férfiaknak további 9, a nőknek pedig 10 százaléka azt mondta, hogy „valamelyest” érdekli. „Különösen figyelemreméltó a csekély érdeklődés a húszas éveikben járó nők körében, akik csak 6 százalékot tettek ki” — teszi hozzá az újság. Az éves felmérés rámutatott, hogy Japánban a férfiak 77 százalékát, és a nők 76 százalékát egyáltalán nem érdekli a vallás, vagy bármilyen hit. Összehasonlítva egy 1978-ban végzett hasonló felméréssel, a japánok vallás iránti érdeklődése majdnem a felére esett vissza. Általában az idősebb válaszadók — különösen a 60 év felettiek — mondták azt, hogy valamennyire érdekli őket.

A depresszió összefügg más betegségekkel

„Az Egészségügyi Világszervezet jóslata szerint 2020-ra a depressziót csupán a szívbaj fogja megelőzni, mint ami a cselekvőképtelenség legfőbb oka világszerte” — írja a U.S.News & World Report című folyóirat. Erre a komoly közegészségügyi gondra mindinkább úgy tekintenek, mint ami nem „szigorúan lélektani”. A nemzeti Mentálhigiénés Intézet klinikai neuroendokrinológia vezetője, Philip Gold kijelenti, hogy „a depresszió valóban az egyetlen olyan, egész testünkre kiható betegség, amely hatással van szinte minden más betegségre, sőt súlyosbítja azokat”. A depresszió még olyan rendellenességeket is kiválthat, mint amilyen a szívbaj és a cukorbetegség. Például kutatás igazolja, hogy a depressziós embereknek „merevebb a szívük, és kevésbé képes reagálni a szervezet vérrel és oxigénnel kapcsolatos változó szükségleteire” — emeli ki a cikk. Valamint „egy depressziós agya olyan jelzéseket küld ki, hogy több energiára van szüksége, amely előidézheti a hidrokortizon termelését, növelve ezáltal a vércukorszintet”. Megfigyelhető, hogy a depresszió összefügg a csontritkulással és a rákkal is. Jelenleg vizsgálatokat végeznek annak kiderítésére, hogy vajon a depresszió kezelése változtathat-e az ilyen egészségi rendellenességek kimenetelén.

A házasság és a szív

„Egy vizsgálat kimutatta, hogy előre tudni lehet, hogyan épül fel valaki a szívműtét után annak alapján, hogy milyen a házassága” — állítja a The Daily Telegraph című londoni újság. Dr. James Coyne, a Pennsylvania Egyetem (USA) munkatársa szerint a boldog házasság okot adhat a betegnek, hogy végigjárja az egészséghez visszavezető utat, de „egy boldogtalan házasság rosszabb hatással lehet a betegre, mintha egyáltalán nem lenne házas”. Dr. Coyne és csoportja kamerával rögzítette a párok otthoni vitáit, és felismerték, hogy azok a betegek, akik mogorvák a társukkal, majdnem kétszer nagyobb valószínűséggel halhatnak meg négy éven belül, mint azok, akik barátságosabban beszélgettek. Levonva a következtetést dr. Linda Waite, a Chicago Egyetem szociológiaprofesszora azt mondta, hogy a jó házasság „pontosan ugyanabba a csoportba” sorolható, „mint a megfelelő étrend, a testmozgás vagy a dohányzás mellőzése”.

Veszélyben a „hegedűfa”

„A kiváló minőségű hegedűvonó készítéséhez különleges fára van szükség, ám ez a fa egyre ritkább” — jegyzi meg a natur & kosmos című német tudományos folyóirat. Ez a Caesalpinia echinata nevet viseli, mely úgy is ismert, mint Pernambuco-fa vagy brazilfa. Természetes környezete Brazília tengerparti erdeje. De mivel itt mezőgazdasági okokból kivágják őket, ezért az erdő területe rohamosan csökken. Most a fák az eredeti területnek csupán a négy százalékát fedik, így hát felvették őket a veszélyeztetett fajok listájára. Továbbá csak a húszéves, illetve annál idősebb fákban képződik a sárga vagy vörösesbarna geszt, amely alkalmas a vonókészítéshez. Thomas Gerbeth vonókészítő mester elmondása alapján ezt nem lehet kellően helyettesíteni, mert „szintetikus anyagokkal még nem értek el ilyen kifinomult minőséget” — olvasható a cikkben. Most a vonókészítők, akárcsak a zenészek, a „hegedűfa” megőrzéséért küzdenek.

Régi betegség, mégsem a múlté

„Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 2002-ben világszerte 700 000 új leprás esetet észleltek” — írja az El País című spanyol újság. A bibliai idők óta a lepra rettegett betegség. Napjainkban e kór modern változata gyógyítható. Valójában az elmúlt húsz év alatt körülbelül 12 millió ember gyógyult ki a leprából. De „még mindig nem gondolhatjuk úgy, hogy a lepra már a múlté” — mondja Jeanette Farrell kutató. Az egészségügyi hatóságoknak nem sikerült legyőzniük ezt a betegséget, és folyamatosan bukkannak fel új esetek. A lepra által még mindig sújtott jelentősebb országok közé tartozik Brazília, India, Madagaszkár, Mianmar (Burma), Mozambik és Nepál. A tudósok azt remélik, hogy mivel a közelmúltban megfejtették az ember genetikai állományát, ez majd segít felfedezni a megfelelő oltóanyagot.

A nemek arányának aggasztó felborulása Kínában

„A Kínában végzett ötödik népszámlálásból kiderült, hogy [a fiúk és a lányok] születési aránya jelenleg 116,9:100 a fiú csecsemők javára, összehasonlítva az 1990-es 113,8:100 aránnyal — tudósít a China Today című folyóirat. — Az itt említett mindkét adat messze felülmúlja a nemzetközi átlagot, ami 105:100, és arra figyelmeztet, hogy a nemek arányának már most is aggasztó felborulása Kínában még rosszabodni fog.” Azt jósolják, hogy a jövőben körülbelül 50 millió kínai férfi, amikor eléri a nősülés idejét, nem tud majd társat találni. A cikk hozzáteszi: „Cseng Ce-csen, Kuangtung tartomány Szociológiai és Demográfiai Intézetének vezetője egy forrás szerint azt mondta, hogy a régóta tartó rendellenes születési arány rossz hatással lesz Kína lakosságára, társadalmára és erkölcsére.”