Figyeljük a világot

Új madárfajok

„1998 óta összesen 28 új [madár]fajról írtak tudományos folyóiratok, és a kutatásoknak köszönhetően a világ körülbelül 9700 faján kívül még sok-sok további faj létezésére derülhet fény” — adta hírül a londoni The Independent című napilap. Steve Gantlett, a Birding World című magazin szerkesztője szerint „ezeknek a felfedezéseknek a nagy része abból ered, hogy könnyebben lehet eljutni a világ minden részére, így az ornitológusok olyan elhagyatott helyekre is el tudnak menni, amelyek néhány évtizeddel ezelőtt gyakorlatilag megközelíthetetlenek voltak”. A felfedezésekről szólva még hozzáteszi, hogy „ezenkívül arról árulkodnak, hogy a madárhangok alapján nagyobb szakértelemmel tudják azonosítani a fajokat, ami rendszerint az egyetlen módja a felkutatásuknak a sűrű trópusi esőerdőkben”. A tudósok úgy vélik, hogy még számos faj létezik. A természetes környezetük pusztítása azonban sok újonnan megismert fajt veszélybe sodorhat, „hiszen kevés van belőlük, és kis területen élnek” — magyarázza a The Independent.

 Lármázó halak

Az Ausztrál Tengerkutató Intézet (AIMS) kutatói megállapították, hogy a halak, „köztük a korallsügérek, tüskéshalak és kardinális halak . . . röfögések, vinnyogások és füttyök egymásutánjával társalognak” — tudtuk meg a The West Australian című újságból. Ez a felfedezés magyarázatot ad arra, hogy a zátonytól elsodródó kishalak hogyan találnak haza. Az AIMS kutatói felvették a zátonyoknál észlelt zajokat, és lejátszották a foglyul ejtett halaknak. Amint azt dr. Mark Meekan tudós az újságnak elmondta, „több kishalat gyűjtöttek össze azokban a csapdákban, amelyekben ment a felvétel, mint azokban, amelyekben nem volt ez a zaj, ami arra utal, hogy a halakat a sajátos hangok vonzották”. A kutatók kiderítették, hogy egyes felnőtt példányoknak a hangja akár 15 kilométer távolságból is fogható. „Alkonyatkor és virradatkor teljesedik ki a halkórus hangja, s ekkor a hangerősség megfelel egy több ezer főből álló tömeg ordítozásának egy futballstadionban” — nyilatkozta dr. Meekan. Ez a „kórus” azonban az emberi fül számára nem hallható.

Mi leszünk vékonyabbak, vagy a pénztárcánk?

„Az Európai Unióban 2002 folyamán körülbelül 231 millió ember kísérelt meg fogyókúrázni” — állítja a párizsi International Herald Tribune című újság. Az ipar fejlődését figyelemmel kísérő csoport, a Datamonitor arról számolt be, hogy Európában az emberek tavaly 80 milliárd eurónak megfelelő összeget költöttek fogyókúrás termékekre, ami „Marokkó gazdasági termelési eredményének felel meg”. Ám „kevesebb mint 4 milliónak sikerül legalább egy évig tartania a súlyát”, és „Európában 50 fogyókúrázóból egy sem ér el tartós súlycsökkenést” — írja az újság. Németország áll az élen a költekezésben, mivel ott majdnem 18 milliárd euró értékben vásároltak fogyókúrás termékeket, ugyanakkor a britek körülbelül 14 milliárd eurónak megfelelő összeget adtak ki. Az olasz vevők mintegy 13 milliárd eurót, a franciák pedig hozzávetőlegesen 12 milliárd eurót hagytak ott az üzletekben. Amint arról az újság tudósít, a Datamonitor kijelentette: „a fogyókúrázóknak meg kellene érteniük, hogy ha meg akarnak szabadulni kilóiktól, akkor a fogyókúra önmagában nem vezet eredményhez hosszú távon.”

„Az élet negyedén beköszöntő válság”

Annak kellene „a legmegfelelőbb időnek lenni arra, hogy az ember boldog, nyugodt életet éljen”, amikor „idilli húszas éveiben” jár — jelenti a Gießener Allgemeine című német újság. „Ilyenkor már túl vagyunk a serdülőkoron, de még jóval a középkorúak válsága előtt állunk.” Ám a húsz-egynéhány évesek egyre növekvő száma ahelyett, hogy boldog és nyugodt életnek örvendene, olyasmit él át, amit a szakemberek az élet negyedén beköszöntő válságnak neveznek. Ez a kifejezés az újság szerint „azt az azonosságzavart jelöli, amelyet a fiatalok a tanulmányaik befejezése közeledtével tapasztalnak, amikor is el kell dönteniük, hogy mit kezdjenek életük hátralévő részével”. Christiane Papastefanou mannheimi pszichológus kifejti, hogy a jövő miatti aggodalmaskodáshoz az elmúlt években végbement társadalmi változások is hozzájárulnak. Ráadásul amiatt, hogy manapság sokféle munka és életforma közül választhatnak a fiatalok, némelyikük attól fél, hogy nem jól dönt. A német lap idézi Papastefanou asszonyt, aki viszont úgy véli, hogy a döntések nem megmásíthatatlanok, és nincs abban semmi rossz, ha „az élet útján olykor kitérőket” teszünk.

A technika vívmányai által kitudódik az iskolakerülés

„A technika vívmányai révén a tanárok üzenetet tudnak küldeni a szülőknek arról, ha a diákok lógnak az óráról” — olvasható az El País című spanyol újság angol nyelvű kiadásában. Spanyolország 200 iskolájában telepítettek egy különleges számítógépes rendszert, amely által a tanárok felvilágosítást tudnak nyújtani a vizsgaeredményekről, a hiányzásokról, valamint arról, hogy a tanulók milyen fegyelmezésben részesültek. A tanárok minden reggel névsorolvasással kezdik a napot, melyhez egy zsebszámológép nagyságú hordozható egységet használnak. Majd ezt az egységet csatlakoztatják a központi számítógéphez, amely feldolgozza az adatokat. „Időnként automatikusan üzenetet küldenek a szülők mobiltelefonjára” — közli az újság. Ennek a technikai vívmánynak köszönhetően most nyomon lehet követni az eddig észrevétlen hiányzásokat. Az El País spanyol kiadása azt írja, hogy további 400 iskola érdeklődik ennek a számítógépes rendszernek a telepítése iránt.

A lakásfelújítás káros lehet a csecsemő egészségére

„Ha az emberek olyankor újítják fel a lakásukat, amikor állapotos asszony vagy újszülött van a házban — jegyzi meg a Medi-Netz című német hírlevél —, akkor a csecsemő légutait irritálhatják az anyagok, sőt légúti betegséget is kaphat, mely élete első néhány hónapjában elkíséri. Most arra is fény derült, hogy lakásfelújításkor a gyermek immunrendszere is sérül — már a méhben is —, ezért könnyebben kap el fertőző betegségeket, és hajlamos lesz az allergiákra.” Németország-szerte több klinikán és intézetben a kutatók megállapították, hogy egyebek között a ragasztók, a szőnyegek, a friss festék és az új bútorok okoznak gondot. „A párolgó vegyi anyagok éppen azokat a sejteket gyengítik az immunrendszerünkben, amelyek megvédenek minket az allergiás reakcióktól” — tudtuk meg a Medi-Netzből. A GEO magazin hasonló tudósításában azt ajánlja, hogy a szülők halasszák el a lakásfelújítást „kisgyermekük kétéves koráig”, amikor már erősebb az immunrendszere.

Sportklubok és függőséget okozó anyagok

„A sportklubba járó fiatalok több alkoholt fogyasztanak, és gyakrabban részegednek le, mint mások” — számol be a finn rádió- és televíziótársaság on-line közleménye. A Jyväskyläi Egyetem Egészségvédelmi Kutatóközpontja által közzétett eredmények rávilágítanak, hogy „a reklámok és szponzorok által a röviditalokat, söröket és cigarettákat nagyon sokszor hozzák összefüggésbe a sporttal — ahogy az a Helsingin Sanomat című helsinki újságban megjelent. — A fiatalok az idősebb sportolók példáját követik, mivel csodálják és utánozzák őket. A bajnokságokat követő ünnepségeken tapasztalható pezsgőáradat és a füstölgő szivarok nem kerülik el az ifjúság figyelmét.” Egy másik gond a tubákolás, amikor porrá őrölt dohányt szippantanak fel. „A 15 éves fiúk közül a sportklubba nem járók kevesebb mint 4 százaléka tubákolt hetente, ám a sportklubba járóknak majdnem a 10 százaléka tette ugyanezt” — derül ki az újságból.

Pislogás

Egy spanyol újság, az El País elmondja: „A szemhéj mozgatásához több mint harminc idegcsoportba tartozó idegsejtek ezreire van szükségünk.” Ezekről az idegcsoportokról — melyek összekapcsolják „magát a szemhéjat az agykéreggel” — egy spanyol idegorvosok által vezetett csoport most állatokon végzett vizsgálatok alapján minden eddiginél pontosabbat tudott meg. Miért igényel a szemhéj ilyen óriási és bonyolult idegláncot? Azért, mert nem mindig ugyanúgy csukódik le, és nem ugyanabból az okból. A szemhéj mozgása lehet automatikus, amely körülbelül 15-ször megy végbe percenként, hogy nedvesen tartsa a szaruhártyát, lehet önkéntelen, amikor valami gyorsan közelít a szemünkhöz, valamint lehet akaratlagos vagy tudatos. A szemhéj olykor csak részben fedi a szemet, mondjuk valamilyen érzelem kinyilvánításakor, máskor viszont különféle hosszúságú időtartamokra teljesen lecsukódik.

A számítógépek és a környezetre gyakorolt hatásuk

„A mai számítógépekről kialakult tiszta, ragyogó kép elkendőzi a környezetre gyakorolt valódi hatásukat” — olvasható a New Scientist lapjain. A folyóirat kifejti, hogy pusztán egy egyszerű memóriacsip elkészítése és egy átlagosan négy évig használható számítógépben való alkalmazása „a csip súlyának nyolcszázszorosával egyenlő mennyiségű fosszilis tüzelőanyagot emészt fel”. Japánban, Franciaországban és az Egyesült Államokban az elemzők úgy becsülik, hogy egy 2 grammot nyomó, 32 megabyte-os memóriacsip előállításához és használatához legalább 1,6 kilogrammnyi fosszilis tüzelőanyagra, ezenfelül legkevesebb 32 kilogramm vízre és 72 gramm mérgező vegyi anyagra — például ammóniára és sósavra — van szükség. Az elemzők tehát levonták a következtetést: „Amilyen kicsik a félvezetők, olyan nagy terhet rónak a környezetre.