Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Mennyire beteg a bolygónk?

Mennyire beteg a bolygónk?

Mennyire beteg a bolygónk?

AZ ÉBREDJETEK! FÜLÖP-SZIGETEKI ÍRÓJÁTÓL

A beteg állapota súlyos, a tünetei összetettek. Lehelete bűzös. Lázas, még sohasem volt ilyen magas a testhőmérséklete, és hiába próbálják levinni azt. Testnedveiben mérgek terjedtek szét. Amikor az egyik tünetét kezelik, hirtelen újabbak jelentkeznek a teste más részein. Ha egy betű szerinti értelemben vett betegről lenne szó, az orvosok valószínűleg krónikusnak és halálosnak ítélnék ezt az összetett kórt. Minthogy másra nem lennének képesek, amennyire csak lehet, próbálnák enyhíteni a beteg szenvedését, amíg be nem következik a halála.

ITT persze nem egy beteg ember állapotát elemeztük, hanem az otthonunkét, a földét. A fentiek jól érzékeltetik, mi történik a bolygónkkal. Szennyezett levegő és víz, globális felmelegedés, mérgező hulladékok, hogy csak néhány bajt említsünk, mely nagybeteg földünket sújtja. És az előbbi orvosokhoz hasonlóan a szakértők sem igazán tudják, hogy mit tegyenek.

A tömegtájékoztató eszközök ismételten ilyen szalagcímekkel és képaláírásokkal hívják fel a figyelmet beteg földünk állapotára: „Halászat robbantással — A tengerfenék mészárszékké válik”. „Még 24 év, és egymilliárd ázsiai szomjazni fog”. „Világviszonylatban 40 millió tonna mérgező hulladék cserél gazdát évente”. „A Japánban lévő 1800 forrásnak csaknem kétharmada fertőzött”. „Újabb aggodalmak a Déli-sarkvidék fölött növekvő ózonlyuk miatt”.

Néhányan már hozzászoktak a környezetünket fenyegető veszélyekről szóló gyakori híradásokhoz. Talán úgy gondolkoznak, hogy addig nincs semmi baj, amíg ők nincsenek érintve. Ám akár tudatában vagyunk, akár nem, a kiterjedt környezetpusztítás az emberek nagy többségét érinti. Minthogy bolygónk szennyezése mára nagy méreteket öltött, valószínűleg már többféleképpen is hatással van az életünkre. Tehát mindannyiunknak szívünkön kell viselnünk otthonunk egészségét, és törődnünk kell földünk megőrzésével. Hiszen hol máshol élhetnénk?

Mennyire nagymérvű a nehézség? Mennyire beteg a földünk? Hogyan érinti ez az emberek életét? Vizsgáljunk meg mindössze néhány tényt, amely segít megértenünk azt, hogy miért mondjuk a földünket súlyos betegnek, nem csupán gyengélkedőnek.

AZ ÓCEÁNOK: Hatalmas óceánrészeket sújt a túlhalászás. Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjának egy jelentéséből az tűnik ki, hogy „a tengeri halászhelyek 70 százalékát annyira kizsákmányolják, hogy a halak szaporodásával nem igazán, vagy csak kismértékben pótlódik az állomány”. Az Atlanti-óceán északi részén például a közönséges tőkehalak, csacsihalak, foltos tőkehalak és lepényhalak száma 95 százalékkal csökkent 1989 és 1994 között. Ha ez így megy tovább, mi lesz azzal a több millió emberrel, aki a tengerekből jut hozzá a tápláléka jelentős részéhez?

Ráadásul évente megközelítőleg 20-40 millió tonnányi víziállatot fognak ki és dobnak vissza az óceánba. Ilyenkor általában már meg vannak sebesülve, vagy nem élnek. Miért kerülnek újra a vízbe? Kifogják őket más halakkal együtt, de rájuk nincs szükség.

ERDŐK: Az erdőirtásnak is számtalan árnyoldala van. A fák elvesztésével csökken a föld szén-dioxid-felvevőképessége, és ez állítólag hozzájárul a globális felmelegedéshez. Eltűnnek olyan növényfajok, melyek életmentő gyógyszerek forrásai lehetnének. Az erdők pusztítása mégis változatlan, sőt az utóbbi években fokozottabb ütemben folyt tovább. Néhány szaktekintély úgy véli, hogy ha ebben nem történik változás, úgy 20 éven belül eltűnhetnek a trópusi erdők.

MÉRGEZŐ HULLADÉKOK: Súlyos gondot jelent, és embermilliókat sodorhat nagy bajba az, hogy káros anyagokat szórnak szét a szárazföldön vagy öntenek a tengerekbe. A radioaktív hulladékok, a nehézfémek és a műanyaggyártás melléktermékei olyan anyagok, melyek emberek vagy állatok torzulását, betegségeit, illetve halálát idézhetik elő.

VEGYSZEREK: Az elmúlt száz évben közel 100 000 új vegyszer került használatba. Ezek bejutnak a levegőbe, a talajba, a vízbe és a táplálékba. Viszonylag kevés kemikáliánál vizsgálták meg, hogy milyen hatása van az emberek egészségére. Vannak olyanok, amelyeknél sor került erre, és ezek közül jó néhányat rákkeltőnek találtak, vagy kimutatták, hogy valamilyen más módon betegséget okoz.

Sok más dolog is veszélyezteti a környezetünket, úgymint a légszennyezés, kezeletlen szennyvíz, savas eső, a tiszta víz hiánya. De már az eddig taglaltak is bizonyítják, hogy csakugyan nem egészséges a földünk. Megmenthető még a beteg, vagy a csata már eldőlt?