Figyeljük a világot

Érthetünk a kutyák nyelvén?

Egy japán játékgyártó cég olyan készüléket fejlesztett ki, mely állítólag emberi nyelvre fordítja a kutyaugatást, olvasható a Japán Információs Hálózat beszámolójában. A szerkezet lényegében egy rádiómikrofon, melyet a kutya nyakörvéhez lehet erősíteni. A mikrofon a hangokat egy kis vevőkészüléknek továbbítja, mely ha minden igaz, elemzi a kutya által kiadott hangokat, hat különböző érzelmi állapot — csalódottság, düh, öröm, bánat, vágyódás és agresszivitás — alapján téve különbséget köztük. A vevőkészülék folyadékkristályos kijelzőjén olvasható az eredmény, ami lehet például „Nagyszerűen érzem magam!”, „Ez szörnyen bosszant!” vagy „Gyerünk, játssz velem!” A gyártók azt mondják, hogy Japánban már 300 000-et eladtak belőle, darabját 12 800 jenért (25 000 forintért), és remélik, hogy amint a termék bekerül Dél-Koreába és az Egyesült Államokba, ez a szám legalább egymillióra növekszik.

 Az egyházak elvesztették az emberek bizalmát

„A németek nagyon megbíznak a rendőrségben és a hadseregben, az egyházakban viszont annál kevésbé” — írja a Leipziger Volkszeitung című újság. A Világgazdasági Fórum 17 fontos közintézmény bevonásával „felmérést készített a bizalomról”, és megállapította, hogy az emberek az egyházakban bíznak meg a legkevésbé. Armin Nassehi szociológus kifejtette, hogy napjainkban egyre kevésbé érezhetjük magunkat biztonságban. A németek ezért nagyobb bizalommal vannak az olyan szervezetek iránt, melyek „meghúzzák a vonalat a jó és a rossz között”. Ilyen szervezet a rendőrség és a fegyveres erők is. Miért nem bíznak az egyházakban? „Bár a vallás a reneszánszát éli — válaszolja a szociológus —, az emberek úgy érzik, az egyház a legalapvetőbb gondjaikat sem tudja megoldani.” A németországi egyházak „megtartják a szertartásaikat — mondja —, de ez minden”.

Miért válnak a középkorú házaspárok?

Németországban „még soha nem váltak el olyan sokan többévi házasság után, mint most” — számol be a Berliner Morgenpost. Gina Kästele müncheni házassági tanácsadó szerint ehhez nagyban hozzájárul, hogy a nők egyre függetlenebbek, különösen anyagi téren. „A férfi mint kenyérkereső elvesztette jelentőségét” — mondja. Amikor középkorú házastársak válnak egymástól, azt általában annak tudják be, hogy a házaspár várni akart, amíg a gyerekek elköltöznek otthonról. Ám Gina Kästele rámutat, hogy ebben a korban a házastársak inkább azért válnak el, mert a férjnek viszonya van valakivel.

A mosoly ereje

„A megkérdezettek 74 százaléka vonakodik mélabús emberekkel üzleti kapcsolatot teremteni, és 69 százalékuk képtelen barátságos viszonyt kialakítani velük.” Így ír a Wprost című folyóirat arról a vizsgálatról, melyet Lengyelországban a krakkói Jagelló Egyetem Szociológiai Intézete végzett. Az okok között említik azt, hogy a rosszkedvű emberekről sokan úgy vélik, hogy takargatnak valamit. Ez már régóta köztudott azok körében, akik a munkájuk folytán sokat szerepelnek nyilvánosság előtt. Ezért látni olyan gyakran „mosolygós politikusokat, üzletembereket, énekeseket és tévébemondókat, valamint társadalmi kapcsolatokkal, marketinggel vagy értékesítéssel foglalkozó szakembereket” — mondja a folyóirat. A kutatók emellett rájöttek, hogy amikor mosolygunk, több vért kap az agyunk, és ez javítja a közérzetünket. Egy üzletasszony a következőket mondta: „Akkor is megpróbálok mosolyogni, ha nincs hozzá kedvem. Amikor sikerül, érzem, hogy belül valami megváltozik, és máris sokkal jobban érzem magam.”

Vigyázzunk a tábortűzzel

A Medical Journal of Australia (MJA) kifejti, hogy Ausztráliában a gyermekek tábortűznél szerzett égési sérüléseinek több mint a 70 százalékát „nem a lángok, hanem a forró parázs okozza”. A beszámoló szerint a legtöbb baleset „reggel történik, amikor a táborozók azt hiszik, hogy a tűz előző este már ki lett oltva”. Hogyhogy? A kutatók megállapították, hogy amikor a tüzet vízzel oltják el, a parázs nyolc óra alatt 16 Celsius-fokosra hűl le, ha viszont homokot szórnak rá, a parázs még nyolc óra múlva is 90 Celsius-fokon izzik. Ez a hő elegendő ahhoz, hogy az érintés pillanatában harmadfokú égési sérülést okozzon. „Csak akkor lehetünk biztosak benne, hogy eloltottuk a tábortüzet, ha vizet locsolunk rá — írja az MJA —; ha homokot használunk, akkor csak hisszük, hogy kialudt.”

Rosszindulatú anyajegyek

A legtöbb anyajegy ártalmatlan. Mindamellett jó, ha szemmel tartjuk azokat, amelyek elrákosodhatnak. A Milenio című mexikóvárosi újság azt javasolja, hogy ha arra leszünk figyelmesek, hogy az anyajegy alakja nem szimmetrikus, szabálytalan a szegélye, megváltozik a színe és mérete, az átmérője meghaladja a 6 millimétert (körülbelül akkora, mint egy ceruza végén lévő radír), illetve vérzik vagy viszket, mutassuk meg egy orvosnak. Dr. Nancy Pulido Díaz, a La Raza Országos Egészségügyi Központ egyik szakembere rámutat: „Azokra az anyajegyekre kell jobban odafigyelni, amelyek születésünktől fogva megvannak, illetőleg amelyek a tenyerünkön vagy a talpunkon jelennek meg.”

Nyelvtanulás

Szeretnél megtanulni egy idegen nyelvet? A Poradnik Domowy című lengyel folyóirat tanácsai segíthetnek. „Nincs nyelvtanulás bakik nélkül. Ahhoz, hogy sikeresek legyünk, ezt mindjárt az elején el kell fogadnunk.” Azután „mernünk kell kockáztatni”. Ha nem tudjuk, hogyan fejezzük ki magunkat, „néha a megérzéseinkben kell bíznunk, máskor pedig egyszerűen csak mondanunk kell valamit”, ami még mindig jobb, mint ha hallgatunk. „Nem sokan ismerjük fel, hogy valószínűleg azért küszködünk a nyelvvel, mert félünk vagy zavarban vagyunk — írja a folyóirat. — Ha sikerül ezen túltennünk magunkat, kétségtelenül gyorsabban fog menni a tanulás.” Egy jó nyelvtanár is segíthet az embernek leküzdeni a félelmeit, és gyorsabban fejlődni.

Az erőszak 1,6 millió életet követelt

„Az erőszak 2000-ben 1,6 millió emberéletet követelt; ugyanannyit, mint a tuberkulózis, és többet, mint a malária, olvasható az Egészségügyi Világszervezet legújabb jelentésében, ahol első ízben próbálják meg felvázolni a brutalitás különböző formáinak a gyakoriságát” — írja a The Wall Street Journal. A becsléshez 70 országból gyűjtötték össze a háborúkkal, testi sértésekkel, öngyilkosságokkal és lőfegyverrel elkövetett gyilkosságokkal kapcsolatos adatokat. „A kutatók megállapították, hogy az erőszak áldozatai 3 százalékát képviselik az összes halálesetnek a világon — teszi hozzá a cikk. — A nők, gyermekek, idősek, fiatal férfiak és általában egy-egy emberi közösség ellen elkövetett erőszakos cselekedetek gyakorisága sokkal nagyobb, mint amire számítottak. Ennek egyik oka a kutatók szerint az lehet, hogy sok erőszakos cselekedetet nem jelentenek a hatóságoknak.” Amikor kategóriákra bontották az erőszakos haláleseteket, az öngyilkosok az 50 százalékát, az emberölés áldozatai a 30 százalékát, a háborús áldozatok pedig a 20 százalékát tették ki az elhunytaknak. Kelet-Európában volt a legmagasabb az öngyilkosságok száma, ott is az Orosz Föderációban és Litvániában. A lőfegyverrel elkövetett emberölések aránya Albániában volt a legnagyobb: 100 000 emberre 22 fő jutott. Az Egyesült Államokban 11,3 fő jutott 100 000 emberre, Nagy-Britanniában 0,3 fő, Japánban pedig 0,1 fő.

Hangnyomásverseny

Mennyivel hangosabb az egyik autó hifiberendezése a másikénál? A kérdés egy új nemzetközi versenyt szült, melyet az Egyesült Államokban dB drag néven ismernek, számol be a National Public Radio. A résztvevők találkozókat szerveznek, és a kocsikba helyezett műszerekkel megmérik, hány decibeles, azaz dB-s a hifiberendezés hangerőssége. A kívül is hallható zenét nem számítják bele az eredménybe, így a versenyzők átalakításokat végeznek az autójukon, hogy nagyobb legyen a hangszigetelése. „Akik a legmerészebb változtatásokat végezték . . . , azoknak a kocsiján az ablaküvegek 7-10 centiméter vastagok, az ajtók pedig betonnal és acélmerevítőkkel vannak felvértezve” — mondja egy versenyző, Wayne Harris. A résztvevők — jó okkal — nem ülnek a kocsijukban, amikor szól a zene.