Figyeljük a világot

Az egzotikus állatok elárasztják Spanyolországot

„Több mint negyven, a bolygó különböző részeiről származó egzotikus állatfaj árasztotta el Spanyolországot földön, vízben, levegőben, szabadon pusztítva a hazai növény- és állatvilágot” — számol be az El País című spanyol újság. A betolakodók között van a németországi lesőharcsa, egy zöldmoszat, mely a Karib-tenger vidékén honos, az Argentínából származó remete papagáj, valamint az észak-amerikai nyérc. Sokukat kereskedelmi céllal hozták Spanyolországba, például azért, hogy eladják őket egzotikus háziállatokként. Később néhányuk megszökött, míg másokat szabadon engedtek, amikor teherré váltak, vagy nem hoztak hasznot. „A természetes környezet elvesztése mellett jelenleg ezek a betolakodó fajok a fő okai annak, hogy a hazai fajok száma csökken” — jelentette ki Daniel Sol biológus.

 Kígyómarás ellen tyúktojás

„Indiai tudósok rájöttek, hogy a tyúktojásból kinyerhetők olyan molekulák, melyekkel kígyómarásokat lehet kezelni” — írja a The Times of India című újság. A körülbelül 12 hetes szárnyasok „izomzatába kis mennyiségű mérget” fecskendeznek be, majd két-három héttel később kapnak egy emlékeztető oltást. Huszonegy hét elteltével olyan tojásokat tojnak, melyek tartalmazzák az ellenméreg antitestjeit. A kutatók azt remélik, hogy a tojásból előállított ellenanyag esetleg helyettesítheti azt, melyet a lovakból nyernek, ugyanis „a lovak a kígyómarás ellenmérgének összegyűjtésekor fájdalmas vizsgálatokon mennek keresztül”, számol be a The Times. Ausztráliai tudósok már értek is el eredményeket az új módszerrel állatkísérletek során. Ha a tojásból nyert ellenanyag az emberek esetében is hatásos, az áldás lehet Indiának, ahol évente 300 000 kígyómarásos esetet regisztrálnak. Az áldozatok 10 százaléka meghal.

Lepketrükk

„A tudósok éveken át próbálták megfejteni, hogy mi teszi a lepkéket a kis sebességgel történő manőverezés mestereivé. A lepkék ugyanis szemmel láthatóan csekély erőfeszítéssel képesek lebegni, valamint hátrafelé vagy oldalirányba szállni” — olvasható a The Independent című londoni újságban. Az Oxfordi Egyetem kutatói úgy gondolják, hogy most végre megtalálták a rovar titkát. Egy különlegesen megtervezett szélcsatorna és füstgomoly segítségével figyelték meg, hogy az Atalanta-lepkék repülés közben milyen légáramlatot keltenek. Miközben a szélcsatornában a rovarok az egyik művirágról a másikra szálltak, egy nagy sebességű digitális kamerával felvételeket készítettek a szárnyaik közelében létrejött légáramlásról. A kutatók rájöttek, hogy „a lepkék szárnycsapkodása nem egy vaktában történő, szabálytalan bolyongás, hanem sokféle aerodinamikai mechanizmus irányításának az eredménye”. A tudósok remélik, hogy ezt az ismeretet felhasználhatják majd olyan távvezérlésű repülőgépek építésénél, melyeknek a szárnyfesztávolsága csupán néhány centiméter. Ezek szárnyas megfigyelőkként, kamerával felszerelve, be tudnának szállni szűk, zárt helyekre is.

Álmatlanság Olaszországban

Olaszországban a valaha végzett legszélesebb körű, álmatlansággal kapcsolatos vizsgálatban több mint 600 orvos és 11 000-nél is több beteg vett részt 2002-ben. Az eredmények rámutattak, hogy több mint 12 millió olasz ember szenved álmatlanságban, számol be a La Stampa című újság. A megvizsgáltak 65 százaléka szenvedett reggeli álmosságtól, 80 százalékuk valamikor napközben fellépő álmosságtól, 46 százalékuk pedig nehezen tudott koncentrálni a munkahelyén. „A gépkocsivezetők nagy veszélyben vannak, minthogy a közúti balesetek 22 százalékát az álmosság okozza” — írja az újság. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy az álmatlanságban szenvedők 67 százaléka sohasem beszélt erről a panaszáról az orvosával. A vizsgálatot felügyelő Mario Giovanni Terzano ezt nyilatkozta: „Az álmatlansággal küszködőknek legalább a 20 százaléka elsődleges álmatlanságban szenved, melynek látszólag nincs oka.” Egy orvosi vizsgálat ennek ellenére feltárhat egy ezzel összefüggő fizikai rendellenességet. Az álmatlanság egyéb okai, jelentette ki Terzano, a szorongás (24 százalék), a stresszt kiváltó helyzetek (23 százalék), valamint a depresszió (6 százalék).

Egy antilopfaj a kihalás szélén

„Oroszország és Kazahsztán sztyeppéin 1993-ban több mint egymillió szajga kószált. Mára kevesebb mint 30 000 maradt” — olvasható a New Scientist folyóiratban. Az antilopok „az óriási méreteket öltött orvvadászatnak” estek áldozatul, írja a beszámoló. „A biológusok azt mondják, hogy ez a leggyorsabb és legdrasztikusabb csökkenés, amely valaha is előfordult egy nagy testű emlős populációjában.” De miért fokozódik az orvvadászat? Az 1990-es évek elején a környezetvédők aggódtak a veszélyeztetett orrszarvúért, ezért felhívták a figyelmet a szajgára, melynek szarva helyettesítheti az orrszarvútülköt a hagyományos kínai orvoslásban. Mivel a szajga eltűnt Kínából, a közép-ázsiai csordák váltak célponttá. Öt év alatt (1993—1998) az állatok száma majdnem a felére csökkent, 2002-re pedig 97 százalékkal esett vissza. Kazahsztán középső részén 99 százalékos a csökkenés. Azon a területen csupán 4000 szajga maradt. A Flora and Fauna International nevű szervezet egyik zoológusa, Abigail Entwistle így nyilatkozott: „Úgy véljük, csupán két évünk van arra, hogy megmentsük ezt a fajt.”

A gondolataink, az érzelmeink és az egészségünk

Az, hogy mi jár a fejünkben, sokkal nagyobb hatással van a testünkre, mint azt korábban sejtették, jegyzi meg a Wprost lengyel folyóirat egyik beszámolója. Hozzáteszi: „A gondolatok és az érzelmek hatással vannak az emberi test minden létfontosságú szervére, például a nemi szervekre, valamint befolyásolják az ideg-, immun-, hormon- és keringési rendszert.” Marek Kowalczyk, a varsói Egészségügyi és Járványtani Katonai Intézetének professzora azt mondta, hogy emiatt „azok az emberek, akiknek az életük tele van stresszel, kétszer olyan gyakran fáznak meg és lesznek influenzásak, mint mások”. És a depressziós nőknél, folytatja a professzor, a teherbe esés valószínűsége a felére csökken. A Wprost arról is beszámol, hogy a stressz feltehetően nem okoz rákot, viszont „egy lappangó rák esetében felgyorsíthatja a tünetek megjelenését”. A harag szintén káros lehet az egészségre, mivel úgy gondolják, hogy az agresszív, gyűlölködő emberek hajlamosabbak a szívbetegségre, így jobban ki vannak téve egy szívrohamnak.

Szabad a vásár

Csupán tíz év alatt, 1979 és 1989 között, Afrika elefántpopulációja kevesebb mint a felére csökkent. Ennek egyik oka az, hogy növekszik az agyaraikból készült termékek iránti igény. Egy másik ok, hogy az automata fegyverek nagyon elterjedtek az orvvadászok körében. Ennek következményeként 1989-ben a Veszélyeztetett Fajok Kereskedelmét Szabályozó Nemzetközi Egyezmény (CITES) teljesen betiltotta az elefántcsont-kereskedelmet. Azonban nemrég a CITES beleegyezett, hogy a Dél-afrikai Köztársaság, Botswana és Namíbia összesen 60 tonnányi elefántcsontot adjon el, írja az African Wildlife folyóirat. Az elefántcsontot orvvadászoktól kobozták el, vagy olyan állatokról származnak, melyek természetes módon pusztultak el. Két másik országnak továbbra is megtiltották az elefántcsont-kereskedelmet, mert „nem adtak megfelelő garanciát arra, hogy képesek lesznek megakadályozni az elefántcsonttal való üzérkedést”, olvasható a cikkben.