Látogatás a japán hőforrásoknál

AZ ÉBREDJETEK! JAPÁN ÍRÓJÁTÓL

MI JUT eszedbe Japánról? A fenséges Fudzsi? Száguldó szupervonatok? Vagy a mamutváros, Tokió? Lehet, ám ezeken a jól ismert turistalátványosságokon kívül van más látnivaló is a felkelő nap országában. Akár gyógyulást keresve, akár csupán kikapcsolódási céllal, minden évben milliók látogatják az onszeneket, Japán hőforrásait. Becslések szerint a közelmúltban egyetlen év alatt 140 millióan jelentkeztek be a japán hőforrások közelében lévő panziókba és hotelekbe. Mitől olyan népszerűek ezek a fürdőhelyek?

Az onszen története

A japánok hévízi fürdőkultúrája több évszázados múltra tekint vissza. Már az i. sz. VIII. századból vannak feljegyzések a hőforrások használatáról. Az ásványvízforrások gyógyászati értékét minden valószínűség szerint a XVI. században élt hűbérúr, Singen Takeda népszerűsítette. Ő és szamuráj harcosai a csaták után hőforrásokban mártóztak meg, hogy ezzel elősegítsék a kard okozta sebek, törések, vágások és zúzódások gyógyulását. A víz enyhítette a stresszt, és felkészítette őket a következő harcra.

 Persze fürdőzés közben a szamurájok sebezhetővé váltak, hiszen egy esetleges rajtaütés fegyvertelenül találta volna őket. Hogy ezt elkerülje, Singen Takeda néhány távol eső, eldugott forráshoz járt; ezek később a Singen rejtett fürdői nevet kapták. Érdekes módon ma ugyanezekhez a forrásokhoz látogatnak el a hivatásos sportolók, például szumóbirkózók és baseballjátékosok, abban a reményben, hogy a következő mérkőzés előtt új erőre kapnak.

Egyedülálló földrajzi adottságok

Japán földrajzi adottságai különösen előnyösek a termálvízforrások szempontjából. A japán szigetvilágot mintegy 245 vulkán tarkítja, melyek közül 86 ma is aktív. Ezek a vulkánok kijózanító emlékeztetőül szolgálnak arra, mi minden játszódik le odalent, mélyen a föld belsejében. Nézzük, mi is található ott.

A japán szigetek egymáshoz közeledő litoszféralemezek, vagy földkéregdarabok fölött fekszenek. Ismereteink szerint ezeknek a hatalmas lemezeknek az összecsúszási vonala mentén magma, folyékony kőzet képződik. Közvetlenül ezen terület fölött helyezkednek el a vulkánok mint a mélyben lejátszódó folyamatok külső tanúbizonyságai. Ez a geotermikus zóna szolgáltatja a föld alatti források hőjét is. Amint a talajvíz a magmával vagy a forró kőzettel érintkezik, felmelegszik, ásványi anyagokat old ki, amely ideális feltételeket teremt az onszenek létrejöttéhez. A The Hot Springs of Japan (Japán hőforrásai) című könyv jó okkal jelenti ki: „A világon egyetlen ország sincs megáldva annyi természetes hőforrással, mint Japán.” És csakugyan: egy 1998-as tanulmány szerint 2839 hőforrás van az országban!

Japán hőforrásai nagyon eltérő környezetben találhatók, más-más módon törnek a felszínre, valamint különböző a vízhozamuk és a színük is. A Japán Környezetvédelmi Hivatal megpróbálta osztályozni a forrásokat a gyógyászati értékük szerint, és így kilenc kémiai osztályba sorolta be őket. A hőforrásoknak adott név sokszor valamilyen jellemző tulajdonságukra utal. Azok a források például, melyeknek nagy a vastartalmuk, sötét narancssárgára színezhetik az ember törülközőjét. Ezért a nevükben valahol benne van a „vörös” szó. A magas sótartalmú forrásokat pedig sófürdőknek nevezik.  És mit szólnánk mondjuk egy kiadós angolnafürdőhöz? Hát igen, ez nem hangzik valami biztatóan. De aggodalomra semmi ok: ezekben a forrásokban valójában nincsenek angolnák. Azért kapták ezt a nevet, mert amikor az ember kijön ebből a vízből, a bőre olyan síkos lesz, akár egy angolnáé. Ezt a víz lúgossága okozza.

Gyönyörű környezetben

Termálvízbe mártózni olyan csodálatos helyen, melyet hegyek, völgyek, folyók, tengerpart és síkságok öveznek, nem mindennapi élmény, olyan mély nyomot hagy az emberben, amit nem lehet egykönnyen elfelejteni. Mivel Japán hőforrásainak nagy része a szabad ég alatt található, a fürdőzők gyönyörködhetnek a természet szépségében. A ragyogó kék ég a „mennyezet”, a „falak” pedig a fürdőt körülölelő hegyek. A „helyiségből” kiszűrődő zene pedig nem más, mint a reggeli madárdal vagy éppen egy szelíden folydogáló patak csobogása. És még sokáig lehetne sorolni, mi minden teszi a hőforrásokat olyan csalogatóvá.

Esetleg szívesen fürdőznél egy vízesés alatt? Ezt is kipróbálhatod. Miközben az alázúduló víz alapos  masszázst ad, az ember új oldaláról ismeri meg a japánok fürdőzési szokásait. Vagy vehetünk fürdőt egy barlangban is, ahol a forró ásványvíz a sziklák repedéseiből tör elő. Más források a tengerparton vannak, ahonnan élvezhetjük a pompás naplementét, megint mások pedig folyóparton helyezkednek el.

De bármilyen legyen is a forrás fajtája vagy a helyszín, egy dolog bizonyos: ha megmártózunk egy vulkanikus hőforrásban, ha csak pár pillanatra is, de érezni fogjuk, hogy megszabadultunk a mindennapos stressztől. A fürdő igazi felfrissülést ad, és egyben kis betekintést is nyújt a japánok életébe. Ha tehát lehetőséged adódik ellátogatni a világnak ebbe a sarkába, mindenképpen próbáld ki az onszeneket, Japán hőforrásait.

[Kiemelt rész/kép a 14. oldalon]

HŐFORRÁSOK A SÓGUNOK IDEJÉBEN

Az ásványvizet nagyra becsülték az Edo-korszakban (1603—1867). Sógunok, vagyis katonai diktátorok Atamiból, mintegy 110 kilométeres távolságból hozatták a vizet Edóba (a mai Tokióba). A vizet karókkal kitámasztott fahordóban hordárok hozták a vállukon. A hordárok az út során több ponton átadták a nagy becsben tartott vizet egy következő hordárcsapatnak, amely továbbvitte azt. Így az ásványvíz igen hamar célba ért. A forrásnál gyűjtött termálvíz közel forrásponton volt. A mintegy 15 órás kimerítő út alatt a víz éppen a megfelelő hőmérsékletűre hűlt ahhoz, hogy edói palotájában a sógun frissítő fürdőt vehessen.

[Forrásjelzés]

A Chronological Table of the History of Atami

[Kiemelt rész/kép a 16. oldalon]

Onszenillem

A szokásnak megfelelően, mielőtt az ember belép a hőforrás vizébe, beszappanozza magát, majd alaposan lezuhanyozik. Ezután jöhet a tiszta ásványvízben való megmártózás. * A legjobb, ha fokozatosan megyünk bele a vízbe, mert néhány forrás hőmérséklete elég magas. Végezetül pedig ne öblítsük le magunkról az ásványokban gazdag vizet, csak törülközzünk meg. Úgy vélik, hogy a vízből beivódó ásványi anyagok bársonyosabbá teszik a bőrt.

[Lábjegyzet]

[Képek a 17. oldalon]

A termálvíz az év bármely szakában kellemes felfrissülést nyújt

[Forrásjelzések]

Vízesés: Yubara, Okayama Prefecture; tél: The Mainichi Newspapers

[Kép forrásának jelzése a 15. oldalon]

Hakkoda Onsen Yusen