Figyeljük a világot

Majomkodás

Néhányan azzal az elmélettel álltak elő, hogy ha elegendő számú majomnak írógépeket adnának, a majmok idővel Shakespeare összes művét papírra pötyögnék. Az angliai Plymouthi Egyetem kutatói erre adtak egy számítógépet hat majomnak egy hónapra. A majmok „egyetlen szót sem vetettek papírra” — írja a The New York Times. A délnyugat-angliai Paignton Állatkertben élő hat majom „csak öt oldalt gépelt”, és a szöveg főleg s betűkkel van tele. A gépelt oldalak vége felé néhány j, a, l és m betű olvasható. Emellett a majmok nyilvános vécé gyanánt is igénybe vették a billentyűzetet.

 Veszélyben a pompás királylepkék

2002. január 13-án vihar sújtotta Mexikó hegységeit, melyek fenyveseiben a pompás királylepkék eltöltik a telet. A hőmérséklet lecsökkent, s az eső és a hideg következtében a becslések szerint 500 millió lepke pusztult el. Tetemeik közel egyméteres kupacokban feküdtek a fák alatt. „Egyetlen tragikus nap alatt a királylepkék 70-80 százaléka veszett oda, melyek tavasszal visszatértek volna az Egyesült Államok keleti részére” — jelenti a The Miami Herald nemzetközi kiadása. És most egy újabb veszély fenyegeti a lepkéket. Bár a mexikói kormány védetté nyilvánította a pompás királylepkék élőhelyét, az illegális fakitermelők lassanként tönkreteszik azt. A védett területnek már a 44 százalékában kárt tettek. Bár a királylepkék szívós teremtmények, hiszen egy 4000 kilométeres út kihívásaival is képesek megbirkózni, az csak ezután fog kiderülni, hogy fennmaradhatnak-e, ha a téli pihenőhelyük lassanként eltűnik.

Nélkülöző gazdálkodók

Egy beszámoló rámutat, hogy „a zöld forradalom, mely a világ legtöbb részén növelte a mezőgazdaság termelékenységét, áldozatot is követelt: Afrikában a világ legszegényebb gazdálkodóinak milliói váltak még szegényebbé” — olvashatjuk a New Scientist című folyóiratban. Hogyhogy? Az 1950-es évek végétől olyan búza- és rizsfajták jelentek meg, melyeknek nagy a terméshozamuk, mivel attól tartottak, hogy éhínség alakul ki a világ lakosságának megsokszorozódása következtében. Ám ezeknek a nagy terméshozamú változatoknak a termesztése többlettermelést eredményezett, így az árak zuhanni kezdtek. „A megnövekedett terméshozam kárpótolta az alacsony árakért azokat a gazdálkodókat, akik megengedhették maguknak, hogy ezeket az új változatokat termesszék, akiknek viszont nem állt módjukban váltani, azokat veszteség érte” — írja a New Scientist. Emellett az új gabonafélék nem bírták az afrikai körülményeket, mivel ázsiai és latin-amerikai termesztésre fejlesztették ki őket.

Vigyázat: álmos autósok!

„Társadalmunkban rengeteg a fáradt vagy álmos gépkocsivezető, ami komoly gondot okoz” — fejti ki egy tanulmány, melyről a Medical Journal of Australia (MJA) számol be. A kutatók szerint „az eddigi tanulmányokban az áll, hogy a közúti baleseteknek több mint a 20 százalékát álmos vezetők okozzák”. Az MJA által közölt beszámoló kijelenti: „Az elalvásos baleseteknél megfigyelhető, hogy a gépjármű vezetője vagy éjszaka, vagy a kora délutáni »szieszta« idején egyedül utazik, és viszonylag gyorsan hajt. Az [autóbalesetek] egyéb válfajaihoz hasonlóan az alvó gépjárművezető okozta balesetek is a harmincon aluli férfiaknál gyakoribbak.” Azok, akik az obstruktív alvási apnoe nevű alvászavarban szenvednek — mely elég gyakori rendellenesség —, könnyen elaludhatnak a volán mögött. Az MJA szerint „a középkorú férfiaknak körülbelül a 25 százalékát” érinti a rendellenesség. Aki obstruktív alvási apnoéban szenved, nem mindig van tudatában vezetés közben annak, hogy milyen közel áll az elalváshoz.

Olvadó gleccserek

Míg az indiai Pandzsáb többi részén a vízgyűjtő medencéknek a vize a monszunesők késése miatt leapadt, addig a Szatledzs folyón épített Bhakra-gátnál több mint kétszer olyan magas volt a vízszint, mint az előző évben. Minek köszönhetően? A Szatledzs legfontosabb mellékfolyója olyan tájon folyik keresztül, ahol 89 gleccser található, írja a Down to Earth című folyóirat. „A monszun késése miatt a gleccserek visszahúzódása felgyorsult. Mivel nincsenek felhők, sokkal erősebben tűz rájuk a nap, és ez meg a nagyon magas hőmérséklet eredményezi a gyors olvadást” — magyarázza Szajed Ikbál Hasznén, a Dzsaváharlál Nehru Egyetem gleccserekkel foglalkozó szakembere. A szakértők azt mondják, hogy az olvadás miatt kiönthetnek azok a tavak, melyeket a gleccserek táplálnak. Ezenfelül ha a gleccserek mérete csökken, a vízkészletek is csökkenni fognak, ez pedig kedvezőtlen lesz az energiatermelés és a mezőgazdaság szempontjából.

Mindent a vonzó megjelenésért

Ausztráliában, Új-Dél-Wales államban „minden évben 2850 bőrrákos esetet diagnosztizálnak, és 340 ember hal meg bőrrákban” — olvasható a The Sydney Morning Heraldban. Egy vizsgálatból, melyet a Victoriai Rákkutató Tanács végzett, kiderült, hogy Ausztrália lakosságának az egynegyede napoztatja a bőrét azért, hogy vonzóbb legyen a megjelenése. Vagyis három év alatt 10 százalékkal növekedett a napozók száma. Az újság így folytatja: „Aggasztó, hogy a kutatók által begyűjtött adatok szerint a tizenéveseknek több mint a 60 százaléka törekszik arra, hogy lebarnuljon, és a megkérdezetteknek az egyharmada azt mondta, hogy így egészségesebbnek érzi magát.” Az üzletekben a múlt évben 18 százalékkal növekedett a kereslet néhány napolaj iránt, míg a fényvédő krémekből nem adtak el többet. Dr. Robin Marks, az Ausztrálázsiai Dermatológiai Testület tagja megjegyzi, hogy néhányan azt hiszik, a fokozatos barnulás nem káros. Ám „a bőrrákkal foglalkozó szakemberek kijelentik, hogy óriási tévedés azt hinni, hogy kockázatmentesen is napozhat az ember, mondjuk úgy, hogy fokozatosan barnul le, égés nélkül” — szól az újság beszámolója. Dr. Marks így figyelmeztet: „A napbarnított bőr, akárcsak egy bőrkeményedés, arról árulkodik, hogy valami nincs rendjén.”

A japán nyelv válsága

A japán nyelvbe csak úgy özönlenek be az idegen szavak, s ez különösen az ország idős lakosságát zavarja meg, jelenti a The Japan Times. A mostani szótárak közül néhányban a címszavak 10 százaléka idegen — többnyire angol — szó. „Egyre kevésbé értem” a japán nyelvet, panaszkodott egy 60 éves asszony. „Néha úgy érzem — mondta —, hogy fordítóra van szükségem, ha meg akarom érteni a saját nyelvemet.” A fiatalok, politikusok, sportemberek és a média, valamint a divatvilág képviselői és a csúcstechnológia szakértői örömmel veszik át az idegen szavakat, mivel ezeket „rendszerint újszerűnek és izgalmasnak tartják” az emberek. Ám ezeknél a jövevényszavaknál egy olyan írásrendszert alkalmaznak, melyet elsősorban az idegen szavak átírására használnak: a katakanát. Így ezek a kifejezések „nagy valószínűséggel sokáig »idegen szavak« maradnak” — mondja az újság. A The New York Times szerint néhány japánt „bosszant az, hogy a modern japán nyelv egész mondatokat alkot nyugati kultúrákból beáramló szavakkal, leszámítva a szövegben elvétve megjelenő japán igéket, illetve viszonyszavakat”. Ennek egyik társadalmi hátulütője az, hogy néhány családban egyre nagyobb a kommunikációs szakadék a családtagok közt.