Miért hiszek a Bibliában? — Egy atomfizikus elmeséli történetét

ALTON WILLIAMS ELMONDÁSA ALAPJÁN

KÉT fontos esemény történt az életemben 1978-ban. Szeptemberben doktori címet szereztem atomfizikából, decemberben pedig felszenteltettem Jehova Tanúi egyik szolgájaként.

Amikor az emberek megtudják, hogy tudós és egyben Jehova Tanúja vagyok, gyakran elálmélkodnak azon, hogyan egyeztetem össze tudományos ismereteimet a Bibliába vetett hitemmel. Valóban, éveken keresztül én magam is eltűnődtem azon, miként fér meg egymás mellett a tudomány és a Biblia. Idővel azonban teljes mértékben meggyőződtem arról, hogy a Biblia mondanivalója összhangban van a tudományos tényekkel. Hogyan jutottam erre a következtetésre? Először is hadd kezdjem azzal, hogyan lettem tudós.

Tanulmányokat folytatok 19 éven át

1953-ban születtem Jacksonban (Mississippi, USA), tizenegy gyermek közül a harmadikként. A családunk szegény volt. Gyakran kellett egyik házból a másikba költöznünk, mivel a szüleim nem tudták kifizetni a lakbért. Legtöbbször az állami élelmezési segélyprogram révén jutottunk élelemhez, és használt ruhákat hordtunk, amelyeket olyan személyektől kaptunk, akiknek az otthonaiban vagy irodáiban édesanyám takarított.

A szüleim gyakorta emlékeztettek bennünket, gyermekeket arra, hogy a szegénységből csak úgy emelkedhetünk ki, ha tanulunk. Így már nagyon fiatalon elhatároztam magamban, hogy felsőfokú végzettséget szerzek. Hatévesen kezdtem iskolába járni, és tizenkilenc éven át megszakítás nélkül folytattam a tanulmányaimat. Szerettem a természettudományt és a matematikát, ezért mihelyt bekerültem az egyetemre, eltökéltem, hogy tudós leszek.

 Ott megismerkedtem egy fiatal nővel, Dellel. Az egyik professzor hozzám küldte, hogy segítsek neki egy természettudománnyal foglalkozó tantárgy megértésében. Hamarosan nem csak a természettudományról esett szó köztünk. Szerelmesek lettünk egymásba, és 1974. január 10-én házasságot kötöttünk az előadások közti szabad két órában. Négy évvel később, 1978-ban megszereztem a doktori címet.

Elértem azt, amiről úgy gondoltam, hogy szükséges a sikerhez. Tudós voltam, méghozzá atomfizikus! Kezemben volt a friss elméleti atomfizikusi diplomám, hogy végre learathassam a hosszú évek munkájának gyümölcsét. Égtem a vágytól, hogy nevet szerezzek magamnak a tudomány színterén. Magáncégek és kormányzati intézmények számos jól jövedelmező állásajánlata közül válogathattam.

Néhány hónappal később azonban, 1978. december 30-án, olyan lépésre szántam el magam, amely az újonnan szerzett doktori címemnél rövidesen jóval nagyobb hatást fejtett ki az életemre és a jövőmre. Ez volt az a nap, amikor a Jehova Istennek tett önátadásomat vízben való megkeresztelkedéssel szimbolizáltam, és ezzel Jehova egyik Tanúja lettem. Hogyan jutottam el eddig?

Egy könyv felkelti az érdeklődésemet

1977 vége felé, miközben az amhersti (USA) Massachusetts Egyetemen végeztem tanulmányaimat, két Tanú kopogtatott a lakásunk ajtaján. Csak a feleségem volt odahaza hároméves kisfiunkkal és újszülött kislányunkkal. Del behívta a Tanúkat, és egy kellemes beszélgetés után beleegyezett abba, hogy hetente egyszer tanulmányozza velük a Bibliát.

Amikor a feleségem beszámolt nekem erről, azonnal a nemtetszésemet fejeztem ki. Az nem zavart, hogy csatlakozni akar valamelyik egyházhoz, csak ne Jehova Tanúihoz! Igazából nem sokat tudtam a Tanúkról, de előítéletem volt velük szemben. Úgy véltem, furcsa csoportot alkotnak, és arra használják a Bibliát, hogy becsapjanak másokat. Így azon erőfeszítésemben, hogy megmentsem a feleségemet a Tanúk béklyójától, kigondoltam, hogy felhasználom a tudományos ismereteimet a tanításaik kétségbevonására.

Egyik héten szabaddá tettem magam egy kis időre az egyetemi kutatómunkától, és hazamentem, hogy ott legyek a feleségem bibliatanulmányozásán. Később értem haza, mint akartam, és a hölgy, aki a bibliatanulmányozást vezette, éppen menni készült. Adott nekem egy könyvet, amelynek a címe ez volt: Evolúció vagy teremtés útján jött létre az ember? * Közben elmondta a feleségemnek, hogy a jövő heti bibliatanulmányozásukon egy olyan bibliai próféciát vizsgálnak meg, amely rávilágít az 1914-es év fontosságára. Itt volt a kedvező alkalom! Mondtam a Tanúnak, hogy a következő tanulmányozáson én is itthon leszek. Ellenőrizni akartam, hogy matematikailag mennyire pontos az 1914-es évvel kapcsolatos számításuk.

Még aznap éjjel elkezdtem olvasni a könyvet, amit a Tanútól kaptam. El kell ismernem, hogy a tartalma lenyűgözött. Logikus volt a felépítése, és az evolúció témakörében számos tudományos utalást sorakoztatott fel. Meglepődve tapasztaltam, hogy a Biblia jóval pontosabb ismeretanyagot tartalmaz a teremtésről, ahogy azt korábban gondoltam. Pár nap alatt áttanulmányoztam a könyvet. Rá kellett jönnöm, hogy amit a Biblia a teremtésről ír, az nem ellentétes a földi életre vonatkozó jelenleg ismert tudományos tényekkel.

Keresem a következetlenségeket

Mindemellett továbbra is kételkedtem a Tanúk tanításaiban. Vártam, hogy matematikailag  ellenőrizhessem az 1914-es évvel összefüggő bibliai próféciát. Gondoltam, ezáltal biztosan elriasztom a Tanút, és remélhetőleg segítek a feleségemnek belátni, hogy a Tanúk hitnézetei hibásak.

A következő héten eljött a Tanú egy férfival, Jehova Tanúi helyi gyülekezetének az egyik vénjével. A vén vezette a bibliatanulmányozást, és a Bibliában található Dániel könyvének a negyedik és kilencedik fejezetében leírt próféciákat elemezte, amelyek Jézusnak a Messiásként és Királyként történő megjelenéséről szólnak. Azon igyekeztem, hogy matematikai következetlenségeket találjak az elhangzottakban, de nem sikerült. Ellenben ismét lenyűgözött, mennyire logikus a Biblia mondanivalója.

Egészen addig úgy gondoltam, hogy az Istenbe vetett hit inkább érzelmeken alapszik, semmint észérveken. Mennyire tévedtem ebben! Megköszöntem a Tanúknak a tartalmas beszélgetést, és mondtam, hogy a következőkben szeretnék én is részt venni a heti tanulmányozáson. Attól kezdve az egyetemi tanulmányaimmal párhuzamban a feleségemmel együtt a Bibliát is tanulmányoztam a Tanúkkal. Ezenkívül látogatni kezdtük mindketten a Tanúk összejöveteleit a Királyság-teremben.

Néhány hónapon belül sok új bibliai igazságot megismertem, s hamarosan képesítetté váltam arra, hogy én is részt vegyek a Tanúk ajtóról ajtóra végzett szolgálatában. Megkezdtem ezt a szolgálatot, bár a doktori címem megszerzése előtt álltam, s az egyetemi tanulmányaimnak ez az utolsó szakasza rengeteg időmet felemésztette. 1978 nyarán befejeztem a disszertációmat, és az Alabama állambeli Huntsville-be költöztünk, ahol az Alabamai Mezőgazdasági és Gépészeti Egyetemen fizikát kezdtem oktatni. Új lakhelyünkön hamar kapcsolatba léptünk a Tanúkkal. Egy vén a feleségével együtt folytatta velünk a Biblia tanulmányozását. Pár hónapra rá a feleségem és én megkeresztelkedtünk — mindketten ugyanazon a napon.

Tevékeny tudós és keresztény szolga

Számomra nem összeegyeztethetetlen, hogy tudósként Jehova Tanúja vagyok. 1983-ban asztrofizikusként kezdtem dolgozni a NASA (Nemzeti Repülési és Űrkutatási Hatóság) * Marshall Űrrepülési Központjában, szintén Huntsville-ben. Elméleti és kísérleti síkon is foglalkoztam egy röntgenteleszkóppal. (1999-ben ezt a Chandra nevű röntgenteleszkópos obszervatóriumot a Columbia űrrepülőgéppel sikeresen pályára állították.) Élvezettel vettem részt ebben a munkában, amely során a csillagokból és galaxisokból kibocsátott röntgensugarakat elemeztük, hogy jobban megismerhessük a világegyetemünket.

A munka kétszeres öröm volt nekem, mert amellett, hogy egy tudományos kihívásokkal teli feladaton dolgoztam, lehetőségem nyílt rá, hogy még mélyebb értékelést fejlesszek ki a Teremtő hatalma és bölcsessége iránt. Új megvilágításba került előttem Jehova kijelentése, amelyet ókori prófétáján, Ézsaiáson keresztül közölt. Ezt mondja a Teremtő: „Emeljétek föl  szemeteket a magasba, és lássátok. Ki teremtette azokat? Ő, aki szám szerint előhozza seregüket, sőt nevén szólítja mindegyiket. Tevékeny energiájának bősége és hatalmas ereje miatt egy sem hiányzik közülük” (Ézsaiás 40:26). Minél gyakrabban ’emeltem föl szememet a magasba’, hogy a világegyetem mérhetetlen nagyságát, bonyolultságát és szépségét kémleljem, annál jobban értékeltem annak az intelligens Tervezőnek a munkáját, aki olyan törvényekkel alkotta meg a mindenséget, amelyek harmonikusan működtetik.

Ez idő tájt lefoglalt az, hogy új adatokat tettem közzé tudományos folyóiratokban a röntgensugárzással foglalkozó asztrofizika terén végzett kutatásaimról. Emellett a keresztény gyülekezetben is tevékeny voltam. Vénként szolgáltam, és havonta körülbelül húsz órát a nyilvános prédikálómunkában töltöttem. Feleségem eközben teljes időben kezdte oktatni a Bibliát.

A NASA-nál eltöltött mintegy négy év munka után úgy éreztem, több időt szeretnék szánni arra, hogy segítsek másoknak megismerni a Bibliában található csodálatos igazságokat. A kérdés az volt, hogyan tegyem ezt. Miután beszélgettem a feleségemmel erről a vágyamról, és imában Jehova elé tártam az ügyet, rájöttem, hogy fontos döntéseket kell meghoznom.

Nagy horderejű döntések

Beszéltem a közvetlen felettesemmel a NASA-nál, és elmondtam neki, hogy szeretném csökkenteni a munkahetemet öt napról négyre; természetesen csökkentett fizetéssel. Elmagyaráztam, hogy a hét további három napját a keresztény szolgálatommal kapcsolatos teendőkkel szeretném tölteni. A felettesem beleegyezett, bár addig még nem volt példa arra, hogy egy tudósnak ilyen legyen a munkabeosztása a NASA-nál. Mindenesetre megkért, hogy beszéljek az ő felettesével is. Kellemesen meglepődtem, amikor beszéltem ezzel a magas beosztású igazgatóval, és ő is igent mondott a kérésemre. 1987 szeptemberében tehát megkezdtem a teljes idejű szolgálatomat. Havonta körülbelül kilencven órát töltöttem az ajtóról ajtóra végzett prédikálásban és a szolgálat más ágaiban.

Később felhívott a Huntsville-ben lévő Alabamai Mezőgazdasági és Gépészeti Egyetem egyik vezető beosztású munkatársa, és felajánlott nekem egy tanári állást a fizika tanszékükön. Válaszomban elmondtam neki, hogy csak akkor vállalom el a munkát, ha mellette az időm nagy részét a szolgálatomra tudom fordítani. Ugyanakkor biztosítottam afelől, hogy a szolgálatban végzett tevékenységeim nem fogják rontani a tanári munkám minőségét. Megegyeztünk, és azóta is ezen az egyetemen oktatok, mellette pedig teljes idejű szolga vagyok. Még arra is jutott időm, hogy megtanuljak spanyolul. A feleségemmel együtt most Jehova Tanúi egyik spanyol nyelvű gyülekezetében szolgálunk Huntsville-ben.

 A tudomány és a hit

A többéves tudományos kutatásaim során eddig még sohasem fedeztem fel ellentmondást a bebizonyított tudományos tények és a Biblia tanításai között. Sokszor a látszólagos ellentmondások oka a tudományos vagy bibliai háttérismeret hiánya. Például némelyik tudós és mások is hibásan úgy gondolják, hogy a Biblia azt tanítja, hogy a növények, az állatok és az emberek hat, 24 órás nap alatt jöttek létre a földön. Ez ellentétben állna az ismert tudományos tényekkel. A Biblia azonban nem ezt tanítja, hanem azt, hogy a teremtési „napok” több ezer évet ölelnek fel. *

Az a téves elgondolás is zavart kelt az emberekben, mely szerint az istenhit pusztán egy érzés. Az Istenbe és a Bibliába vetett hit ellenben olyan tényeken alapszik, amelyek bizonyíthatóak. A Biblia meghatározása szerint „a hit a remélt dolgok biztosítékon alapuló várása, a nem látható valóságok nyilvánvaló bizonyítása” (Héberek 11:1). Igen, a hit bizonyítékon alapul. Próféciák százai teljesedtek be a múltban és teljesednek napjainkban. Még ha azt a tudományos módszert követjük is, amelyet a tudósok alkalmaznak a tudományos elméletek felállításánál, akkor is teljes mértékben bízhatunk a jövőt illető bibliai próféciák beteljesedésében.

Az egyik ilyen prófécia azt az ígéretet tárja fel, hogy paradicsomi állapotokat élvezhetünk a közeljövőben a földön. Az időskor, a betegség, a halál, a háborúk és az igazságtalanság lesújtó következményei a múlté lesznek (Jelenések 21:3, 4). Akkor lesz időnk arra, hogy részletesen kutassuk és tanulmányozzuk Jehova Isten csodálatos teremtésműveit, és azt a sok-sok törvényt, amelyet azért alkotott, hogy ezt az ámulatba ejtő világegyetemet irányítsa.

Hálás vagyok Jehova Istennek, amiért segített nekem megtalálni a valódi boldogsághoz vezető utat: a Szavában, a Bibliában fellelhető nagyszerű igazságokat. Imádkozom azért, hogy még sokan mások, köztük tudósok is, megtalálják ezt az utat.

[Lábjegyzetek]

[Oldalidézet a 20. oldalon]

Úgy gondoltam, hogy az Istenbe vetett hit inkább érzelmeken alapszik, semmint észérveken

[Oldalidézet a 22. oldalon]

Sohasem fedeztem fel ellentmondást a bebizonyított tudományos tények és a Biblia tanításai között

[Kép a 21. oldalon]

Részidejű munkámmal gondoskodom a családomról

[Képek a 23. oldalon]

A NASA „Chandra” nevű röntgenteleszkópos obszervatóriuma pályára állítva, és röntgenkép egy kettőscsillag fekete lyukáról

[Forrásjelzés]

NASA Photo

NASA/CfA/J. McClintock et al.

[Kép a 23. oldalon]

Feleségemmel együtt örömmel veszünk részt a teljes idejű szolgálatban