A Biblia nézőpontja

A vércsoportunk határozza meg az egyéniségünket?

EGYES országokban népszerű szokás, hogy a vércsoport alapján állapítják meg, hogy kinek milyen az egyénisége. Japánban például semmi rendkívüli sincs abban, ha valaki ezzel a kérdéssel kezdeményez beszélgetést: „Ön milyen vércsoportú?” Akik hisznek ebben a módszerben, azok azt állítják, hogy az A vércsoportú emberek nyugodtak, megbízhatóak és gyanakvók; a B vércsoportúak őszinték, szeszélyesek, könnyen rászedhetők és így tovább. Azt is mondják, hogy egy bizonyos vércsoportú ember nehezen fér meg egy másik vércsoporthoz tartozó személlyel, vagy éppen hogy jól kijön vele.

Ebből kiindulva némelyek szerint fontos figyelembe venni a vércsoportot, amikor a gyerekeket az iskolában különféleképpen csoportosítják, vagy amikor vállalatvezetőket jelölnek ki, sőt akkor is, amikor valaki párt választ. Vajon bizonyítható az, hogy a vércsoportunk határozza meg az egyéniségünket? Van-e olyan bibliai tanítás, amely érinti ezt a kérdést?

Mi a vércsoport?

Egy enciklopédia azt írja, hogy „a vörösvértestek membránja antigéneknek nevezett fehérjéket tartalmaz. Több mint 300 olyan antigént azonosítottak, amely a vörösvérsejtek felszínén található” (The World Book Multimedia Encyclopedia). Nem minden ember szervezetében vannak meg ugyanazok az antigének, és bizonyos antigének együttesen nem fordulhatnak elő. Ezért „a tudósok különböző csoportokra osztották az emberi vért, az alapján, hogy milyen antigéneket tartalmaz, illetve nem tartalmaz” — teszi hozzá az imént idézett mű.

A legelterjedtebb az AB0-vércsoportrendszer, mely négy vércsoportot különböztet meg: A, B,  AB és 0. Ezenkívül használatos még az Rh-vércsoportrendszer. Valójában körülbelül húsz ismert vércsoport-besorolás létezik. Ebből is látszik, hogy a vér igen összetett dolog. Az Encyclopædia Britannica kijelenti, hogy „a vörösvérsejtek különböző antigénjeinek nagy száma miatt rendkívül valószínűtlen, hogy az egypetéjű ikreket kivéve több ember vérének ugyanazok legyenek az összetevői”.

Ha pontosan akarunk fogalmazni, ez azt jelenti, hogy mindenkinek egyedi vércsoportja van. Ezért nem támasztható alá az az állítás, hogy az egyforma vércsoportú embereknek hasonló vonásaik vannak. Nyilvánvaló, hogy számos körülmény határozza meg az egyéniségünket.

Mi határozza meg az egyéniségünket?

„Az egyéniség azon veleszületett vagy szerzett viselkedési jellegzetességek összessége, melyek valakit minden más embertől megkülönböztetnek” — szól az Encyclopædia Britannica meghatározása. És csakugyan, egyéniségünk fejlődését az öröklött tulajdonságaink mellett más körülmények is érintik, mint például a családi környezet, az oktatás, a társaság, valamint a kellemes és kellemetlen élmények. Tehát nem csupán a genetikai felépítésünk határozza meg az egyéniségünket. Nem ritkaság, hogy még az egyébként azonos genetikai felépítésű egypetéjű ikreknek is eltérő az egyéniségük.

Azt is fontos figyelembe venni, hogy az ember egyénisége változhat, illetve megváltoztatható. Pál apostol kiemelte, hogy a keresztény tanításoknak van erejük megváltoztatni az embereket. „Vetkőzzétek le a régi egyéniséget a cselekedeteivel együtt, és öltsétek magatokra az új egyéniséget, amely pontos ismeret által újjátétetik Annak képmása szerint, aki teremtette” — írta (Kolosszé 3:9, 10). A keresztények elismerik, hogy bűnösök, és bűnös hajlamokat örököltek. Ahhoz, hogy Isten elfogadja őket, át kell alakítaniuk az egyéniségüket.

Hogyan lehet keresztülvinni ezeket a változtatásokat? Isten szavának, vagyis üzenetének ereje által. Pál ezt írta arról, hogy milyen erőteljes hatást fejt ki Isten szava, mely a Bibliában található: „az Isten szava élő, és erőt fejt ki, és élesebb bármely kétélű kardnál, és egészen odáig hatol, hogy szétválasztja a lelket és a szellemet, az ízületeket és velőjüket, és képes tisztán látni a szív gondolatait és szándékait” (Héberek 4:12). Amikor valaki engedi, hogy Isten szelleme hasson rá, és megpróbál igazodni a Bibliában körvonalazott erkölcsi irányadó mértékekhez, akkor az egyénisége fokozatosan megváltozhat. Az így kialakuló keresztényi egyéniséghez hozzátartozik ’a könyörület gyöngéd vonzalma, a kedvesség, az alázatosság, a szelídség és a hosszútűrés’ (Kolosszé 3:12).

A keresztények ésszerűsége

Igaz, nincs olyan bibliai alapelv, amely tiltaná a vércsoportok tanulmányozását. De az már más kérdés, hogy milyen összefüggés lehet a vércsoport és a viselkedés között. Mint mindenben, ebben is Isten Szava irányítsa lépteinket (Zsoltárok 119:105). Továbbá nélkülözhetetlen az ésszerűség (Filippi 4:5).

Mindenképpen ésszerűtlen lenne, ha valaki a vércsoportjára hivatkozva mulasztana el dolgozni személyiségbeli hibáinak a kijavításán. Genetikai felépítésüktől függetlenül a keresztényeknek állandóan formálniuk kell egyéniségüket, arra törekedve, hogy a lehető legteljesebb mértékben visszatükrözzék Jehova és Jézus tulajdonságait (Efézus 5:1).

Ezenkívül a keresztények igyekeznek úgy látni másokat, ahogy Jehova. „Nem részrehajló az Isten” (Cselekedetek 10:34, 35). Jehova mindenféle embert boldogan elfogad. Ésszerűtlen és keresztényietlen lenne hát, ha valakiket csupán a vércsoportjuk miatt kerülnénk. Ugyanez fordítva is igaz, tehát ha kizárólag olyanok társaságát keresnénk, akiknek a vércsoportját megfelelőnek ítéljük. A Biblia így int bennünket: „ha továbbra is kivételeztek, bűnt követtek el” (Jakab 2:9).

A tudomány és a technika fejlődésével rengeteg új ismeret és elmélet lát napvilágot az emberi testtel kapcsolatban. Természetes dolog, hogy érdekesnek találjuk ezeket az elképzeléseket. De a keresztényeknek figyelniük kell arra, hogy ne emberi teóriák formálják a gondolkodásukat, hanem a Biblia. Az élet minden területén ’meg kell bizonyosodniuk mindenről, és erősen kell ragaszkodniuk ahhoz, ami jó’ (1Tesszalonika 5:21).