Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Csakugyan rossz az, ha valaki sokat iszik?

Csakugyan rossz az, ha valaki sokat iszik?

A Biblia nézőpontja

Csakugyan rossz az, ha valaki sokat iszik?

ÉVEK óta megszokott figura színpadon és mozivásznon egyaránt a szeretetre méltó pityókás ember, aki megnevetteti a közönséget. Bár a színészek csak eljátsszák a szerepet, ez a humor jól mutatja, milyen ellentétes vélemények vannak a részegségről: gyengeségnek tekintik, de ugyanakkor ártalmatlannak is.

A valóság azonban egyáltalán nem mulatságos. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a túlzott alkoholfogyasztás világszerte az elsők között van az egészséget veszélyeztető tényezők között. Az alkoholizmus állítólag több halált és betegséget okoz, mint bármely más függőséget okozó szer fogyasztása — a dohányzást leszámítva —, és évente 184 milliárd dollárnál is több veszteséget jelent az amerikai gazdaságban.

Mindezek ellenére sokan még mindig félvállról veszik a túlzott alkoholfogyasztást. Talán elismerik, hogy káros hatással van hosszú távon az emberre, mégsem látnak benne semmi rosszat, ha hébe-hóba kirúgnak a hámból. A világ egyes részein a fiatalok körében a lerészegedést egy fajta tűzkeresztségnek tartják. Az egészségügyi szervezetektől jövő komoly figyelmeztetések dacára mindenféle korosztályon belül egyre elterjedtebb az a szokás, hogy egy ültő helyükben négy, öt vagy még annál is több pohárral isznak meg (4-5 doboz sört, 4-5 pohár bort vagy 5 felest). Érthető hát, hogy sokan nem tudják, vajon a túlzott alkoholfogyasztás tényleg annyira rossz-e. Mit mond a Biblia?

A bor és egyéb szeszes italok — Ajándékok Istentől

A Biblia sokszor beszél a borról és az egyéb szeszes italokról. Salamon király ezt írta: „Menj, edd a te kenyeredet örvendezéssel, és idd a te borodat jó szívvel, mert az igaz Isten már kedvét lelte munkáidban” (Prédikátor 9:7). A zsoltáríró is elismerte, hogy Jehova Isten adja a „bort, mely megvidámítja a halandó ember szívét” (Zsoltárok 104:14, 15). Nyilvánvaló tehát, hogy a bor azok között az ajándékok között van, amelyeket Jehova áldásként adott az embereknek.

Jézus egyértelműen elfogadhatónak tartotta a borivást. A legelső csodája is az volt, hogy a vizet kiváló minőségű borrá változtatta egy esküvői lakomán (János 2:3–10). Az Úr Vacsorájának bevezetésekor is a bort használta vérének megfelelő jelképeként (Máté 26:27–29). A Biblia még arról is ír, hogy a bornak gyógyító hatása van, Pál apostol ugyanis arra biztatta Timóteuszt, hogy ’éljen egy kevés borral a gyomrára való tekintettel’ (1Timóteusz 5:23; Lukács 10:34).

A kulcs a mérséklet

Figyeld meg, Pál csak „egy kevés” bort javasolt. A Biblia határozottan elítéli a mértéktelen alkoholfogyasztást. A zsidó papok mértékkel ihattak alkoholt, ha nem voltak szolgálatban. Ám tilos volt bármilyen alkoholt fogyasztaniuk, amikor papi kötelezettségeiket végezték (3Mózes 10:8–11). Sok-sok évvel később, az első századi keresztények azt a figyelmeztetést kapták, hogy a részegesek „nem fogják örökölni Isten királyságát” (1Korintusz 6:9, 10).

Ezenkívül Pál a Timóteusznak adott utasításaiban azt mondja, hogy a gyülekezet elöljárói nem lehetnek ’részeges veszekedők’, sem olyanok, akik ’sok bornak adják magukat’ (1Timóteusz 3:3, 8). * Sőt, a Biblia azt a parancsot adja, hogy a bűnüket meg nem bánó részegeseket ki kell közösíteni a keresztény gyülekezetből (1Korintusz 5:11–13). Ahogy a Szentírás találóan mondja: „A bor csúfoló” (Példabeszédek 20:1). Ha valaki túl sok alkoholt fogyaszt, az feloldhatja a gátlásait, és gyengítheti az ítélőképességét.

Miért ítéli el Isten Szava a túlzott alkoholfogyasztást?

Jehova, ’aki arra tanít, ami javunkra válik’, tudja, hogy ha valamit túlzásba viszünk, azzal kárt okozunk mind magunknak, mind másoknak (Ézsaiás 48:17, 18). Ez az alkoholfogyasztásra is igaz. Isten Szava ezt kérdezi: „Kinek jaj? Kinek kellemetlenség? Kinek viszálykodások? Kinek aggodalom? Kinek vannak sebei ok nélkül? Kinek vannak elhomályosult szemei?” Majd meg is adja a választ: „A bor mellett időzőknek, akik mennek, hogy kevert bort keressenek” (Példabeszédek 23:29, 30).

A túl sok alkohol hatása alatt az emberek sokszor meggondolatlanul és veszélyesen cselekszenek: ittasan vezetnek, veszélynek téve ki magukat és másokat is; túlságosan gyengéden bánnak más házastársával, súlyos károkat okozva ezzel mások kapcsolatában; és ostobán vagy éppen romlottan beszélnek és viselkednek (Példabeszédek 23:33). Méltán mondták az alkoholizmusról, hogy a napjainkban tapasztalható társadalmi gondok közül az egyik legveszedelmesebb. Nem hiába figyelmeztet minket Isten: „Ne légy azok közül való, akik sok bort isznak” (Példabeszédek 23:20).

A Galácia 5:19–21-ben Pál az italozós tivornyázásokat és a dorbézolásokat a „test cselekedetei” közé sorolja, szembeállítva Isten szellemének a gyümölcsével. Ha valaki túl sok alkoholt fogyaszt, tönkreteszi Istennel ápolt kapcsolatát. Nyilvánvaló tehát, hogy a keresztényeknek minden esetben kerülniük kell az alkohol mértéktelen fogyasztását.

[Lábjegyzet]

^ 11. bek. Mivel a felvigyázóknak és a kisegítőszolgáknak az ítélőképességükben és a viselkedésükben példát kell mutatniuk a nyájnak, képességeik legjavával Jehova magas irányadó mértékeit tükrözve vissza, ebből ésszerűen az következik, hogy ez a követelmény a többi keresztényre is vonatkozik.