Az életadó cukor

CUKOR — ugye te is ezt teszel a süteményekbe, a kávédba, és még sok minden másba? De tudtad, hogy a cukor egy ugyanakkora biológiai forradalmat indíthat el, mint amekkorát a DNS felfedezése robbantott ki?

A tudósok az utóbbi években sokat tanulmányozták, hogy milyen módszerrel hoznak létre a sejtek egyszerű cukrokból, például a glükózból óriásmolekulákat, „amelyek ugyanolyan nagyok és összetettek, mint a DNS-molekulák és a proteinek — írja a New Scientist című újság. — A cukrok szinte minden biológiai folyamatban részt vesznek, kezdve a kórokozók felismerésétől a véralvadásig és a spermának a petesejtbe való behatolásáig.” A szintézisükben fellépő rendellenességeket ugyanakkor egyre több betegség okaként emlegetik. Ilyen például az izomdisztrófia és a reumatoid artritisz is. „A biológusok még csak most kezdik kiismerni ezeket a cukrokat — fejti ki a beszámoló —, s közben rá kell jönniük, hogy érdemes újra átgondolniuk az életfenntartó folyamatokról alkotott, régóta fennálló elképzeléseiket.”

A tudósok a „genom” szó mintájára — mely a gének összességének a neve — a „glükom” szóval utalnak azoknak a cukroknak az összességére, melyeket egy sejt vagy szervezet állít elő. A sejt glükomja azonban „talán sok ezerszer összetettebb, mint a genom” — jelenti ki Ajit Varki, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem Glükobiológiai Kutató- és Oktatóközpontjának igazgatója. Mitől ilyen összetett a glükom?

A sejtekben az egyszerű cukrok — vagy monoszacharidok — összekapcsolódásával poliszacharidok képződnek. Ezek óriásmolekulákká állnak össze, melyek némelyike több mint 200 monoszacharid-molekulából épül fel. Az egyszerű cukrok háromdimenziós térszerkezete miatt, ami elengedhetetlen a működésükhöz, „egy csupán hat elemből álló cukornak, elképesztő módon, 12 milliárd különféle alakja lehet” — írja a New Scientist.

A glükobiológia nevű új tudományág kutatói előtt álló óriási kihívásokról szólva Ajit Varki kijelenti: „Mintha az észak-amerikai kontinenst fedeztük volna fel. Most pedig felderítőcsapatokat kell kiküldenünk, hogy megtudjuk, mekkora feladattal állunk szemben.”

Az élő sejtekben végbemenő bonyolult folyamatok mögött kétségtelenül egy nagyságában felülmúlhatatlan intelligencia áll. Sok emberben ez mélységes tiszteletet és csodálatot ébreszt. Benned is? (Jelenések 4:11).