Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

A népességtudomány, a Biblia és a jövő

A népességtudomány, a Biblia és a jövő

A népességtudomány, a Biblia és a jövő

AZ ÉBREDJETEK! SVÉDORSZÁGI ÍRÓJÁTÓL

AZ EMBERI család elképesztő tempóban gyarapodik: a XX. század elején még 1,65 milliárd személyből állt, a század végére viszont ez a szám már 6 milliárdra emelkedett. Vajon a föld népessége ilyen hihetetlen ütemben fog tovább szaporodni? Tanúi leszünk-e ebben az évezredben egy népességrobbanásnak? Azok a szakemberek, akik ilyen összetett kérdések megválaszolásán fáradoznak, a demográfusok, tudományágukat pedig demográfiának hívják.

Az Idegen szavak és kifejezések szótára úgy határozza meg a demográfia szót, mint ami „a népesedés számszerűen megragadható adatait (megoszlását, összetételét, változását) elemző tudomány”. A szakemberek három fő szempontot vizsgálnak, amely döntően befolyásolja a népességet: a termékenységet (a született gyermekek száma), a halandóságot (az elhunyt személyek száma) és a migrációt (azoknak a száma, akik másik országba költöznek).

A történeti demográfia azt tanulmányozza, hogy a múltban hogyan növekedett és miként változott a népesség. A történeti demográfusok írásos anyagok, romok, csontvázak és egyéb tárgyi leletek alapos vizsgálatával igyekeznek minél többet megtudni az ókori civilizációkról. A történeti demográfia részben találgatás, részben tudomány. Az Atlas of World Population History című kiadvány elismeri: „A történeti demográfus feltevései a tudomány jelenlegi állása szerint nem igazolhatók, ennélfogva kizárt dolog, hogy statisztikusszemmel megbízhatók legyenek.” A népességtudomány feltételezései mégis érdekesek a Biblia tanulmányozóinak. Sőt, sokszor összhangban vannak a bibliai beszámolókkal.

Népességnövekedés a Vízözön után

A Biblia azt írja, hogy Noé napjainak Vízözönét csak nyolc ember élte túl. Egyes demográfusok úgy számolják, hogy körülbelül 1400 évvel később a föld népessége elérhette az 50 millió főt. Vajon lehetetlen, hogy a népesség 8 emberről mintegy 50 millióra növekedjen 1400 év alatt?

Először is az 50 millió csak becslés. Érdekes gondolatot találunk viszont, ha megfigyeljük, mit mond a Biblia az 1Mózes 9:1-ben: „Isten ezután megáldotta Noét és fiait, és ezt mondta nekik: »Legyetek termékenyek, sokasodjatok, és töltsétek be a földet.«” Majd a 10. és 11. fejezetben 70 családról olvasunk, melyek Noé fiaitól, Sémtől, Hámtól és Jáfettől származtak. Tovább olvasva eljutunk egy családfának a leírásához Sémtől Ábrahámig, akik mind ’fiúkat és lányokat nemzettek’. Ebben az időben valószínűleg nagy volt a termékenység, összhangban Istennek azzal a parancsával, hogy az emberek ’töltsék be a földet’.

Mit mondhatunk a halandóság arányáról? A Mózes első könyvének ugyanezek a fejezetei arról írnak, hogy a Vízözön utáni első néhány száz évben az emberek rendkívül hosszú ideig éltek. * Ha a magas születési arány alacsony halálozási aránnyal párosul, akkor a következmény gyors népességszaporulat lesz.

Az izraeliták Egyiptomban

Egyes kutatók kétkedve fogadják azt a bibliai beszámolót, hogy az izraeliták gyorsan szaporodtak, amikor Egyiptom földjén tartózkodtak. A Biblia kijelenti, hogy Jákob fiainak feleségeit leszámítva „Jákob háznépe, mely Egyiptomba jött, összesen hetven lélek volt” (1Mózes 46:26, 27). Ám amikor az izraeliták 215 évvel később elhagyták Egyiptomot, már meghökkentő módon „hatszázezer életerős férfi ment gyalog a gyermekeken kívül” (2Mózes 12:37). Ha ehhez még hozzászámoljuk a nőket és a kicsiket is, összesen hárommillió izraelitáról lehetett itt szó! Vajon lehetséges egy ilyen növekedés?

Hogy válaszolni tudjunk erre a kérdésre, vizsgáljuk meg alaposan, mit mond a Biblia az izraelita népesség Egyiptomban való növekedéséről: „Izrael fiai pedig termékenyek voltak, és egyre többen lettek; egyre jobban sokasodtak, egészen rendkívüli mértékben megerősödtek, s ezért az ország megtelt velük.” Akkortájt az izraeliták páratlan ütemben gyarapodtak (2Mózes 1:7).

Érdekes, hogy hasonló növekedést napjaink nemzeteiben is láthatunk. Ez történt például Kenyában az 1980-as években. Az izraeliták számbeli gyarapodása azonban attól volt példa nélküli, hogy hosszú időn át tartott.

A Biblia saját maga tárja fel még egy okát az izraeliták gyors szaporodásának. Egyiptomi tartózkodásuk idején nem volt élelmiszerhiány. Nyilvánvaló, hogy amikor éhínség sújt, sok ember az élete teljében hal meg. Ilyenkor kevesebb gyermek születik. A Biblia azonban rámutat, hogy az izraelitáknak bőven volt mit enniük. Amikor József családja Egyiptomba érkezett, a fáraó ezt mondta Józsefnek: „Az ország legjobb részében telepítsd le apádat és testvéreidet. Lakjanak Gósen földjén” (1Mózes 47:6). Úgy tűnik, hogy az izraelitáknak még azután is volt elegendő élelmük, hogy az egyiptomiak rabszolgává tették őket. Elvégre a rabszolgaságból való szabadulásuk után visszaemlékeztek a rabszolgaság idején elfogyasztott kenyérre, halra, uborkára, görögdinnyére, póréhagymára, vöröshagymára, fokhagymára és húsra (2Mózes 16:3; 4Mózes 11:5).

Az időszámításunk szerinti első században

A népességtudomány a Keresztény Görög Iratok megértéséhez is segítséget nyújt. Például amikor azt olvassuk, hogy Jézus megparancsolja a követőinek, hogy ’tegyenek tanítvánnyá minden nemzetből való embereket’, talán azon tűnődünk, hogy milyen széles körben végezhették ezt a prédikálást (Máté 28:19). Hány ember élt az első századi Római Birodalomban? Néhány becslés szerint a népesség 50 és 60 millió fő között lehetett. Ha ez így volt, akkor a korai keresztény evangéliumhirdetőkre nagy feladat hárult!

A Keresztény Görög Iratokat olvasva megtudjuk, hogy Péter apostol a távoli Babilonba is ellátogatott, hogy prédikálja a jó hírt (1Péter 5:13). De miért éppen Babilonba ment? A The New Encyclopædia Britannica feltárja ennek okát: „Palesztinán kívül Szíriában, Kis-Ázsiában, Babilóniában és Egyiptomban voltak jelentősebb zsidó közösségek, melyek mindegyike a becslések szerint legalább 1 000 000 zsidóból állt.” Mivel Péter azt a megbízatást kapta, hogy főként a zsidóknak prédikáljon, ésszerű volt, hogy Babilonba utazzon, ahol működött egy zsidó közösség (Galácia 2:9). Mivel azon a vidéken eleve nagy zsidó népesség élt, nem valószínű, hogy Péter kifogyott a prédikálóterületből!

Mit tartogat a jövő?

Amint láttuk, a demográfusokat az emberiség múltjának bizonyos részletei érdeklik. De mit mondanak a jövőről? Lényeges kérdések merülnek fel. Számíthatunk-e népességrobbanásra ebben az évezredben? Senki sem tudja biztosan. Néhány kutató rámutat, hogy több országban csökkenőben van a születések száma, ezért azt jósolják, hogy a világ népessége azon a szinten marad, ahol most van.

Ám ezzel nem minden szakember ért egyet. A Population Today című kiadványban ez olvasható: „Manapság két »világ« van a népességszaporulat tekintetében: azok az országok, ahol a termékenységi mutató páronként kettő vagy annál kevesebb gyermek, és azok, ahol nagyobb a mutató. A »kettő vagy annál kevesebb gyermeket vállaló világba« tartozik Európa, az Egyesült Államok, Kanada, Japán és az iparilag gyorsan fejlődő országok némelyike . . . Ezzel ellentétben a »gyorsan gyarapodó világba« az afrikai, ázsiai és latin-amerikai országok többsége tartozik, ahol a termékenységi mutató több mint két gyermek páronként. Ezekben az országokban — ahol a világ népességének több mint a fele él — a nők átlagosan négy gyermeket hoznak a világra.”

Tehát amíg egyes országokban a népesség növekedése alábbhagyott, addig más országokban vagy nagyobb mértékű, vagy marad közel ugyanazon a szinten. A Population Today így foglalja össze a jövőre vonatkozó kilátásokat: „A legtöbb fejlődő országban még nem ért véget a gyors népességnövekedés. Hogy mikor lesz vége a »népességrobbanásnak« szerte a világon, az attól függ, hogy a valóságban — és nem az elképzelések szerint — mennyire gyorsan és milyen mértékben áldoznak az országok olyan programokra, amelyek mérséklik a csecsemőhalandóságot, oktatást nyújtanak a nőknek, valamint segítenek a családtervezésben.”

Vajon a föld jóval túllépi majd a jelenlegi hatmilliárdos lélekszámot? Ez még a jövő titka. Azt viszont már tudjuk, hogy Istennek az a szándéka, hogy a föld beteljen lakosokkal, nem pedig az, hogy túlnépesedjen (1Mózes 1:28). És minden okunk megvan a bizalomra, hogy Isten Királyságának uralma alatt ez meg is valósul (Ézsaiás 55:10, 11).

[Lábjegyzet]

^ 9. bek. Később az emberek élettartama 70-80 évre csökkent, ahogyan arra Mózes is utalt körülbelül i. e. 1500-ban (Zsoltárok 90:10).

[Kép a 12. oldalon]

A Vízözön túlélőitől származik a világ népessége, amely mára már meghaladja a hatmilliárd főt

[Kép a 13. oldalon]

Egyiptomban 215 év alatt a néhány izraelitából mintegy 3 millió lett