Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

A zaklatás célpontjában

A zaklatás célpontjában

A zaklatás célpontjában

Miután Monika befejezte az iskolát, egy ügyvédi irodában kapott képzést adminisztrációs munkák ellátására. Arra számított, hogy minden nehézség nélkül belerázódik majd a dolgozó emberek életébe.

Horst, egy harmincas évei közepén járó orvos, férj és apa, szépen haladt afelé, hogy nevet szerezzen magának a szakmában, és jól fizető állása legyen.

Monikát és Horstot is zaklatni kezdték a munkahelyén.

MONIKÁNAK és Horstnak az esetéből valami nagyon fontosat tudunk meg: nem könnyű előre megmondani, hogy ki fog pszichoterror célpontjává válni. Bárkivel megtörténhet, függetlenül attól, hogy milyen szakmában dolgozik. Hogyan védekezhet ellene az ember? Részben úgy, hogy megtanul békés kapcsolatokra törekedni a munkahelyén, még azokkal a kollégákkal is, akikkel ez nem megy könnyen.

Beilleszkedés

Sok embernek a munkájából adódóan be kell illeszkednie egy csapatba, és hozzá kell járulnia, hogy a csapat jól működő egységet alkosson. Ha a munkatársak között jó a kapcsolat, a munka is jól megy. Ha nem, annak a munka is kárát látja, és a zaklatás eshetősége is megnő.

Mi zavarhatja meg egy csapat zökkenőmentes munkáját? Egyrészt a személyzet gyakori cserélődése. Nehéz kapcsolatokat kialakítani egymással, ha mindig jönnek-mennek a munkatársak. Emellett az új kollégák nem ismerik a munkamenetet, ami a többiek munkáját is lelassítja. Ha az elvégzendő feladatok felhalmozódnak, a csapatnak valószínűleg folyamatos stressz alatt kell dolgoznia.

Továbbá, ha nincsenek gondosan körvonalazott célok, nem lesz szoros egység a csapat tagjai között. Ez történhet például akkor, ha egy bizonytalan főnök több időt tölt pozíciója megvédésével, mint a vezetéssel. Fölénye megőrzése érdekében még azt is megteheti, hogy egymás ellen hergeli a beosztottjait. Ennek tetejébe, ha egy csapat szervezeti felépítése nincs pontosan meghatározva, némelyek nem fogják tudni, hogy mi tartozik a hatáskörükbe, és mi nem. Nézeteltérés támadhat például abból, ha két dolgozó úgy tudja, hogy az ő feladata ellenjegyezni a számlákat.

Ilyen helyzetekben nehézkessé válik a kommunikáció, és a személyes sérelmek gyakran tisztázatlanok maradnak. Irigység mérgezi meg a munkahelyi légkört, és a kollégák egymás ellen versengenek, próbálva elnyerni a főnök elismerését. Apró félreértésekből véresen komoly ügyek kerekednek — mintegy a bolhából elefántot csinálnak. Egy ilyen légkörben valószínű, hogy kezdetét veszi a zaklatás.

A bűnbak kiválasztása

Ahogy telik-múlik az idő, a dolgozók kiszemelhetik valamelyik munkatársukat bűnbaknak. Valószínűleg milyen személyre fognak bűnbakként tekinteni? Nyilván olyan valakire, aki más, mint ők. Talán az egyetlen férfira egy nőkből álló csapatban, vagy az egyetlen nőre a férfi dolgozók között. Egy határozott személyt rámenősnek, egy tartózkodó embert pedig alamuszinak tarthatnak. A másság azt is jelentheti, hogy valaki idősebb vagy fiatalabb, mint a többiek, s akár még rátermettebb is lehet a munka elvégzésére.

Akárki legyen is a bűnbak, a kollégák „rosszindulatúan és arcátlanul kezdenek bánni a kiszemelt áldozattal, s ezáltal könnyítenek valamelyest a bennük lévő feszültségen” — írja egy német orvosi lap, az mta. Az áldozat nem ér el sokat, ha megpróbál javítani a helyzeten, sőt, lehet, hogy még ellenségesebbé válnak a munkatársai. Az egyre gyakoribb és módszeresebb megfélemlítés következtében a bűnbak fokozatosan elszigetelődik. Ezen a ponton valószínűleg már nem képes egyedül megoldani a kialakult helyzetet.

Természetesen mindig is megvolt az esélye annak, hogy valakivel rosszul bánjanak a munkahelyén. De sokan még emlékeznek arra az időre, amikor az ember úgy érezhette, több a jóakarat a munkatársak között. Nagyon ritkán fordult elő, hogy a dolgozók összefogjanak valaki ellen. Ám egy orvos szavaival élve, amint telnek az évek, „az emberek között általánosságban véve megszűnik a szolidaritás szelleme, és sokukból kihal a szégyenérzet”. Nyílt támadást indítanak mások ellen a munkahelyükön, s nem sokat foglalkoznak azzal, hogy ez erkölcsileg helyes-e.

Ezért mindenkit, akinek munkahelye van, joggal foglalkoztathat a válasz a következő kérdésekre: Elejét lehet-e venni a zaklatásnak? Hogyan lehet békés kapcsolatokra törekedni a munkahelyen?

[Kép a 6. oldalon]

A zaklatás célja az, hogy az áldozat kitaszítottá váljon