Olvasóink írják

Maximalizmus Szeretném megköszönni a „Fiatalok kérdezik: Miért érzem úgy, hogy mindenben tökéletesnek kell lennem?” és „Mit tegyek, hogy ne akarjak mindenben tökéletes lenni?” (2003. július 22. és augusztus 22.) című cikkeket. Már teljesen elviselhetetlenné vált, hogy mindent tökéletesen akarok csinálni. Egyszerűen megfosztott minden örömtől. Mivel attól féltem, hogy valami rosszat mondok, még a keresztény összejöveteleken sem mertem hozzászólni. Nagyon hálás vagyok Jehovának ezekért a cikkekért. Segítenek kordában tartanom a negatív gondolataimat.

S. M., Olaszország

Éppen ezekre a cikkekre volt szükségem ahhoz, hogy megküzdjek a már ötven éve tartó gondommal. Úgy véltem, hogy semmi rossz nincs abban, ha igyekszem tökéletes lenni, azaz egyszerűen a legjobbat adom Jehovának. Eltűnődtem azon, hogy miért adódnak olyan gyakran nehézségeim a gyermekeimmel, munkatársaimmal és keresztény testvéreimmel. Most már értem, hogy a szemléletmódom néhány vonásában kiegyensúlyozatlan, és nincs összhangban Jehova gondolkodásmódjával. Mivel „felettébb igazságos” voltam, a magam és mások „vesztét” okoztam (Prédikátor 7:16). Nem lesz könnyű leküzdenem ezt a nehézséget, de Jehova segítségével kész vagyok megpróbálni.

C. H., Egyesült Államok

Annyira igazak azok a szavak, hogy a maximalizmus miatt a tehetetlenség érzése fogja el az embert! Már évek óta el voltam keseredve, és azon tűnődtem, hogy miért nem tudok elérni dolgokat, amelyeket annyira, de annyira szeretnék. A barátok hiányáról szóló kijelentések eszembe juttatták, hogy gyakran úgy tűnt, hogy senki sem akar a társaságomban lenni, de sejtelmem sem volt róla, hogy miért. Most már tudom, hogy hosszú, kemény harc áll előttem, és hogy Jehova segíteni fog.

L. R., Egyesült Államok

Már évek óta küzdök ezzel a gonddal, és mindig úgy érzem, hogy még van mit tennem. Annyira megnyugtatott, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki a maximalizmussal küszködik.

A. B., Kanada

Az eszemmel felfogtam, hogy senki sem tökéletes, de az érzéseim arra sarkalltak, hogy tökéletessé kell válnom. Buzdító volt olvasni arról, hogy Jehova nem vár el tökéletességet tőlünk, és hogy neki igazán az számít, hogy mi van a szívünkben. Hálás vagyok ezekért a cikkekért.

S. K., Németország

Gyakran az attól való félelem, hogy biztos hibázni fogok, visszatartott, hogy megtegyek valamit. Megtanultam, hogy a maximalizmus következménye lehet a krónikus harag, a pesszimizmus, a depresszió és az önbecsülés elvesztése. Még nem tudtam teljesen levetkőzni ezt a gondolkodásmódot, de meg akarom tanulni, hogy képes legyek nevetni a hibáimon.

I. A., Japán

Szörnyű elmebeli stressztől és szorongástól szenvedtem. Mindig ezekkel a szavakkal korholtam magamat: „Értéktelen ember vagyok.” A cikkeitek hasznos szemléletmódra mutattak rá, és kedves buzdítást nyújtottak. A tökéletességre törekvés súlyos teherként nyomta a szívemet, de most könnyebbé vált. Az írásszövegek segítettek kiigazítanom a szemléletmódomat, és ésszerűbb gondolkodásmódot kialakítanom.

N. M., Japán

Szentpétervár Köszönjük a „Szentpétervár — Oroszország Európára nyíló ablaka” (2003. augusztus 22.) című cikket. Kéthetes nászutunk alatt saját szemünkkel láthattuk Szentpétervár történelmi nevezetességeit. A Jehova Tanúi fiókhivatalában, a Mariinszkij Színházban, az Ermitázsban és a Peterhofban tett látogatásunkat sosem fogjuk elfelejteni. Köszönjük szépen ezt a cikket. Útikalauzként szolgált ebben a lenyűgöző városban!

A. és O. Sz., Oroszország