Összeegyeztethetetlen a tudománnyal az istenhit?

AMIKOR az ember a tudományról olvas, nem szokatlan, hogy vallási kifejezésekkel találkozik. A tudósokra például úgy utalnak, mint „a modern technikai kultúra főpapjaira”, laboratóriumukra pedig úgy, mint „templomra” vagy „szentélyre”. Ezek az elnevezések persze csak hasonlatok. Ám egy fontos kérdést vetnek fel: Csakugyan szakadék tátong a tudomány és a vallás között?

Vannak, akik úgy érzik, hogy minél több ismeretre tesz szert egy tudós, annál távolabb kerül az Istenbe vetett hittől. Való igaz, hogy tudományos körökben sokan megvetéssel tekintenek az istenhitre. De jó pár tanult ember van, aki lenyűgözve áll azok előtt a tények előtt, melyek bizonyítják a körülöttünk lévő természet tudatos megtervezését. Más tudósok nem csupán a tervezést csodálják, hanem gondolnak egy Tervező létére is.

A változás szelei

Charles Darwin evolúciós elméletét másfél évszázada széles körben elfogadják. Néhány tanult ember talán arra számított, hogy mostanra csupán a tudatlan, becsapható, naiv emberek hisznek majd Istenben. De nem igazolódott a várakozásuk. Sok tudós nyíltan elismeri, hogy hisz valamiféle Teremtőben. Megeshet, hogy számukra Isten nem személy, és nem fogadják el a Bibliát, ám meg vannak győződve róla, hogy a természetben megmutatkozó tervezés intelligens Tervezőt kíván.

Nevezhetők-e naivnak ezek a tudósok? A The New York Timesban megjelent egy könyvismertető, mely olyan tudósokról számolt be, akik abban hisznek, hogy intelligens tervezés mutatkozik meg a világegyetemben és az élővilágban. „Bölcsészdoktorokról van szó — írja a cikk —, akik hírneves egyetemeken töltenek be állást. Nem a Bibliát használják tekintélyként a darwinizmus ellen, hanem a tudományos érveket.”

Ugyanez a cikk megjegyzi azt is, hogy az intelligens tervezés támogatói „nem tesznek semmiféle olyan megállapítást, melyről nyilvánvaló, hogy ostobaság . . . Ők tagadják, hogy az élet létrejöttét meg lehet magyarázni a hagyományos darwini elmélettel, illetve mindazokkal a »naturalista« elképzelésekkel, melyek fokozatosan megnyilvánuló, minden tudatot és célt nélkülöző erőkről beszélnek. Azt állítják, hogy az élővilágban rengeteg bizonyíték van az intelligens tervezésre, olyan bizonyítékok, melyek alapján  szinte teljes bizonyossággal leszögezhető egy Intelligens Tervező közbeavatkozása.” *

Meglepően sok tudós von le hasonló következtetéseket. Egy 1997-es tanulmány szerint 10 amerikai tudósból 4 hisz Istenben mint személyben. Ez az arány jóformán nem változott 1914 óta, amikor is hasonló felmérést végeztek.

Érthető módon a kevésbé vallásos országokban, például Európa országaiban, ez az arány alacsonyabb. Ám ahogy a brit The Guardian című újság írta, „az egzakt tudományok, például a fizika és a geológia képviselői között több a hívő, mint a humán jellegű tudományok, például az antropológia szaktekintélyei között”. Majd hozzáfűzte még, hogy „Nagy-Britanniában vannak olyan szervezetek, mint amilyen a Keresztény Tudósok”. Azt is megjegyezte az újság, hogy ebben az országban „a természettudományi egyetemek hallgatói közül az arányokat tekintve jóval többen járnak templomba, mint a művészeti tantárgyak hallgatói közül”.

Mégis úgy tűnik, hogy a tudósok többsége elveti a Teremtő létének a gondolatát. Lekicsinylő magatartásukkal nagy hatással vannak társaikra. Allan Sandage csillagász megjegyzi, hogy „az ember vonakodik hívőként azonosítani magát”. Miért? Azt mondja, hogy azért, mert ezzel „a támadások össztüzébe kerül”, vagyis a munkatársai rosszallását és kritikáját vonja magára.

Ennek következtében azok a tudósok, akik bátorkodnak hangot adni annak, hogy a tudomány nem szükségszerűen van ellentétben a Teremtőbe vetett hittel, azt tapasztalják, hogy a nézetük nem kap teret a szkeptikusabb elméletek mellett. A következő cikkek ezeket a gyakorta figyelmen kívül hagyott véleményeket állítják középpontba, és azt vizsgálják majd, mire alapozzák ezek a tudósok a nézetüket. Hogyan érint azonban személyesen téged ez a kérdéskör? Segíthet a tudomány megtalálni Istent? Kérjük, olvasd el a következő cikkeket is.

[Lábjegyzet]

[Kép forrásának jelzése a 3. oldalon]

Csillagok: Courtesy of ROE/Anglo-Australian Observatory, photograph by David Malin